Névadónk

2021 – Megemlékezések Mádl Ferenc születésének 90. és halálának 10. évfordulóján

 

A Mádl Ferenc Intézet (MFI) már közvetlenül megalakulását követően, 2019-ben megkezdte a névadóra vonatkozó könyvtári és levéltári források feltárását. Ez a másfél éve zajló munka kapott új lendületet a Mádl Ferencre történő emlékezéshez kapcsolódó egyes intézkedésekről és az azokhoz szükséges költségvetési források biztosításáról szóló 1167/2021. (IV. 9.) kormányhatározat elfogadásával.

A megemlékezéseket innentől kezdve a Martonyi János professzor elnökletével működő Emlékbizottság koordinálja.

Az Emlékbizottság döntése alapján az elkövetkező időszak legfontosabb eseményei között a volt köztársasági elnök életével és munkásságával kapcsolatos interjúk készítése, egy szakmai konferencia megszervezése, illetve Mádl Ferenc egyes munkáinak újra kiadása is szerepel.

A Mádl Ferenc Intézet a fenti feladatok mellett részt vállal a Mádl professzor életéről és működéséről szóló egyes szakmai anyagok (cikkek, tanulmányok), valamint egy kismonográfia és egy interjúkötet elkészítésében.

Az MFI részvételével szervezett események mellett ebben az évben más szervek, szervezetek és személyek – például az ELTE, amelynek Mádl Ferenc nemcsak diákja, hanem több mint négy évtizeden keresztül oktatója is volt – különböző módon, külön is megemlékeznek.

Mádl Ferenc Emlékbizottság

Az emlékbizottság elnöke:

Prof. Dr. Martonyi János, korábbi külügyminiszter

Az emlékbizottság tagjai:

Prof. Dr. Trócsányi László, MFI tiszteletbeli elnök, korábbi igazságügyi miniszter

dr. Vízkelety Mariann, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke, miniszterelnöki biztos

Breuer Klára, az NKE nemzetközi igazgatója, korábbi lisszaboni nagykövet

Prof. Dr. Vékás Lajos, akadémikus

Dr. Varga Réka, IM Kabinet képviseletében

Prof. Dr. Szilágyi János Ede, MFI vezetője

Mádl Ferenc portréja

A Nemzeti Örökség Intézete

tisztelettel meghívja Önt

„A megjelenés és a gondolkodás eleganciája” című Mádl Ferenc-emlékkiállítás

megnyitójára, valamint koszorúzási ünnepségére,

amelyet az egykori köztársasági elnök halálának 10. évfordulója alkalmából tart.

 

A koszorúzással egybekötött megemlékezés időpontja és helyszíne

2021. május 29. (szombat) 11 óra
Mádl Ferenc sírja

(Fiumei úti sírkert, 28-as parcella, 1. sor, 53. sír)

Az emlékezőket köszönti

Dr. Vékás Lajos
professor emeritus, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

Emlékbeszédet mond

Áder János
Magyarország köztársasági elnöke

Közreműködik
Szvorák Katalin Kossuth-díjas énekművész
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bartók Béla Énekkara, művészeti vezető: Kovács László

A kiállításmegnyitó időpontja és helyszíne
2021. május 29. (szombat) 12 óra
Nemzeti Emlékezet Múzeuma
(1086 Budapest, Fiumei út 16−18.)

A vendégeket köszönti

Móczár Gábor

főigazgató, Nemzeti Örökség Intézete

 

A kiállítást megnyitja

Dr. Vízkelety Mariann

miniszterelnöki megbízott, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke

 

A kiállítás fővédnöke: Mádl Dalma

Részvételi szándékát, kérjük, 2021. május 27-ig a meghivo@nori.gov.hu e-mail címen vagy a +36-1-795-5517-es telefonszámon jelezze!

