Események betöltése

« Összes Események

  • Ez az esemény elmúlt.

A digitális platformok, valamint a közösségi média hatása a véleménynyilvánítás szabadságára és a pluralizmusra

2021.11.17. @ 10:00 - 14:30

ÖSSZEFOGLALÓ

 

A konferenciát Sanja Savčić, az újvidéki jogi kar (University of Novi Sad, Serbia) professzora, a Közép-európai Professzori Hálózat kutatója szervezte.

A konferenciára, amelyet a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet által koordinált Közép-európai Professzori Hálózat keretében végzett kutatások disszeminációs rendezvényeként valósítottak meg, mester- és doktoranduszhallgatók kaptak meghívást, hogy megvitassák a közösségi médiával, a véleménynyilvánítás szabadságával és annak korlátozásával kapcsolatos, a demokratikus társadalmakban felmerülő különböző kérdéseket. A konferencia olyan fiatal tudósok megjelenését kívánta elősegíteni, akiknek a digitális platformokra és a közösségi médiára vonatkozó kutatásai mértékadónak tekinthetők.

A konferencia tizennégy 10 perces előadásból állt, amelyeket öt különböző országból érkező hallgatók tartottak: Magyarország, Szerbia, Horvátország, Lengyelország és Bosznia-Hercegovina. 

A szervezőbizottságban részt vettek: Sanja Savčić, az Újvidéki Egyetem Jogi Karának docense (a bizottság vezetője), Dr. Szilágyi Ede János PhD, egyetemi tanár, Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar (Magyarország), Dr. Nagy Zoltán PhD, egyetemi tanár, Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar (Magyarország), Dr. Veress Emőd PhD egyetemi tanár, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar (Románia), Davor Derencinovic egyetemi tanár, Zágrábi Egyetem (Horvátország), Neda Zdraveva egyetemi docens, Polgári Jogi Intézet, Iustinianus Primus Jogi Kar, Ss. Cirill és Metód Egyetem, Szkopje (Macedónia), Dušan Popović egyetemi tanár, Belgrádi Egyetem, Jogi Kar (Szerbia), Dudás Attila egyetemi docens, Újvidéki Egyetem, Jogi Kar (Szerbia), Svjetlana Ivanović egyetemi adjunktus, Kelet-szarajevói Egyetem (Bosznia-Hercegovina), Marcin Wielec, a varsói Igazságügyi Intézet igazgatója és a varsói Stefan Wyszynski Bíboros Egyetem Jogi és Közigazgatási Kara büntetőeljárási tanszékének vezetője (Lengyelország), Bartłomiej Oręziak a varsói Igazságügyi Intézet koordinátora, Stratégiai Elemzési Központ (Lengyelország).

A konferencia moderátora Sanja Savčić professzor volt, aki a konferenciát is megnyitotta. A konferencia két részből állt. Az első panelben a digitális platformok és a közösségi média véleménynyilvánítási szabadságra és pluralizmusra gyakorolt hatását vizsgálták, a balkáni államokból érkező diákok szemszögéből.

Aleksandra Toroman, az Újvidéki Egyetem Jogi Karának PhD-hallgatója és a Berlin School of Economics and Law mesterszakos hallgatója „A véleménynyilvánítás szabadsága az interneten az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatában” címmel tartott előadást. Toroman bemutatta az EJEB legtöbbet idézett eseteit, és kifejtette saját álláspontját, amely összhangban van az emberi jogok védelmének szükségességéről vallott általános felfogással.

Bojana Spajić, az Újvidéki Egyetem Jogi Karának PhD-hallgatója „Védjegyek és a véleménynyilvánítás szabadsága a közösségi médiában” című előadásában a véleménynyilvánítás szabadságát elemezte a kereskedelmi jog, különösen a szellemi tulajdonjog szempontjából. Elismerte, hogy a védjegyek védelme nagyon hatékony, sőt egyes esetekben hatékonyabb, mint az emberi jogok védelmi rendszere. A jogtulajdonosok rendelkezésére álló mechanizmust gyakran alkalmazzák a mindennapokban (sajnos nagyon gyakran indokolatlanul).

