Események betöltése

« Összes Események

  • Ez az esemény elmúlt.

A tagállami közrend korlátainak kérdése az Európai Unióban hozott el nem ismerhető bírósági határozatok körében

2021.05.20. @ 10:00 - 13:00

Dr. hab. Piotr Mostowik egyetemi adjunktus és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet által koordinált „Közép-európai Professzori Hálózat 2021” tagja tartott a fenti címmel előadást május 20-án.

Az előadás témája a közrendi (ordre public) záradék, mint a polgári ügyekben hozott külföldi határozatok végrehajtása megtagadásának jogalapja volt.

Az esemény a Polgári Eljárásjogi Nemzetközi Kongresszus (International Congress of Civil Procedural Law) keretében, online zajlott.

A konferencia olyan kutatókat és szakembereket hozott össze, akik tudományos kutatásaik és gyakorlati tapasztalataik révén hozzájárulhatnak a globális és digitális fenntartható fejlődés eljárásjogi kérdésekre gyakorolt hatásának az elemzéséhez.

Az előadás részletesen mutatta be az elmúlt időszak releváns esetjogát és az alábbi jogi témákat tárgyalta: igazságügyi együttműködés polgári ügyekben, a Brüsszel I. és II. (európai uniós) rendeletek, külföldi ítéletek elismerése és végrehajtása, a közrend (ordre public) nemzetközi polgári eljárásrendbeli tartalma, az Emberi Jogok Európai Egyezményének normái, „a véleményszabadság negatív aspektusa” elnevezésű német megoldás, a történelem meghamisításának és a személyiségi jogok megsértésének a kérdései.

Az ordre public záradékhoz hasonló jogi eszköz még az átdolgozott Brüsszel I. rendelet által szabályozott automatikus végrehajtási rendszereknél is szükséges. A fent említett, a polgári ügyekre vonatkozó igazságügyi együttműködésről szóló EU rendeletek értelmében az adott tagállamban hozott (és abban végrehajtandó) ítéletek általánosságban végrehajthatóak egy másik tagállamban is. A végrehajtás megtagadására okot adó kivételeket – a tárgyalt ügyek vonatkozásában – a Brüsszel I. rendelet 45. cikk 1. pontja és a 34. cikk 1. pontja határozza meg. Egy ítélet nem végrehajtható vagy elismerhető, amennyiben az nyilvánvalóan ellentétes annak a tagállamnak a közrendjével, amelyben a végrehajtásra vagy elismerésre sor kerülne. Ugyanez a közrendre vonatkozó kivétel érvényes az átdolgozott Brüsszel I. rendelet 45. cikke 1. a) pontja értelmében is. A közrendi záradék csak kivételes esetekben alkalmazható egy olyan jogszabály nyilvánvaló megsértése esetén, amely a végrehajtás helye szerinti állam jogrendjében alapvető fontosságú vagy az említett jogrendben alapvetőként elismert jog nyilvánvalóan sérül.

Ugyanakkor a tárgyalt lengyel és német esetek nemcsak polgári jogi jellegűek voltak, hanem a tömegmédia és az újságírás közjogi normáit is érintették. A Bundesgerichtshof – BGH [a német szövetségi bíróság] egy 2018-as ítéletében többek között az alábbiakat jelentette ki: „Az alperes ítélete az, hogy azt a véleményt, amelyet a lengyel bíróság az alperes nyilatkozatából nyert, sajátjaként fogadja el és tegye közzé. Ez egyértelműen sérti az alperes alapvető jogát.” A BGH álláspontja szerint az alperesnek el kellett fogadnia és nyilvánosan sajátjaként kellett közölnie egy olyan nyilatkozatot, amely nem az ügy tisztázását, hanem a lengyel bíróság értékelését (Bewertung) tartalmazta. A bíróság véleménye szerint ez nyilvánvalóan sérti a német alkotmányból eredő alapjogot. Ezen tézisek közül néhányat megkérdőjelezhetőnek értékeltek. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke nyomatékosítja, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága jelentős fontossággal bír, ugyanakkor korlátozott és feltételes jog. A sajtószabadság különösen fontos egy demokratikus társadalomban, de nem határtalan. Bizonyos kifejezések vagy kijelentések közzététele polgári jogi felelősségre vonással járhat az érintett személyre nézve, aki akár büntetőjogi felelősségre is vonható, ha rágalmazás vagy bántalmazás esete áll fenn.

Az előadó záró megjegyzéseiben az elektronikus médiatartalmakkal kapcsolatos közelmúltbeli ügyek jogi aspektusait, a bocsánatkérésre és helyesbítés közzétételére vonatkozó bírósági ítéleteket, valamint az ilyen ítéletek más uniós tagállamban történő végrehajtását érintette. Az előadás központi témája a külföldi ítélet végrehajtásának kivételes megtagadása, valamint a közelmúltbeli ítélkezési gyakorlat és egy érvelő tanulmány volt. Ennek a záradéknak a Brüsszel I. rendelet szerinti működését az Európai Unión belüli viszonyok és a személyiségi jogok megsértésének tekintetében értékelték, különösen a nemzeti alkotmányokban (lásd lengyel és német példák) és az Emberi Jogok Európai Egyezményében rögzített véleményszabadság szempontjából.

A kongresszus ezen ülésének végén a résztvevőkkel folytatott vita visszatért a polgári eljárások és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata közötti kapcsolat témájához, különösen az Emberi Jogok Európai Bíróságának egyedi ügyekben hozott határozatai folytán újraindult tagállami polgári eljárások tapasztalatainak értékeléséhez.

Részletek

Dátum:
2021.05.20.
Időpont:
10:00 - 13:00

Helyszín

Online előadás