A Mádl Ferenc volt köztársasági elnök úrra történő jelen megemlékezés megtartására – maximum 500 fő részvételével – akkor nyílik lehetőség, amennyiben a közeli napokban meghaladja az 5 millió főt Magyarországon a koronavírus ellen beoltottak száma, és ennek nyomán az operatív törzs feloldja a rendezvények tartására vonatkozó, jelenleg még érvényben lévő korlátozásokat.

Felhívjuk figyelmét, hogy a kiállításmegnyitón való részvételhez védettségi igazolvány szükséges!

Megemlékezések Mádl Ferenc születésének 90. és halálának 10. évfordulóján

ÁDER JÁNOS KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK BESZÉDE HERENDEN,
MÁDL FERENC SZOBRÁNAK AVATÁSAKOR

“Magyarország második köztársasági elnöke – amint azt életrajzából tudhatjuk – parasztcsaládból származott. Mádl Ferenc meghitt beszélgetések során büszkén hivatkozott arra, hogy többszörösen learatta azt a búzamennyiséget, amelyből az ő és családja kenyere egész életére kitellett.

Számára a paraszti örökség a munka és közösség tiszteletét, a mások teljesítményének megbecsülését, a saját tulajdonára és erejére támaszkodó ember méltóságát jelentette. Olyan értékeket, amelyek a polgárosodás alapját is jelentik. Mádl Ferenc számára ezek az értékek alapvetően fontosak voltak. Ezek tiszteletét hozta magával otthonról.”

Áder János Köztársasági Elnök teljes beszéde megtekinthető
a Köztársasági Elnöki Hivatal oldalán. 

Emlékezés Mádl Ferenc akadémikusra
Az MTA emlékező írása

2021-ben van Mádl Ferenc akadémikus, egyetemi tanár, jogtudós, politikus, korábbi köztársasági elnök születésének 90. és halálának 10. évfordulója.
Tisztelői, pályatársai, tanítványai kezdeményezésére az Igazságügyi Minisztérium Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézete és a kormány támogatásával Martonyi János professzor elnökletével emlékbizottság alakult a megemlékezések koordinálására.
Az emlékbizottság az MTA elnöke által delegált tagjának, Vékás Lajos akadémikusnak, az MTA korábbi alelnökének írásával emlékezünk Mádl Ferencre, a tudósra.

Dr. Vékás Lajos teljes írása megtekinthető itt

Mádl Ferenc emléke előtt tisztelgett az Ez itt a kérdés

“Kollégái és szellemi jó barátai idézték meg a Széchenyi-díjas jogtudós, Mádl Ferenc életét és munkásságát az M5 csatorna Ez itt a kérdés című műsorában. Magyarország korábbi köztársasági elnöke éppen tíz esztendővel ezelőtt tért örök nyugalomra, de hatását a közéletre jól szemlélteti, hogy a mai napig élénken él az Európa-jog és a politika, valamint a művelődés és a közoktatás területén végzett tudományos munkássága.”

 Az Ez itt a kérdés című műsor megtekinthető itt

„Kihívások között is embernek maradni”
– interjú a Mádl családdal

Feri papa egy közvetlen, őszinte, humánus ember volt, mindig, minden helyzetben volt a körülötte lévőkhöz néhány jó szava. Bárkivel megtalálta a közös hangot. Nagycsaládból jött, ahol a gyökereknek, egymás elfogadásának, támogatásának, a családi összetartásnak elsődleges szerepe volt. Feri papát sok más mellett végtelenül türelmes természete, békeszerető, a békét mindig fenntartani próbáló személyisége miatt is tiszteljük. Nem kedvelte a vitát, ha bármiféle nézeteltérés adódott a családban, minden esetben békéltetőként lépett fel. Megtanultuk azt is tőle, hogy törekedjünk arra, sohase teljen el a nap haszontalanul, anélkül, hogy valamilyen formában ne eddzük a szellemünket, ami frissen tart.”

