Együttélés európai kontextusban

dátum: 2021. april 23.

helyszín: Online

előadók: Prof. JUDr. Zdeňka Králíčková, Ph.D.

moderátorok: -

témák: -

A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet által koordinált konferenciát a 2021-es Közép-európai Professzori Hálózat 2021 részeként rendezték meg.

A családjogi szekciót az „Élettársi kapcsolat európai kontextusban” témában tartották a „Fiatal Jogászok Konferenciája 2021 (Conference for Young Lawyers, COFOLA)” rendezvény keretében. Az eseményt a Masaryk Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara 2007 óta évente rendezi meg.

A családjogi ülés az élettársi kapcsolatokkal foglalkozott az európai trendek kontextusában. Figyelembe vették nemcsak a cseh polgári jogi szabályozást, hanem az Európai Családjogi Bizottság (CEFL) által a témában kidolgozott Európai Családjogi Alapelveket is, a Családjogi Modelltörvényt és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatát. A magán- vagy közjogi témájú előadások is bemutatásra kerülhettek, és egy előadó érkezett külföldről.

A konferencia elnökének bevezetője után Zdeżka Králíčková „Az élettársi kapcsolat hiányzó fogalma a cseh polgári törvénykönyvben” című előadását tartotta meg. A szakember a – különösen a nők és férfiak között fennálló – de facto élettársi kapcsolatokkal foglalkozott. Az előadásban meghatározta az élettársi kapcsolat definícióját, továbbá bemutatta az ellenkező nemű (házasság) és azonos nemű (bejegyzett élettársi kapcsolat) életközösségek jogai és kötelezettségei között fennálló különbségeket. Mivel valamennyi egyezőség van közöttük, különös figyelmet szentelt az előadó a cseh polgári törvénykönyv különböző részeiben – I. könyv: Általános rész, II. könyv: Családjog, III. könyv: Tulajdonjogok és öröklés, valamint IV. könyv Kötelezettségek – rögzített jogi szabályoknak és az élettársakra való alkalmazhatóságuknak a kapcsolat megszakadása vagy az egyik élettárs halála esetén. Hangsúlyozta, hogy nincs különbség a házasságon kívül és házasságon belül született gyermekek jogállását rendező jogszabályok között. Miután a szülői jogviszony törvényesen létrejött, nem áll fenn jogos megkülönböztetés a házas és nem házas apák között gyermekeikkel való kapcsolatukban. Ezenkívül a gyengébb feleket védik speciális rendelkezések, mint amilyen a nem házas anyáknak a gyermek apjával szembeni vagyonköveteléseinek – ésszerű határidőn belül és mértékben –, történő teljesítéséről szólnak.

A következő előadó, Lucie Zatloukalová az „Az Európai Családjogi Modelltörvény alapelvei, mint inspiráció az európai törvényhozók számára” címmel tartotta meg prezentációját. A de facto élettársi kapcsolatokban élő párokra vonatkozó tulajdonjogi, tartási és öröklési jogi jogokról és kötelezettségekről szóló Európai Családjogi Alapelveket a CEFL, a családjoggal foglalkozó akadémiai szakértők nemzetközi csoportja dolgozta ki. Az Alapelvek célja az európai jog harmonizációjának támogatása és a nemzeti jogalkotók ösztönzése a jogszabályok korszerűsítésére. Ezen kívül az Alapelvek megpróbálják megragadni az egyes nemzeti jogszabályok közös magját. Ha egy lényeges kérdésnek nincs közös magja, a Bizottság új szabályt vagy „jobb jogot” hoz létre. Zatloukalová hangsúlyozta, hogy a de facto élettársi kapcsolatokban élő párokra vonatkozó elvek főként a definíciókkal és szabályozási keretekkel, az általános jogokkal és kötelezettségekkel, a kötelmekkel, a tulajdonjogi viszonyokkal és tartozásokkal, az életközösség megszüntetésével, a halállal és az igényérvényesítéssel foglalkoznak. Az Alapelvek csak ajánlás jellegűek. Mivel Csehországban konzervatívabb megközelítés uralkodik, a de facto élettársi kapcsolatokra nem vonatkoznak speciális jogszabályok. A jövőben a de facto élettársi kapcsolatokban élő párok jogainak és kötelezettségeinek érdekes új jogi konstrukciói inspirálhatják a cseh jogalkotót. Az előadásban Zatloukalová az Alapelveknek megfelelő jogokra és kötelezettségekre vonatkozó javaslatokat nyújtott be a cseh jogalkotó számára.

Milan Palásek és Petra Kotková „A családi élethez való jog az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatában” című előadását utóbbi szakértő mutatta be. Az előadás az Emberi Jogok Európai Bíróságának az élettársi kapcsolatot érintő ítélkezési gyakorlatával és a jogintézményhez kapcsolódó egyéb jogi vonatkozásokkal foglalkozott. A fő hangsúly a házasság és az azonos neműek élettársi kapcsolata közötti különbség tisztázásán volt, különösen az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 8. és 14. cikke kapcsán.

