Események betöltése

« Összes Események

  • Ez az esemény elmúlt.

Napi hírműsor a Radio Belgrade 1 frekvenciáján – Szerb Rádió és Televízió (RTS)

2021.12.03. @ 10:00 - 10:30

A napi magazin egy rádióműsor, amely szerbiai és világkörüli aktuális eseményekre és hírekre fókuszál. A műsor nyitott a különböző témákra – gazdaság, politika, ökológia, jog, egészség, kultúra, zene és sport. A rádió magazin megjelenési felületként szolgál fiatal tudósok, tehetségek, sikeres üzletemberek számára és érdekes úti beszámolókat és riportokat közöl. Dalibor Đukić profeszort, a Belgrádi Egyetem egyetemi tanárát a 2021. november 26-án, Budapesten tartott konferencia apropóján hívták meg.

 

A műsor házigazdája informálta a közönséget a magyar kormány által kezdeményezett Közép-európai Professzori Hálózat létrehozásáról, amelynek működését a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet koordinálja. A beszélgetés a „Vallás- és lelkiismereti szabadság Európában” nevű kutatócsoport eredményeire fókuszált. A fő téma a közép-európai országok vallásszabadságra és a vallási jelképek közszférában való szerepeltetésére vonatkozó szabályozásaiban fellelhető különbözőségek és egyezőségek voltak. Professzor Dukic rámutatott, hogy a közép-európai országok esetében több a hasonlóság, mint a különbözőség a vallásos hit nyilvános kinyilvánítása és a vallási szimbólumok közszférában való szerepeltetése kapcsán. A Közép Európai országok egy további közös történelmi tapasztalata a kommunista autokrácia. A kommunizmus alatt a vallási szimbólumokat gyorsan és szisztematikusan eltávolították a közszférából. A kommunizmus bukását követően a vallásosság újraéledését a vallási szimbólumok közéletben való újbóli megjelenése követte. A vallási szimbólumok viselésére vonatkozó szabályok és tilalmak hiánya szintén egy fontos közös jellemzője a közép-európai országoknak, amely megkülönbözteti őket a nyugat-európai országoktól.

A vallási tolerancia mélyen gyökerezik a közép-európai országok hagyományaiban. A modern szerb társadalom – és általában minden modern társadalom – jellemzője a pluralizmus. A demokratikus társadalom egyebek mellett a vallási pluralizmuson alapul és annak megléte a túlélésének záloga is. Fontos megjegyezni, hogy a Szerb Köztársaság egy „tősgyökeres több vallású ország.”

 

Szerbia a lakosság vallási összetételét illetően több más európai országhoz hasonlatos, azonban vallási pluralizmusa nem bevándorlás eredménye. Szerbia vallási sokfélesége abból ered, hogy a népessége számos vallásra és felekezetre oszlik. A vallási sokszínűség tősgyökeres voltát igazolja, hogy a bevett egyházak és vallási közösségek szimbólumai jelen vannak a közszférában. Mindez nem kizárólag a bevett egyházak azon jogát védi, hogy kifejezzék a vallásos hitüket: hozzájárul a társadalom demokratizálódásához és a modern állam-egyház kapcsolat kialakításához. Tekintve, hogy a vallási és etnikai hovatartozás szorosan összefügg, a vallási pluralizmus védelme egyben az etnikumok harmonikus együttélését is elősegíti és erősíti a vallási és nemzeti kisebbségek helyzetét is.

 

A beszélgetés során a vallásszabadság szerbiai szabályozásával kapcsolatos aktuális kérdések is előkerültek. Az egyházakról és vallási közösségekről szóló 2006-os törvény a vallási szervezetek három kategóriáját különbözteti meg. Az első kategória a bevett egyházak és vallási közösségek, a második a vallásos felekezetek, a harmadik az egyéb vallási szervezetek. A vallásos felekezetek kategóriájába azon egyházak és vallásos közösségek tartoznak, amelyek jogi helyzetét Jugoszlávia és a Szerb Szocialista Köztársaság szabályozta. A vallásos felekezetek bejegyzés útján kapnak jogi személyiséget az újonnan alapított vallási szervezetekkel azonos feltételek mellett. A bevett egyházak és vallási közösségek ezzel szemben ex officio nyernek bejegyzést és az állam elismeri a jogi helyzetük folytonosságát is. A különbségtétel oka, hogy a vallásos felekezetek esetében az állam – kérelem hiányában – nem rendelkezik azokkal az információkkal, amelyek a bejegyzéshez szükségesek. 