Egy kivételesen egyedi és intim interjúbeszélgetés a Mádl családdal az apáról, a nagypapáról, az apósról, a szigorú, ugyanakkor szelíd
Mádl Ferencről.

Az Ivády Nóra által készített interjúbeszélgetés megtekinthető a
Képmás Magazin oldalán.

Mádl Ferenc, az Európajog magyar professzora

Egy idegen megszállás alatt lévő országban mélyült el a magánjog tudományában, és kezdte el vizsgálni – mesterei hatására és támogatásával – a szocialista, majd a nyugat-európai jogrendszerek jellegzetességeit.
A szocialista tömbön belül a Közös Piac jogának egyik korai szakértőjévé vált, aki egy váratlan történelmi eseményt, az 1989-es rendszerváltozást követően elméleti tudását hazája javára a gyakorlatban is hasznosíthatta. 2021-ben, születésének 90., halálának 10. évfordulóján Mádl Ferenc jogászprofesszorra, a Magyar Tudományos Akadémia tagjára, az Antall- és a Boross-kormányok miniszterére, volt köztársasági elnökre emlékezünk.

Domaniczky Endre írása megtekinthető itt.
(A tanulmány megjelenés alatt az Európai jog 2021/3-as számában)

Szükség lenne a Mádl Ferenchez hasonló “tudós politikusokra” – beszélgetés Paczolay Péterrel

“Nem gondolnám, hogy valaha politikusnak készült volna. Azt azonban fontosnak tartom megemlíteni – szembetűnő és számomra példamutató jellemvonása volt –, hogy sosem tért ki a feladat elől. „Nem tunyulni, tevékenykedni” – egyrészt ez a mottó jellemezte őt, másrészt pedig az, hogy nincs olyan feladat, amit egy ember ne tudna megoldani. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden lehetőséget elvtelenül meg is ragadott volna.”

A Dobozy Gergely által készítette teljes interjú megtekinthető
a Mandiner Precedens oldalán.

Mádl Ferenc példája mutatta meg a politika vastörvényét

“A kultúra a mindenkori kötőanyag, amely Európa részeit összeköti. Azt szoktam mondani: az különbözteti meg az európai kultúrát sok más kultúrától, s egyben az adja a hallatlan sokféleségét is, hogy minden nemzeti kultúrában benne vannak a speciális vonások, de születésétől kezdve benne vannak az európai jegyek is. Nincsen szó tehát arról, hogy a jövőben bármelyik ország kultúrája feloldódna egyfajta európaiságban. Ellenkezőleg, az európaiság előfeltétele az antikvitástól kezdve a zsidó-keresztény eszmekörön át máig az, hogy ez a sokszínűség fennmaradjon és kiteljesedjen.”

Sereg András teljes megemlékező írása az Index.hu oldalon olvasható.

Mádl Ferencre emlékeztek Beregszászban,
s bejelentették az „új” magyarországi főkonzulok érkezését

“Sztáray Péter államtitkár méltatta Mádl Ferenc tevékenységét és szerepét: „Köztársasági elnökként kifejezte a nemzet egységét. Kiemelkedően fontosnak tartotta az egész magyar nemzet sorsát országhatáron innen és túl egyaránt. Mélyen hitt nemcsak Európában, hanem az európai népek együttműködésében is, éppen ezért szimbolikus jelentőségű, hogy Magyarország európai uniós csatlakozása idején ő volt a köztársasági elnök. Olyan államférfi volt, aki a politika porondján is a jogot tartotta a legfőbb eszköznek annak érdekében, hogy Magyarország tekintélyét növelje, és megbecsült tagja legyen az európai közösségnek.”

A Sztáray Péter által mondott emlékbeszéd elolvasható itt

Sztáray Péter, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának biztonságpolitikáért felelős államtitkárral készült teljes riportbeszélgetés elolvasható a Karpat.in.au oldalon. 