Martin Kornel „A házasságon kívül született kiskorúak védelme” című előadását mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a házasságon kívül született gyermekeket nem szabad megkülönböztetni státuszuk alapján (ld. gyermekjogi egyezmény 2. cikke). A jog azonban hagyományosan másként közelíti meg a házas és nem házas párok gyermekeit. Családjogi kapcsolatok (apaság megállapítása) és a szülők válásához kapcsolódó, a felügyeletről szóló kötelező bírósági ítélet a legnyilvánvalóbb példák az ilyen helyzetekre. Az előadás megvizsgálta a gyermekvédelmi jogszabályokon alapuló eltérő bánásmód okait, és megvizsgálta az arányosabb védelmi eszközök lehetőségét.

A Masaryk Egyetem jogászainak előadásait követően a vendégek kaptak szót.

Denisa Kotroušová „Élettársi kapcsolat és asszisztált reprodukció Csehországban európai összefüggésben” című előadását mutatta be. Elmondta, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata nem hagy kétséget afelől, hogy családi életközösség létezhet két olyan személy között, akik házasságon vagy bármely más hivatalos élettársi kapcsolaton kívüli stabil kapcsolatban élnek. Bármely pár családi életének szerves része, családi állapotától függetlenül, a gyermekvállalás kérdése. Sajnos nem minden pár tud természetes módon gyermeket nemzeni, és az ilyen esetekben az asszisztált reprodukciós technológia (ART) jöhet számításba. Bár az ART-hoz való hozzáférés első pillantásra egyszerűnek tűnhet, élettársi kapcsolat esetén ez korántsem egyértelmű, legalábbis nem minden európai országban. Kotroušová ismertette az élettársak jelenlegi jogi helyzetét az ART-hoz való hozzáférés, valamint a – különösen az ezzel a technológiával fogant gyermekeket érintő – irányadó jogok és kötelezettségek tekintetében, speciálisan a cseh jogra fókuszálva. A bevezetőben röviden bemutatta az olyan alapvető kifejezéseket, mint az „élettársi kapcsolat”, az „asszisztált reprodukció” és a „terméketlen pár”. A második részben az előadó kizárólag az élettársak jogi helyzetére összpontosított az ART cseh szabályozásának tükrében, és két, egymással szorosan összefüggő nézőpontból vizsgálta a kérdést: 1) a meddő pár tagjai élettársi viszonyban vannak-e egymással és 2) az élettársak azonos vagy ellenkező neműek-e. Az előadás harmadik részében egy tágabb nemzetközi kontextust adott hozzá, miközben rövid áttekintést adott az európai megközelítéséről e kérdésben. Néhány európai országot – különösen azokat, amelyek megközelítése eltér Csehországétól – részletesebben megvizsgált. Az előadás összefoglalóval zárult, és néhány továbbgondolásra sarkalló kérdést tett fel a cseh és az európai megoldások viszonylatában.

Lilla Garayová bemutatta „Élettársi kapcsolat a Szlovák Köztársaságban: mítosz vagy valóság?” című előadását. Elmondta, hogy munkájában az élettársi kapcsolat intézményével kapcsolatos alapfogalmak meghatározására törekedett, amelyet a szlovák jogszabályok csak csekély mértékben kezelnek a változó társadalmi tendenciák ellenére. A 21. század a változások korszakát képviseli, amelyben tanúi vagyunk a fiatalok házassághoz és a hagyományos családi értékekhez való viszonya átalakulásának. Ezért jogosan merül fel a kérdés: mi a házasság jövője? Garayová kijelentette, hogy a szlovák családjog lényegében hagyománykövető, ezért nem ismeri el az azonos nemű vagy más, nem hagyományos házassági formákat, és nem definiálja vagy védi az élettársi kapcsolatot – függetlenül az élettársak nemétől. A diszkusszió nagyrészt a családi kapcsolatok védelmére és a válási jog kiskorú gyermekeket érintő új szabályozási koncepciójára irányult.

A következtetésekben hangsúlyt kaptak az alábbiak:

  • az ellenkező nemű személyek házasságot köthetnek és élhetnek a házaspároknak járó minden jogosultsággal, és
  • azonos nemű személyek regisztrálhatók és törvényi védelemben részesülhetnek, különösen az élettárs halála esetén.

Az előadás a következő kutatási kérdéseket azonosította:

  • Szükséges-e az új polgári törvénykönyv módosítása?
  • A jogalkotó tiszteletben tartja-e azon élettársak magánautonómiáját, akik nem szeretnének a házassággal vagy a bejegyzett élettársi kapcsolattal járó meghatározott jogokat és kötelezettségeket szerezni?
  • A jogalkotónak különleges szabályokat kell-e létrehoznia az ilyen élettársakra vonatkozóan a családjogi modelltörvény vagy a CEFL által kidolgozott Európai Családjogi Alapelvek szerint?
  • Ha nem, akkor a jogalkotónak más típusú rendelkezéseket szükséges létrehoznia?

Mivel az élettársak jogait és kötelezettségeit alig szabályozzák, és e felek ritkán kötnek egymással szerződést, a gyengébb fél helyzete meglehetősen elnehezülhet. A jogbiztonság hiánya, különösen a kiskorú gyermekes családokban, gyakran az élettársi kapcsolat felbomlásával jár. Nehéz azonban igazságos egyensúlyt teremteni a de facto élettársi kapcsolatot alkotók magánautonómiája és a házasságon alapuló család jólétének védelme között.

További információ az eseményről:

http://www.cofola.cz/content/cs/

http://www.cofola.cz/content/cs/partneri-konference/

Share This