Mina Sremčev, az Újvidéki Egyetem PhD-hallgatója nagyon érdekes előadást tartott a „Szólásszabadság kontra álhírek (a közösségi hálózatokon)” témában. Sremčev kifejtette, hogy az álhíreket, mint olyanokat, nem szabályozza külön a törvény, de létezik jogi megoldás a félretájékoztatás megelőzésére és büntetésére, ha az sérti az emberi jogokat vagy más közérdeket.

Dimitrije Đukić, újvidéki ügyvéd, az Újvidéki Egyetem Jogi Karának PhD-hallgatója „Szólásszabadság kontra tartalom-moderálás a közösségi médiában” címmel tartott előadást, és kifejtette, hogyan kell megfelelő egyensúlyt találni e két, egymással szemben álló, de egymást kiegészítő kérdés között.

Jelena Radmanović, az Újvidéki Egyetem Jogi Karának PhD-hallgatójának elemzése „A szólásszabadság korlátozása a közösségi hálózatokon keresztül, mint a nemzetközi bűncselekmények megelőzésének eszköze” címet viselte. Radmanović bemutatott néhány jól ismert esetet az internetes kommunikációnak a bűncselekmények szervezésében és elkövetésében betöltött szerepével kapcsolatban, és kiemelte az emberi jogok korlátozásának jelentőségét a bűncselekmények megelőzése szempontjából.

Nadežda Drašković, a bosznia-hercegovinai Kelet-Szarajevói Egyetem Jogi Karának mesterszakos hallgatója „A rágalmazás a bosznia-hercegovinai jogi szabályozás és bírói gyakorlat alapján” címmel tartott előadást, amelynek végkövetkeztetése – miszerint a véleménynyilvánítás szabadsága és annak korlátozása közötti egyensúly megtalálásának kritériumai összhangban vannak az európai kritériumokkal – azért is fontos, mert Drasković kiemelten foglalkozik a különböző vallású, a ‘90-es években egymással háborúzó állampolgárokkal rendelkező állammal.

A második panelbeszélgetés az EU-ból érkező diákoknak a digitális platformok és a közösségi média véleménynyilvánítási szabadságra és pluralizmusra gyakorolt hatásával kapcsolatos nézeteivel foglalkozott.

Petra Šprem és Andrej Božinovski – a horvátországi Zágrábi Egyetem Jogi Karának asszisztensei – „A szólásszabadság védelme az algoritmusok korában és a jogállamiságon belüli kényes egyensúly” címen tartottak előadást. Ebben ismertették a digitális kommunikáció problémájának főbb technológiai aspektusait és annak a véleménynyilvánítás szabadságára gyakorolt hatását, valamint bemutatták a jogellenes információcsere elleni küzdelem jogi eszközeit.

Julia Starybrat joghallgató, a varsói Stefan Wyszynski Bíboros Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának büntetőeljárási jogi tudományos diákkörének tagja „Látszólagos névtelenség a kibertérben – jogi szabályozás” címmel tartott előadást. Ez a mai világban kiemelten fontos témának számít, különösen a digitalizáció fokozatos térhódításának köszönhetően. Erre tekintettel az előadó körüljárta azt a kérdést is, hogy mi befolyásolja a büntetlenség és a névtelenség érzését a kibertérben. Az előadás kiemelt figyelmet fordított – a lengyel büntető- és polgári törvénykönyv ismeretében – a közösségi térben, mint például az interneten való helytelen viselkedés következményeinek jogi szabályozására. Meghatározásra került a „gyűlöletbeszéd” fogalma, valamint – statisztikai adatok alapján – az előadó bemutatta e jelenség erősödését és megbecsülte terjedési sebességét is. Hogyan érinti mindez a véleménynyilvánítási hajlandóságot és ezáltal a normatívan garantált szólásszabadságot – az Emberi Jogok Európai Bíróságának prizmáján keresztül szemlélve – erről beszélt az előadása végén.