Életem ajándéka – Szubjektív sorok Mádl Ferenc halálának 10. évfordulóján Korzenszky Richárdtól

“Olyan ember volt, aki számára létezett a szent, és aki számára létezett a magyarság.
Sosem vonakodott a munkától. Szerette az igazságot, távol állt tőle a gonoszság. Szerette a szépet: a Balaton-felvidék dombjait, a Balaton vizén tükröződő felhőket. Sokszor néztük a szemben lévő partot. Tudta, hogy mennyire fontos a család: az otthon, a testvérek. Az az ember volt, aki – bár bejárta a világot – tudta, hogy itt, ez az ország a mi hazánk. Tudta, hogy nem urai, hanem felelősei vagyunk ennek a világnak.”

Korzenszky Richárd emlékezése a Magyar Kurír oldalán olvasható. 

Ulpianus nyomdokain –
a sportért rajongó Mádl Ferenc emlékezete

“Mert hiába volt tudós professzor, miniszterként tiltakozott az ellen, hogy akár a szülők, akár a pedagógusok, akár a gyerekek a szellemi produkciót előbbre helyezzék a test nevelésével szemben. Klasszikus műveltsége jóvoltából magától értetődően hivatkozott a görög bölcsekre, szűkebben Platónra, aki elsőként beszélt a kettő egységéről, s lett iskolateremtő, hiszen a Kalokagathia eszméje, a test és a lélek harmóniája ma is ideál (és sajnos többnyire hiánycikk).”

Malonyai Péter emlékező írása a Nemzeti Sport
oldalán tekinthető meg. 

„Gyakorolta, de nem kedvelte a hatalmat” – tíz éve hunyt el Mádl Ferenc

“A politikusi életmű megértéséhez Mádl Ferenc évtizedekkel ezelőtt megjelent hitvallását szeretném segítségül hívni. Idézem: „Ezt a történelmi vállalkozást szolgálni nem annyira beszédet, sokkal inkább kíméletlen odaadást parancsol. Munkatehernek is nagy ez a feladat, ugyanakkor nagy lelki teher is, különösen a kritika pergőtűzében. Ám ha már elvállaltam – nem kerestem –, végzem a feladatomat lelkiismerettel, erőm szerint, ameddig szükség van rám.” A szelíd erő politikusa volt, az árnyalt tudásból, átfogó műveltségből, felelős, megfontolt mérlegelésből, a hivatás iránti alázatból, évtizedes hazai és külföldi tapasztalatokból, jóakaratból és szeretetből építkező szelíd erőé. Ezért tudta államfőként egész nemzetét hitelesen képviselni.”

Király Miklós megemlékezése a Válasz Online oldalon tekinthető meg

10 éve halt meg Mádl Ferenc államfő:
a megemlékezésén Áder János és Varga Judit is tiszteletét tette

“Magyarország korábbi köztársasági elnöke éppen tíz évvel ezelőtt tért örök nyugalomra, de hatását a közéletre jól szemlélteti, hogy a mai napig élénken él az Európa-jog és a politika, valamint a művelődés és a közoktatás területén végzett tudományos munkássága.”

A megemlékezésről készült összeállítást
a Blikk oldalán tekintheti meg. 

Mádl Ferenc néhai államfőre emlékezünk

2001. szeptember 11-én a Pannon Egyetem tanévnyitó ünnepségén mondott beszédet, lelkesítő szavakkal buzdította az elsőéveseket. Hangsúlyozta, hogy a diákok életük talán leginkább meghatározó korszakát töltik itt, és aki megismeri a várost, a varázslatos bakonyi tájat, örökre szívébe zárja azt, s veszprémi marad. Szoros programja ellenére az ünnepség előtt szakított időt arra, hogy az egyetemi vezetők, akadémikusok mellett szót váltson a hallgatók képviselőivel is. Közvetlensége, nyitottsága mély nyomot hagyott a jelenlévőkben.”

