Események betöltése

« Összes Események

  • Ez az esemény elmúlt.

NEGATÍV VÉLEMÉNYSZABADSÁG? – A történelem hamisítására adott reakció kérdése a „Lengyel halál táborok” kifejezés médiában használt módjáról

2021.04.06. @ 10:00 - 12:00

Előadó:

Dr. hab. Piotr Mostowik, Prof. UJ.
A Közép-európai Professzori Hálózat 2021 tagja

Dr Hab. Piotr Mostowik, Prof. UJ előadására és az azt követő szakmai vitára a Varsói Egyetem és a Krakkói Jagelló Egyetem hallgatóival és tudományos munkatársaival online került sor a tudományos egyesület találkozóján. A szakmai vita összetett jogi kérdések köré összpontosult, amelyek az alábbi lengyel és német ítéleteket ölelték fel: a Krakkói Fellebbviteli Bíróság 2016. december 22-i és 2021. március 23-i ítélete, a Német Legfelsőbb Bíróság 2018. július 19-i ítélete, az alacsonyabb fokú bíróságok döntései, és az EUB főtanácsnokának 2021. február 23-án kiadott véleménye. Az esemény címe („Negatív véleménynyilvánítási szabadság”) a német bíróság azon érveire vonatkozik, amelyek megtagadják a lengyel bíróságnak a történelemhamisítással kapcsolatos polgári eljárásban hozott ítéletének elismerését. Az első, részletesen tárgyalt ügy egy auschwitzi koncentrációs tábor egykori rabja, Karol Tendera személyiségi jogainak megsértésére vonatkozott a második világháború idején, egy 2013 júliusában közzétett dokumentumfilmhez tartozó közleményben használt kifejezés miatt, amely a Zweites Deutsches Fernsehen weboldalon jelent meg. A közlemény a „majdaneki és auschwitzi lengyel megsemmisítő táborok” kifejezést használta. A lengyel bíróság ítélete az alperest arra kötelezte, hogy fejezze ki sajnálkozását a felperes irányába, továbbá, hogy tegye közzé honlapján a következő nyilatkozatot:
„A Zweites Deutsches Fernsehen internetes portál kiadója sajnálja a (..) cikk megjelenését a portálján. A valótlan és a lengyel nemzet történetét meghamisító kifejezés arra utal, hogy Majdanek és Auschwitz haláltáborait lengyelek építették és működtették, és sajnálatát fejezi ki a német koncentrációs táborban börtönbe zárt Karol Tendera személyiségi jogait, különösen nemzeti identitását – vagy a lengyel nemzethez tartozás érzését – és nemzeti méltóságát ért sérelem miatt”.
 