 

A vallási szervezetek különböző kategóriái közötti különbségtétel megosztó kérdés a vallászabság védelme szempontjából. Elméleti síkon a különbségtétel nem lehet ellentétes a vallás- és lelkiismereti szabadságra vonatkozó nemzetköz standardokkal. A vallásos szervezetek egyenlők, azonban ez nem jelent azonos jogi helyzetet és kiváltságokat. A vallásos közösségeknek akkor lehetnek azonos jogaik, amennyiben azonos helyzetben vannak. Bármilyen különbségtételnek objektív alapokon kell nyugodnia és levezethetőnek kell lennie az általános jogelvekből. E különbségtételek bírói értékelése során az Emberi Jogok Európai Bíróságának arányosság tesztjét kell alkalmazni. Az egyházakról és vallási közösségekről szóló szerb törvény objektív alapokra helyezi a különbségtételt. Egyrészről a bevett egyházak és vallási közösségek esetében az állam rendelkezik a bejegyzéshez szükséges információkkal, míg a vallásos közösségek esetében – amelyek közül egynéhány az állam jelenlegi határain kívül kerültek bejegyzésre – az állam nem rendelkezik a szükséges információkkal. Fontos hangsúlyozni, hogy vallásos közösségek jogi személyisége – a korábbi szabályozásnak megfelelően – attól a pillanattól kezdve (visszamenőleges hatállyal) keletkezik, hogy a kérelmet benyújtották. Ily módon a jogi személyiségük folytonossága a biztosítéka a jogbiztonságuknak, és a szerzett jogaik gyakorlásának. Đukić professzor rámutatott, hogy a Szerb Köztársaságban nincs hatályban olyan törvényi szabályozás, amely kimondottan a vallási jelképek használatára irányul. Ellentétben tehát néhány olyan európai országgal nincs hatályban olyan rendelkezés, amely egyes ruházatok vagy vallási jelképek viselését tiltaná, amelyből következtetni lehet az egyén vallására. Tekintve, hogy az európai országokban a tilalmak jellemzően a nem keresztény vallási közösségekre vonatkoznak, a különbség magyarázható a tősgyökeres vallási pluralizmussal. Századokon keresztül különböző egyházak és vallási közösségek léteztek a – jelenlegi – Szerb Köztársaság területén, amelyhez hívők jelentős része tartozik, és amelyek jellemzően hasonló társadalmi és kulturális értékeket vallanak.

 

A rádióműsorban megvitatásra került továbbá a vallási oktatás helyzete az állami fenntartású iskolákban, valamint vallási oktatással kapcsolatos munkaügyi viták. Đukić professzor kritizálta azt a nemrég bekövetkezett változást, amelynek eredményeként a vallási oktatás iskolai tantárgyból iskolai program lett. E fejlemény legfőbb hátránya, hogy az állam, bár megengedi a vallási oktatás megtartását az iskola helységeiben, azonban csak a tanítási időt követően.

Az állami iskolákban vallási oktatással foglalkozó tanárok közül az állam kizárólag a hét bevett egyház és vallási közösség (a Szerb Ortodox Egyház, a Római Katolikus Egyház, a Szlovák Evangélikus Egyház (a.c.), a Református Egyház, az Evangélikus Egyház (a.c.), az Iszlám Vallási Közösség és a Zsidó Vallási Közösség) részesül állami támogatásban. Az állami támogatás feltétele, hogy a tanárok felkerüljenek arra a listára, amelyet a miniszter a bevett egyházak és vallási közösségek javaslata alapján állított össze. A vallási közösségtől  nem szükséges igazolás arról, hogy a tanár megfelel a feltéteknek (missio canonica) azonban, ha a tanár nem szerepel a listán, nem taníthat vallási ismereteket. A vallási oktatást végző tanárokat jellemzően rész munkaidőben, egy éves szerződések alapján foglalkoztatják. Jóllehet a szerződéseiket jellemzően megújítják, mindez diszkriminációként értelmezhető a többi tanárhoz képest. E diszkrimináció érinti az alkalmazási feltételeiket és társadalombiztosítási járulékaikat is, mint amilyen a szülési szabadság, de például banki hitelhez is nehezebben jutnak e miatt.