Balla Emőke emlékező írása a VEOL.hu oldalon olvasható. 

ÁDER JÁNOS: MÁDL FERENC MAGÁÉNAK TUDHATTA AZ ORSZÁG NAGYRABECSÜLÉSÉT

”Így lett a kétkezi munka erejét ismerő, falun született emberként a tudományban világpolgár. Magyarként európai. Erős közösségben szabad ember. A törvényben az erkölcsöt érvényre juttató jogász. Politikusként is a lényeghez hű tudós. Elnökként is udvarias, figyelmes ember„ – méltatta Mádl Ferencet az államfő.

Áder János emlékezése a néhai államfő halálának 10. évfordulója alkalmából rendezett koszorúzási ünnepségén elolvasható a Demokrata oldalán. 

Mádl Ferenc és a magyar nemzetközi magánjog
Dr. Vékás Lajos emlékező tanulmánya

Az ELTE Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszéke által 2021. május 28-án rendezett Mádl Ferenc Emlékülésen elhangzott előadás szerkesztett szövege, amely a Magyar Jog 2021. évi 7-8. számában jelenik meg.

Vasárnapi Újság

“Egy egyetemi tanárnak legalább öt évig a közjót kell szolgálnia. Köztársasági elnökként szívén viselte a határon túl élő magyarok, és helyi kissebbségek sorsát. Breuer Klárával, az elnök külpolitikai főtancsáadójával, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi igazgatójával Deák Dóra beszélget.”

A teljes beszélgetés meghallgatható itt.

Áder: Mádl Ferenc magáénak tudhatta az ország nagyrabecsülését

“Áder János kiemelte: „Mádl Ferenc tudta, mi a fontos, mi a lényeges”, hol a hangsúly, minek kell a középpontba kerülnie. Az ő válasza: „legelőször is talpig embernek lenni”. Egyenesnek, hitelesnek. „Csak így lesz belőle jó diák, jó tanár, jó jogász, hiteles tudós, hiteles miniszter vagy éppen jó és hiteles köztársasági elnök” – fogalmazott.”

A koszorúzással egybekötött megemlékezésről készült beszámoló a Magyar Hírlap oldalán olvasható.

A Magyar Katolikus Rádió Kerengő című műsorában Sallai Éva,
Gróh Gáspárral beszélgetett

„A kultuszminiszteri működésében pedig több olyan példás törekvés jelent meg, aminek az eredményeit ma is élvezhetjük. Ilyen volt például a Nemzeti Kulturális alap alapjainak a lerakása, tehát a kultúra mecenatúrájának egy olyan átlátható, lehetőleg szakmai és megfelelő anyagi háttérrel rendelkező támogatása, amit minden rendszerváltó társadalom irigyelt.”

A teljes interjúbeszélgetés meghallgatható itt

 

MÁDL FERENC 
(Bánd, 1931- Budapest, 2011)

 

Jogtudós, jogászprofesszor, akadémikus. 1990-1994 között az Antall-, majd a Boross-kormány minisztere, 2000-2005 között a Magyar Köztársaság elnöke.

 

Gyermek- és fiatalkor

Mádl Ferenc többgyermekes földművescsaládban született. Az általános iskolát Bándon és Szentkirályszabadján, a középiskolát Veszprémben végezte. 1951-1955 között jogi tanulmányokat folytatott előbb Pécsett, majd Budapesten. 1955-ben kitüntetéssel diplomázott. Egyetemi évei alatt fizikai munkásként dolgozott, illetve katonai szolgálatot is teljesített.

Diplomája megszerzését követően bíróságon helyezkedett el, innét került 1956-ban a Magyar Tudományos Akadémia Hivatalához.

 

Az MTA-n és a Jogtudományi Intézetben töltött évek

Mádl Ferenc egyetemistaként kezdett el érdeklődni a tudományos munka iránt. Még pécsi diákként egy kari pályázatra beadott, az államigazgatási felelősségről írt dolgozata előre jelezte tanárai számára kiemelkedő jogászi képességeit.