Az eljárás további szakaszaira Németországban került sor, miután a külföldi ítéletek végrehajtásáról szóló nyilatkozatra vonatkozó indítványt benyújtották az Európai Unió joga alapján. A koblenzi Fellebbviteli Területi Bíróság (Oberlandesgericht Koblenz) is megerősítette a lengyel ítélet végrehajtását Németországban 2018. január 11-én. E bíróság kimondta, hogy „az alperes maga sem tagadja, hogy a „lengyel haláltáborok” kifejezést használta, ami valótlan. A helytelen ténymegállapítás nem tartozik az alapjog védelméhez a német alaptörvény 5. cikk (1) bekezdésének 1. mondata alapján.” A lengyel ítéletet azonban nem hajtották végre Németországban a német Legfelsőbb Bíróság (Bundesgerichtshof) visszatartó határozata miatt. Ez utóbbi ítélet a „német közrend nyilvánvaló megsértésére” és a „véleménynyilvánítás szabadságára” (Meinungsfreiheit) hivatkozott, amelyet a Legfelsőbb Bíróság „alapjogként” (Grundrecht) emlegetett. A fent említett döntések indoklásának vizsgálatára a rendezvény utolsó részében került sor, ennek keretében kérdéseket vitattak meg az említett érvelés részleteire vonatkozóan. Az előadó utalt a Brüsszel I. EU-rendelet 34. cikke (1) bekezdésében és 45. cikkének (1) bekezdésében szereplő közrendi klauzulára, valamint az alkotmány 5. cikkének (1) bekezdése szerinti kreatívan értelmezett „negatív véleménynyilvánítási szabadság aspektusára”.
A Bundesgerichtshof a következőképpen fejezte ki ez utóbbi gondolatot: „Éppen ellenkezőleg, a végrehajtási nyilatkozat eljárásában a jogi vizsgálat tárgya inkább csak az a nyilatkozat, amelyért a bíróság elítélte az alperest. Az alperest arra ítélik, hogy fogadja el és tegye közzé a lengyel bíróság véleményét az alperes nyilatkozata alapján. Ez egyértelműen sérti az alperes alapvető jogait.”
 A Bundesgerichtshof álláspontját – miszerint a 2016-os lengyel ítélet végrehajtása sértené a német közrendet – összehasonlították az alacsonyabb fokú német bíróságok korábbi jogi értelmezéseivel és megközelítéseivel. Az előadó bemutatott egy elméleti véleményt, miszerint nehéz egyetérteni egy ilyen átirányított érveléssel – a vitát ugyanis átirányították a személyiségi jogokról az adott bírósági ítéletre, amely nem a felperes és az alperes közötti kapcsolatra összpontosít, hanem de facto egy másik tagállam ítélete ellen irányul.  A véleménynyilvánítás szabadságának negatív aspektusaival összefüggő „fennkölt” értelmezés és annak német rangra emelése kérdéses lehet. Az ezt követő szakmai megbeszélés kiterjedt az alapvető jogok nemzetközi szintű alkalmazására, valamint az alacsonyabb fokú német bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság különböző ítéleteinek értékelésére. A beszélgetés magába foglalta mind a nemzetközi magánjog (nemzetközi polgári eljárás elemeit), mind a közjog szempontjait, beleértve a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó nemzetközi szabványokat (az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke).
Néhány résztvevő azon elmélkedett, hogy a lengyel bíróság 2016-os ítélete valóban sértheti-e a negatív véleménynyilvánítás szabadságát (negative Meinungsfreiheit), vagyis azt a jogot, hogy valakinek ne legyen saját véleménye, ne mondja ki a véleményét, maradjon csendben és képtelen legyen arra kényszeríteni egy másik személyt, hogy saját véleményeként fejezze ki valaki más véleményét. Azt az állítást, hogy a lengyel ítélet egy véleményt fejez-e ki (Meinungsäußerung, Werturteil), azért kérdőjelezték meg, mert – amint azt a Bundesgerichtshof közvetve állította – nem lehet megvizsgálni, hogy egy adott állítás (ebben az esetben az ítélet vonatkozó mondata) igazságot vagy hamisságot fejez-e ki. A Bundesgerichtshof érvelésével szemben a legfőbb kifogás az volt, hogy a hamis állítás kijavítását elrendelő ítéletet a „vélemény” kategóriába helyezték át (Meinung), következésképpen a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának kategóriáját behatárolták (ami ennek az elvnek az alkotmányos védelméhez vezetett).

Az esemény tájékoztatta a hallgatókat és a tudományos munkatársakat a „polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés” aktuális fejlődéseiről (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikke). Pozitívan értékelték azt a kivételes lehetőséget, hogy a polgári ügyben más tagállamban hozott ítéletet nem ismerik el, „ha az elismerés nyilvánvalóan ellentétes az elismerés kérésének helye szerinti tagállam közrendjével”, még akkor is, ha a Bundesgerichtshof említett ítélete megkérdőjelezhető.

 

Az előadás és a szakmai vita hasznos volt az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított alapvető jogok megértése és értelmezése szempontjából, beleértve a szólásszabadságot, a véleménynyilvánítás szabadságát, a vélemények kifejezhetőségének szabadságát és e jogok korlátait (EJEE 10. cikk). A beszélgetés során hangsúlyt kapott, hogy a sajtószabadság alapvető fontosságú egy demokratikus társadalomban, ugyanakkor nem korlátlan.

 Az érintett felet rágalmazás vagy sértő nyelvhasználat esetén polgári vagy akár büntetőjogi felelősségre lehet vonni bizonyos kifejezések vagy nyilatkozatok közzététele miatt. Még az a vélemény is jelentőséggel bírhat, hogy az Európa Tanács joga kizárja a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság ilyen formában történő megértését, és hogy a Bundesgerichtshof által 2018-ban előadott indokok ellentétesek az Európa Tanács normáival, különösen a 10. cikk (2) bekezdés az EJEE 17. cikkével összefüggésben.

Az is megfigyelhető volt, hogy az elmúlt évtizedekben lengyel tisztviselők erőfeszítéseire volt szükség ahhoz, hogy a történelemhamisítást megakadályozzák a ,,lengyel” szó használatával a második világháború alatt a náci német betolakodók által tervezett és szervezett bűncselekményekkel összefüggésben a megszállt Lengyelország területén. Az elmúlt évtizedben különösen a félrevezető kifejezéseket (pl. lengyel haláltáborok”) korrigálták vagy magyarázták a globális médiában (NBC, FOX TV, Daily Mail, Netflix, WJC). Ezek az erőfeszítések általában pozitív értékelést kaptak. Az előadó (az esemény után közvetlenül) és az Intézet (hivatalos levelezés útján) pozitív visszajelzéseket kapott a hallgatóságtól. A bemutatott jogi megközelítés időszerűségét és átfogó jellegét – beleértve az alapvető jogok kérdéseit – méltányolták leginkább a résztvevők.

Részletek

Dátum:
2021.04.06.
Időpont:
10:00 - 12:00

Helyszín

Online előadás