Absztrakt
Németországban a nácizmus az a történelmi kiindulópont, ahonnan a most létező szabályozást eredeztethetjük. Az országban ezt megelőzően csak az osztályalapú gyűlöletkeltést (Klassenverhetzung) tilalmazta az 1871-es birodalmi Büntető törvénykönyv (Reichsstrafgesetzbuch) 130. szakasza. Az első gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályozás 1960-ban került be a Büntető törvénykönybe. A szabályozás bevezetésének az okai nemcsak történelmiek voltak, hanem ebben az időszakban megszaporodtak a szélsőjobboldali gyűlöletkeltő akciók is az NSZK-ban, ami komoly politikai felzúduláshoz vezetett.
Kulcsszavak: gyűlöletbeszéd, Németország
DOI: https://doi.org/10.47079/2023.nz.gyuloletbeszed.10_16
Irodalomjegyzék:
Bundesamt für Verfassungsschutz (2022) Rechtsextremismus: Symbole, Zeichen und
verbotene Organisationen [Online]. Elérhető: https://www.verfassungsschutz.de/
SharedDocs/publikationen/DE/rechtsextremismus/2022-02-rechtsextremismussymbole-zeichen-organisationen.pdf?__blob=publicationFile&v=2 (Letöltve: 2022. június 10.)
Chaux, E. et al (2016) ‘Effects of the Cyberbullying Prevention Program Media Heroes
(Medienhelden) on Traditional Bullying’, Aggressive Behavior, 42(2), 157–165. o.
Der Tagesspiel (2008) Holocaust-Leugner nicht bestrafen [Online]. Elérhető: https://
www.tagesspiegel.de/politik/ex-verfassungsrichter-holocaust-leugner-nichtbestrafen/1275952.html. (Letöltve: 2022. június 10.)
Deutschlandfunk (2007) Historiker Jäckel: Holocaust-Leugner mit Ignoranz strafen [Online].
Elérhető: https://www.deutschlandfunkkultur.de/historiker-jaeckel-holocaustleugner-mit-ignoranz-strafen-100.html. (Letöltve: 2022. június 10.)
Die Tageszeitung (1994) „Freibrief” für Leugner des Holocaust? [Online]. Elérhető: https://
taz.de/!1571658/ (Letöltve: 2022. június 10.)
Echikson, W., Knodt, O. (2018) ‘Germany’s NetzDG: A key test for combatting online hate’, CEPS Research Report 2018/9. Elérhető: http://wp.ceps.eu/wp-content/ uploads/2018/11/RR%20No2018-09_Germany’s%20NetzDG.pdf. (Letöltve: 2022. június 10.)
Glaun, D. (2021) Germany’s Laws on Hate Speech, Nazi Propaganda & Holocaust Denial: An
Explainer [Online]. Elérhető: https://www.pbs.org/wgbh/frontline/article/germanyslaws-antisemitic-hate-speech-nazi-propaganda-holocaust-denial/ (Letöltve: 2022. június 10.)
Levine, D. (2018) ‘Sticks and Stones May Break my Bones, But Words May Also Hurt Me:
A Comparison of United States and German Hate Speech Laws’, Fordham International Law Journal, 41(5), 1293–1334. o.
Leyendecker, H. (2004) ‘Gestutzte Pressefreiheit’, Süddeutsche Zeitung, 2004. szeptember 3.
LTO Legal Tribune Online (2022) Zentrale Vorschrif ten des NetzDG unanwendbar [Online].
Elérhető: https://www.lto.de/recht/nachrichten/n/vg-koeln-6l127721-6l135421-
netzdg-verstoss-unionsrecht-google-meta-meldepf lichten/ (Letöltve: 2022. június 10.)
Mitsch, W. (2018) ‘Der unmögliche Zustand des § 130 StGB’, Kriminalpolitische Zeitschrif t,
2018/4, 198–203. o.
Mitsch, W. (2022) ‘Der neugefasste Bedrohungstatbestand (§ 241 StGB)’, ZJS – Zeitschrif t
für das Juristische Studium, 2022/2, 182–184. o.
Parti, K. ‘A megfélemlítés (bullying) szabályozása Magyarországon és külföldön’, In
Medias Res, 5(1), 114–146. o.
Póczik, Sz. (2001) ‘A gyűlöletbeszéd és holokauszttagadás szankcionálása a német
nyelvű országokban’ in Virág, Gy. (szerk.) Kriminológiai tanulmányok 48. Budapest:
Országos Kriminológiai Intézet
Rahmlow, M. (2005) ‘Einzelne Probleme des Straftatbestands der „Verletzung des
höchstpersönlichen Lebensbereiches durch Bildaufnahmen” (§ 201 a StGB)’, Höchstrichterliche Rechtsprechung zum Strafrecht, 2005/3, 84–93. o.
Ropers, A., Ebner, V., Burgard, S., Zucker, J., Erber, M. (2020) ‘German Anti-Stalking Legislation and Its Recent Changes’, German Law Journal, 21(4), 787–798. o.
Salát, O. (2009) ‘A német Szövetségi Alkotmánybíróság a holokauszthasonlatra építő
állatvédő kampányról’, Fundamentum, 2009/2. 127–128. o.
Schenk, L. (2020) ‘Was ist Cybermobbing?’ in Böhmer, M., Steffgen, G. (szerk.) Mobbing
an Schulen. Maßnahmen zur Prävention, Intervention und Nachsorge. Berlin: Springer.
Sehl, M. (2021) ‘Darf man Polizeieinsätze filmen?’, Legal Tribue Online [Online]. Elérhető:
https://www.lto.de/recht/hintergruende/h/smartphone-polizei-beamte-einsatzfilmen-ton-staatsanwaltschaft-201-stgb-bverfg/ (Letöltve: 2022. június 10.)
Zakariás, K. (2014) ‘Az emberi méltóság védelme az „Auschwitz-hazugság”-gal szemben
a német Szövetségi Alkotmánybíróság gyakorlatában’, Acta Humana, 2(1), 97–115. o.