Az MTA-nál töltött másfél évtized (1956-1971) alatt az MTA II. Osztályának munkáját segítette különböző beosztásokban, illetve 1958-tól bekapcsolódott az akkoriban az MTA-hoz került Állam- és Jogtudományi Intézet kutatásaiba. Egykori tanárai, mentorai közül többen is az Akadémia kötelékében dolgoztak, ő különösen Nizsalovszky Endréhez és Eörsi Gyulához került közel.

A tudományos ranglétrán folyamatosan haladt előre: 1957-ben egyetemi doktori, 1964-ben kandidátusi, 1974-ben tudományok doktora fokozatot szerzett. 1987-től az MTA levelező, 1993-tól rendes tagja. Több magyar és külföldi tudományos társaság tagja, különböző egyetemek (így a két alma mater: a Pécsi Tudományegyetem és az ELTE) díszdoktora. Pályafutása során számos hazai és külföldi kitüntetésben részesült.

Az MTA-val való kapcsolata ELTE-re távozását követően sem szakadt meg: 1984-1990 között a Tudományos Minősítő Bizottság (TMB) titkára volt.

 

A nemzetközi magánjog tanára, az európai közösségi jog kutatója

Mádl Ferenc 1961-1963 között Strasbourgban a Nemzetközi Összehasonlító Jogi Egyetemen (Faculté Internationale de Droit Comparé) folytatott tanulmányokat, onnét visszatérve rövidesen bekapcsolódott a II. világháborút követően újra megélénkülő magyar összehasonlító jogi kutatásokba.

Mádl professzor kutatási témái felölelték a polgári jog, a nemzetközi jog, az európai gazdasági integrációs jog, és az összehasonlító jog különböző területeit. Bár már kutatóként is rendszeresen tartott előadásokat bel- és külföldön egyaránt, Mádl Ferenc oktatói karrierje 1967-ben kezdődött az ELTE-n. 1971-től docens, 1975-től egyetemi tanár, 1982-től intézetigazgató, 1987-től tanszékvezető egyetemi tanár.

Az oktatómunka mellett az egyetemi adminisztrációban is részt vállalt, többek között tudományos rektorhelyettes volt 1974-1977 között.

 

Közéleti szerepvállalás

Mádl Ferenc tudományos közéleti tevékenysége tulajdonképpen rektorhelyettesi kinevezésével vette kezdetét még az 1970-es években. Ide számítható MTA TMB titkári működése is, amely már átvezet az 1990-es évekbe, amikor a tudományos élet egyik vezető alakjából különböző pozíciókat betöltő kormányzati vezető, végül 2000-2005 között köztársasági elnök lett.

Kormányzati vezetői tisztségei közül meg kell említeni miniszteri megbízatásait. Az Antall-kormányban előbb (Európa-ügyi és a tudománypolitikáért felelős) tárca nélküli miniszter, 1993-tól művelődési és közoktatási miniszter. A Boross-kormányban a művelődési és közoktatási miniszteri portfóliót vitte tovább.

 

Emlékezete

Mádl Ferenc 2011-ben hunyt el Budapesten. Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található. Szülőfalujában emléktábla (2014) és szobor (2016) őrzi emlékét. 2019-től nevét viseli az Igazságügyi Minisztérium kutatóintézete (Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet).

 

Főbb munkái

  • A deliktuális felelősség a társadalom és a jog fejlődésének történetében(1964)
  • Az Európai Gazdasági Közösség joga(1974)
  • Összehasonlító nemzetközi magánjog– A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga (1978)
  • Magyar nemzetközi magánjog és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga(Vékás Lajossal, 1981–2012 között, több kiadás)
  • Állam és gazdaság – Forradalom a jog útján a közép- és kelet-európai országokban(1997)