 

Đukić Professzor hangsúlyozta a vegyes összetételű bizottság pozitív szerepét a vallásos oktatás megszervezésében és végrehajtásában. A Bizottság hat az állam által delegált képviselőből, valamint hét a bevett egyházak által delegált képviselőből áll. A Bizottság felelős a sillabuszok és tankönyvek felügyeletéért és engedélyezéséért, valamint a vallási oktatást végző tanárok listájának jóváhagyásáért. Mindebből következően a teljes konszenzus elérése szükséges bármilyen a vallásos oktatást érintő kérdésben.

 

A rádióinterjú végén Đukić professzor kifejezte abbéli reményét, hogy a Közép-európai Professzori Hálózat keretében elvégzett kutatás eredményeinek publikálása hozzájárul annak megértéséhez, miért fontos a vallási jelképek szerepeltetése a közszférában és közelebb hozza a közép-európai országok tudományos közösségeit.

Az interjú közzétételre került a Szerb Közszolgálati Rádió és Televízió honlapján.

http://www.rts.rs/page/radio/ci/story/27/radio-beograd-1/4612792/novi-lekovi-protiv-kovida-stizu-u-srbiju.html., ahol az interjú hangfelvétele is elérhető, szerb nyelven. 

 

Program

10.00-10.30 A konferencia megnyitása, a résztvevők köszöntése:

Trócsányi László CSc egyetemi tanár, az MFI Tiszteletbeli elnöke, a Magyar Jogász Egylet elnöke, a Károli Gáspár Református egyetem rektora

Levezető elnök: Mezey Barna DSc egyetemi tanár, ELTE ÁJK, az MTA IX. osztály Jogtörténeti Albizottságának elnöke, az MTA-ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport vezetője

10.30-10.50 Az európai jogtörténelem fősodrában: a magyar Aranybulla

Balogh Elemér PhD egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem

10.50-11.10 Pest és Buda városok egy és ugyanazon Aranybullája

Blazovich László DSc professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem

11.10-11.30 II. András Aranybullájának magánjoga

Homoki-Nagy Mária PhD egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem

11.30-11.50 Az 1222. évi Aranybulla, mint a történeti alkotmányunk vívmánya

Horváth Attila PhD egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

 

12.00-13.00 szünet, büféebéd

 

13.00-13.20 Az Aranybulla ellenállási záradéka és a nemesi vármegyék rendelet-félretételi (vis inertiae) jogosultsága

Stipta István DSc egyetemi tanár, Károli Gáspár Református Egyetem

13.20-13.40 Az erdélyi szászok arany szabadságlevele (1224) és annak hatása a közösség hetedfélszázados történetére

Szabó Béla CSc egyetemi tanár, Debreceni Egyetem

14.00-14.20 A történeti alkotmány vívmányai és az Aranybulla

Szabó István PhD egyetemi tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem

14.20-14.40 Fejedelemválasztási feltételek Erdélyben

Veress Emőd PhD egyetemi tanár, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvár

14.40-15.00 A „Dán Aranybulla”: az V. Erik király által 1282. július 29-én aláírt håndfæstning

Képes György PhD habilitált egyetemi docens, Eötvös Loránd Tudományegyetem

15.00-15.10 Zárszó:

Szilágyi János Ede PhD egyetemi tanár, az MFI vezetője, Miskolci Egyetem

Fotó: Az Aranybulla másolata az esztergomi Érseki Palotában
(Forrás: MTI/Kovács Attila)

Részletek

Dátum:
2021.12.03.
Időpont:
10:00 - 10:30

Helyszín

Szerb Rádió és Televízió (RTS)