Klaudia Łuniewska a varsói Stefan Wyszynski Bíboros Egyetem Jogi és Közigazgatási Karán végzett lengyel jogász „Az OSINT a közösségi média és a digitális platformok működésének szemszögéből” címmel tartott előadást. Az OSINT, vagyis a nyílt forrású hírszerzés a nyílt és elérhető források alapján történő információszerzésen alapul, beleértve a virtuális forrásokat is, mint például a közösségi média és a digitális platformok. A nyílt információforrásokat a hírszerző szolgálatok, az üzleti hírszerző ügynökségek, a nyomozóhatóságok, a vállalkozások és más szervezetek használják. A nyílt információforrások jellemzője a jogszerűség. A „fehér hírszerzés” segítségével szerzett adatok nyilvánosak és könnyen hozzáférhetőek. A technológiai fejlődésnek és az informatikai infrastruktúra folyamatos fejlődésének köszönhetően a nyílt információforrások egyre nagyobb hatással vannak a globális valóságra, ami a közösségi média és a digitális platformok fejlődésének is köszönhető. Az internet, miközben hozzájárult az információcsere növekedéséhez és fejlesztette a felhasználók kommunikációs készségét, egyúttal a magánéletük és a biztonságuk szempontjából, valamint az állam belső biztonságára nézve számos veszélyforrást is teremtett. A felhasználók viszont gyakran nincsenek tisztában az interneten közzétett tartalmak következményeivel, pedig a közösségi média és a digitális platformok álhírek terjesztésére, illetve kiberbűnözők, köztük terrorista szervezetek közötti kommunikációra is felhasználhatók. Sok felhasználó nincs tisztában azzal, hogy milyen célokra használhatják fel a saját maguk által megadott adatokat, és azok segítségével hogyan léphetnek fel ellenük. Úgy tartják, hogy az internet egy olyan hely, ahol nem érvényesül a magánélethez való jog, és az egyszer megosztott tartalmak soha nem tűnnek el teljesen a kibertérből, sőt, tovább is terjedhetnek. A kibermegfigyelés egyre komolyabb problémává válik. Becslések szerint a hírszerző szolgálatok által gyűjtött információk nagy része nyilvánosan elérhető információforrásokból származik, beleértve a közösségi médiát is. A felhasználók nincsenek tisztában a kibertérben rejlő veszélyekkel, ami az információbiztonsággal kapcsolatos elégtelen ismeretek és az ezzel kapcsolatos oktatás hiányosságainak következménye. A közösségi média és a digitális platformok felhasználói kiteszik magukat a megfigyelés, valamint a saját magukról megosztott információk felhasználása kockázatának. Az internethasználók a közösségi hálózatokon vagy digitális platformokon megosztják magánjellegű adataikat, például iskolai végzettségüket, jelenlegi lakóhelyüket, barátaikat, érdeklődési körüket, aminek köszönhetően maguk is információt szolgáltatnak magukról a hírszerző szolgálatoknak vagy magánszervezeteknek, amelyek ez alapján létrehozhatják személyiségprofiljukat vagy megalkothatják más személyekkel vagy szervezetekkel való kapcsolati hálójukat. Az interneten közzétett tartalmak alapján olyan adatbázisok hozhatók létre, amelyeket aztán a hírszerző szolgálatok, üzleti hírszerző ügynökségek, vállalkozók vagy más szervezetek továbbértékesíthetnek vagy felhasználhatnak. A közösségi hálózatokon elérhetővé tett információk alapján meg lehet határozni egy adott személy profilját, és meg lehet jósolni fogyasztói vagy választói magatartását. Az OSINT felhasználható a társadalmi vélemények és a felhasználói magatartás kutatására is. A titkosszolgálatok által megszerzett információk többsége ugyanis főként nyílt információforrásokból származik, beleértve a közösségi médiát és a digitális platformokat. A felhasználók által közzétett fotókból és fájlokból pedig olyan metaadatok nyerhetők, amelyek további információkat szolgáltatnak a felhasználóról és az adott fotó vagy fájl készítésének körülményeiről (így például meghatározható a fotó készítésének helye).

Pál Ádám, a Miskolci Egyetem Jogi Kar Deák Ferenc Doktori Iskolájának doktorandusza „A szólásszabadság megsértése a közösségi médiában – Szabályozási javaslat Csehországban” címmel tartott előadást, amelyben a digitális környezetben a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos hatályos joganyag és releváns problémák bemutatására, valamint a cseh joganyag de lege ferenda fejlesztésével kapcsolatos javaslatainak felvázolására koncentrált.

