Események betöltése

« Összes Események

  • Ez az esemény elmúlt.

Beszámoló a CYBERSEC CEE Regions & Cities 2021 konferenciáról

2021.09.01. @ 10:00 - 2021.09.03. @ 16:30

A rangos CYBERSEC CEE Regions & Cities 2021 fórum megrendezésére szeptember 1. és 3. között került sor Lengyelországban, Krynica Zdrójban. A háromnapos konferencia keretében 25 panelt és előadást tartottak, 4 tematikus útvonalat választottak és 60, az egész világra kiterjedő kísérletet végeztek. A konferencia kiemelt szerepet játszik Európában, mint az új technológiák és kezelési módjaik megvitatására, partnerségek kialakítására, valamint a kiberbiztonsági politika kidolgozására szolgáló fórum. A 2021-es rendezvény témája az „Egy értékalapú digitális világ felé” szlogen volt.

Az idei konferencián olyan témák kerültek terítékre, mint a Három Tenger Kezdeményezés keretében megvalósuló intelligens összekapcsolási projektek, a kiberbiztonság területén történő kapacitásépítés, az okos városok fejlesztése, az európai adatterek létrehozása, a kiberbiztonsági fenyegetettségi környezet változásai, például a rosszindulatú programok terjedése, az 5G biztonságos fejlesztése vagy az álhírek kérdése.

A „Krynica digitális lesz” témakörben öt lengyel előadó gondolatait hallgathattuk meg a digitalizáció kihívásainak azonosítása és az azokra való felkészülés témájában. Az előadások teljes egészében lengyel nyelven zajlottak, a beszélgetésen részt vett Dr. Marcin Wielec, Dr. Paweł Sobczyk, Dr. Bartosz Majchrzak, Dr. Joanna Taczkowska-Olszewska és Nina Maciejczyk-Krysiak. Itt olyan témák megvitatására nyílt lehetőség, amelyekről Lengyelországban nem beszélnek. A panel arról szólt, hogyan lehet a modern technológiákat a leghatékonyabban használni, és hogyan lehet garantálni a biztonságukat.

A „Jogrendszer a dezinformáció ellen” című panel egyik vitapartnere Dr. Marcin Wielec volt, aki a varsói Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem Jogi és Közigazgatási Karának dékánhelyettese, a varsói Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem Jogi és Közigazgatási Karának Büntetőjogi Tanszékének vezetője és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet koordinálásával működő Közép-európai Professzori Hálózat tagja.

Arra a kérdésre, hogy lehet-e büntetni az álhíreket egy demokratikus államban, és hogy a büntetőjog alkalmazható-e a tájékoztatás és dezinformáció kérdésének szabályozására, az előadó azt válaszolta, hogy a büntetőjognak a legfontosabb álhírekkel, azaz az állam biztonságát veszélyeztető dezinformációval kell foglalkoznia. A büntetőjog és a polgári jog mindent szabályozhat, még a legabszurdabb kérdéseket is, de meg kell találni az egyensúlyt a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos értéke és az álhír-bűncselekmény konstrukciója közötti konfliktus során. A kisebb jelentőségű dezinformációval más jogágakban, például a közigazgatási jogban kell foglalkozni.

Wielec professzor kifejtette, hogy a büntetőjog több, egymással összefüggő elemből áll, és sajátos jellemzőkkel bír. A büntetőjog erősen korlátozó, kényszerítő, önkényes, és értékkonfliktusokkal foglalkozik, miközben az álhírek kérdése az értékekért folytatott küzdelem körvonalaiba illeszthetőek. A konfliktus ebben az esetben a legmagasabb szintű garanciák, azaz az alkotmányos garanciák és e garanciáknak az álhír-bűncselekmény létrehozásával történő korlátozása között jön létre. Az előadó a büntetőjog szerkezetét elemezve hangsúlyozta, hogy azt az anyagi jog és a formális jog együttesen hozza létre. A büntetőper az az eszköz, amely lehetővé teszi, hogy az anyagi büntetőjogot a gyakorlatba ültessük.

A dezinformációnak a büntetőjog struktúrájába való bevonását az ilyen típusú bűncselekményt alkotó magatartások katalógusának létrehozásával kell kezdeni. Problémánk van az álhírek meghatározásával, és nehéz lesz ezt a fajta bűncselekményt büntetőeljárás során is bizonyítani.

 

A professzor jelezte, hogy a Közép-európai Professzori Hálózat projekt keretében végzett munka részeként kidolgoztak egy 4 elemű álhír-skálát. Az első fokú álhírek esetében büntetőjogi szankciót lehet alkalmazni, a kellő precizitás megtartása mellett. A második fokozat a becsületet és a személyes állampolgári jogokat veszélyeztető álhírek (ezen a területen büntetőjogi szankciók nem léteznek). A harmadik fokozatba tartozó álhírek a szakmai dezinformációval kapcsolatosak, de ezt a fegyelmi jog szabályozza. Végül a negyedik fokú álhír egy sikertelen szatíra, amelyben más szervek beavatkozása egyáltalán nem szükséges. A professzor így összegezte az érvelést, azzal érvelve, hogy az álhírek következményeit a büntetőjogon kívüli jogterületen kell szabályozni.

A rendezvénynek valóban széles körű visszhangja volt. A hivatalos médiajelentések szerint a CYBERSEC-ről szóló információk 18 millió emberhez jutottak el. Krynicában sikeresen létrehoztak egy nyílt vitaplatformot, amelynek célja stratégiai elképzelések kidolgozása és koalíció létrehozása volt a kiberbiztonsági kihívások értékalapú átalakítása érdekében. Az idei rendezvény még több döntéshozót, szakértőt és ipari vezetőt vonzott, és több mint 200 szakértőt hozott össze Lengyelországból és a nemzetközi tudományos színtérről.

A konferencia elérhetősége egyértelműen meghaladta a szervezők becsléseit. A Cybersec Forum szerint a nyári promóciós – vagyis az augusztus-szeptemberi – időszakban összesen mintegy 2764 említés jelent meg a konferenciáról, ezek közül az interneten 1658, a sajtóban 178, a rádióban 243, a televízióban pedig 152 (553 pedig egyéb formában). A médiabeli megjelenés összértéke mintegy 4-4,5 millió zlotyi (nagyjából 312-352 millió forint) körül mozgott. Mint fentebb már említésre került, a konferencia 18 millió emberhez jutott el, az üzenet becsült teljes elérhetősége pedig körülbelül 17 millió fő volt.

Részletek

Kezdés:
2021.09.01. @ 10:00
Vége:
2021.09.03. @ 16:30

Helyszín

Krynica Zdrój