Események betöltése

« Összes Események

  • Ez az esemény elmúlt.

Kerekasztal-beszélgetés a családvédelemről

2021.12.09. @ 10:00 - 12:30

Összefoglalás

a 2021. december 9-i „Családvédelmi Kerekasztal-beszélgetésről”.

 

Helyszín: Mádl Ferenc Jogi Összehasonlító Intézet (Bp. XII. Alkotás utca 55.)

A beszélgetés hossza: 2,5 óra (10:00-12:30).

A beszélgetés résztvevői:

– dr. Barzó Tímea egyetemi tanár, a kutatócsoport vezetője, moderátor;

– dr. Kovács József egyetemi tanár, pszichológus, bioetikai szakember;

– dr. Kőrös András családjogi ügyvéd, a Kúria nyugalmazott bírája;

– dr. Lenkovics Barnabás professor emeritus, az Alkotmánybíróság volt vezetője;

– dr. Molnár Balázs, a Kopp Mária Intézet alelnöke.

 

A beszélgetés kiindulópontja: a házasság és a család intézményének válsága, a társadalom elöregedése, a társadalmi újratermelés hiánya a „nyugati civilizációban”; a fehér ember kipusztulásának veszélye; a „védelem” lehetősége, módja és esélye.

 

A vita jogi kerete: az ENSZ Emberi Jogok Nyilatkozatának 16. cikke (1948)

 

  • A férfiaknak és a nőknek (…) joguk van házasságot kötni és családot alapítani. Egyenlő jogok illetik meg őket a házasságkötéskor, a házasság alatt és annak felbontásakor.
  • Házasságot csak a leendő házastársak szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni.
  • A család a társadalom természetes és alapvető csoportja, amelyet megillet a társadalom és az állam védelme.

 

A résztvevők értelmezték a Magyarország Alaptörvényét bevezető Nemzeti Hitvallás 12. pontját: „Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.” Az L) cikk (1) bekezdésének szövege így hangzik: „Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.”

A résztvevők hangsúlyozták, hogy a hagyományos házasság és család tartalmilag és alapvető (emberi jogi és alkotmányos) értékekben gazdag, és ezekből további értékek, társadalmi előnyök származhatnak: pl. a monogámia nélkülözhetetlen összetevője az egymáshoz és az adott szóhoz való hűség; egymásba vetett bizalom; egymás kölcsönös és önzetlen támogatása (szolidaritás). Társadalmi jelentőségük kimutatható a társadalmi bizalmi tőke állapotában és a nagy társadalmi szolidaritási intézmények (közoktatás, közegészségügy, nyugdíjrendszer, szociális ellátás) létrehozásában, fenntartásában és működtetésében. A családban, mint szeretetközösségben az apai, anyai és gyermeki szeretet kiegészíti és kiegyensúlyozza egymást, miközben biztosítja a házasság és a család harmonikus működését, a családtagok személyiségének fejlesztését. A család nem a győztes-vesztes, hanem a győztes-győztes játékok színtere, jelentősége a gyerekek szocializációjában felbecsülhetetlen.

A beszélgetés a rendes bíróságok házassági és családjogi gyakorlatával is foglalkozott. A kérdés kapcsán egyetértés volt abban, hogy a válás nem lehet a konfliktuskezelés eszköze, ezért fokozni kell a válási mediáció, a párkapcsolati és családterápia intézményesülését. Mivel szigorúan tilos különbséget tenni a házasságban és a házasságon kívül született gyermekek között, és az alternatív kapcsolatoknak ugyanazok az értékei lehetnek, mint a védett házasságnak és családnak, a bírói gyakorlat az igazságosság és a méltányosság érdekében közelíti meg ezek védelmét. Ez a megközelítés nem sérti az Alaptörvényben hangsúlyozott alapértékek védelmét, mint ahogy a kiemelt védelem sem jelent diszkriminációt. Abban is konszenzus alakult ki, hogy az eddig elért jogi védelem szintjét sem a házasságon, sem a szociológiai kapcsolatokon alapuló család esetében nem szabad csökkenteni, hanem növelni kívánják (védelmi szint megtartása).

A magánélet és a családi élet tiszteletben tartása megköveteli, hogy az állam tartózkodjon a beavatkozástól. Kivételes esetekben azonban gyors és hatékony beavatkozásra van szükség (a gyermekek, nők, idősek védelme, azaz a „gyengébb fél” védelme). A gyermekvédelmet jobban meg kell erősíteni a gyermek mindenek felett álló érdekének elvével összhangban.

A kerekasztal-beszélgetés során ismertették az eddig kialakult, nemzetközileg is példaértékű családvédelem és támogatás rendszerét, pozitív hatásait, tendenciáit, sikereit. Mindezt egy újfajta, nagy társadalmi szolidaritású intézményrendszernek kell tekinteni, és tovább kell bővíteni, megszilárdítani.

Végül a vita az egocentrikus helyett a szociocentrikus személykép alakítását javasolta a jövőre nézve. Ehhez az önző individualizmus értékrendjét (én magamért vagyok; értem a világ; te is értem vagy!) felváltja a familizmus értékrendje (Én a páromért – házastársamért; mi a gyermekeink, családunk is a nemzetért!). A környezet- és klímavédelemhez hasonlóan a házasság és a családvédelem területén is értékrend-váltásra van szükség, mind az egyén, mind a családbarát társadalom és az állam oldalán egyaránt.

 

Az összefoglalót Lenkovics Barnabás készítette.

Részletek

Dátum:
2021.12.09.
Időpont:
10:00 - 12:30

Helyszín

Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet (Budapest)