Ivan Jokanović, a Miskolci Egyetem Jogi Kar Deák Ferenc Doktori Iskolájának doktorandusza „Közösségi média – szabályozás és polarizáció” című előadásában a szólásszabadság és a közösségi média polarizált kontextusba helyezésének problémájáról fejtette ki észrevételeit.

Ungvári Álmos, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza a konferencia témáját kifejezetten érdekes és aktuális kontextusba helyezte. „Rémhírterjesztés a koronavírus-járvány idején” című előadásában ugyanis rávilágított a korlátlan szólásszabadságnak a jelenlegi koronavírus-járvány időszakában megjelenő súlyos következményeire.

Dornfeld László, a Miskolci Egyetem Deák Ferenc Jogi Doktori Iskola doktorandusza „Az online médiaszolgáltatók és a közösségi média felelőssége” címmel tartott előadást. A témát azért tartotta fontosnak, mert szolgáltatók nélkül nem létezik internetes kommunikáció. Ennek kapcsán bemutatta, hogy miért lehet ezt a kérdést nagy problémaként, illetve nagy megoldásként is felfogni. Egyrészt a szolgáltatók általában külföldi személyek, akik nem tartoznak a nemzeti jog hatálya alá, és természetesen nem nagyon érdekeltek a közérdek védelmében, miután ez korlátozhatná a nyereségüket. A másik oldalról nézve viszont ezek a szervezetek az első számú címzettek a közösségi médiával és a digitális platformokkal való visszaélések elleni küzdelemben.

Szinek János a Miskolci Egyetem Deák Ferenc Doktori Iskolájának doktorandusza a „Lehetséges-e szabályozni az álhíreket és a mélyhamisításokat a közösségi médiában?” kérdést próbálta megválaszolni, miközben elemezte az álhírekkel és a mélyhamisításokkal kapcsolatos releváns rendelkezéseket és jogi eszközöket. Végül arra a következtetésre jutott, hogy az álhíreket a jogrendszer nem ismeri el, de ha kárt okoznak, különböző jogi eszközökkel ez orvosolható.

Az eddig említett témákat és résztvevőket figyelembe véve megállapítható, hogy a konferencia fókuszában a szólásszabadság veszélyeztetéséért való felelősség fogalma állt, amelyet az elektronikus média és különösen a felhasználók által generált tartalmak felhasználásával követnek el, valamint a szólásszabadsággal való visszaélés és az ilyen helytelen használatért való felelősség.

A kibertérben elkövetett visszaélések sajátos aspektusa a közösségi médiában és hálózatokon történő diszkrimináció jelensége. Számos példával lehet illusztrálni, hogy olyan beszédet használnak, amely nem élvezi az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok védelméről szóló Európai Egyezmény 10. cikke szerinti védelmet. A hazai bíróságok és az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata megerősíti a legitim cél és az arányosság elvének elemeit az olyan beszéd korlátozásában, amely anélkül, hogy a demokratikus társadalomban bármilyen funkcióval rendelkezne, másoknak kárt okoz. A következmények megállapításakor több különböző szabályra kell figyelemmel lenni, így hogy ki a felelős a helytelen használatért, az internetes szólásszabadsággal való visszaélésért, mit kell tennie a sértett félnek a védelem elérése érdekében, illetve, hogy mi az állam feladata ugyanezen cél érdekében.

A konferencia nagyon konstruktív és inspiráló volt mind a diákok, mind az oktatók számára. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a konferencia témája figyelemfelkeltő volt, amely számos nyitott kérdést érintett a jogtudomány különböző területeiről. Ráadásul a közösségi média és a közösségi hálózatok véleménynyilvánítási szabadságra és pluralizmusra gyakorolt hatásának kérdése napjainkban amúgy is a tudományos gondolkodás középpontjában áll.

Megjegyzés: A webináriumot a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet által koordinált Közép-európai Professzori Hálózat keretében végzett kutatás disszeminációs rendezvényeként tervezték és szervezték.

Részletek

Dátum:
2021.11.17.
Időpont:
10:00 - 14:30

Helyszín

University of Novi Sad, Serbia