A bírói függetlenség elve a jogállamiság alapvető követelménye, amely évek óta az európai bíróságok gyakorlatának fókuszában áll. A bírói függetlenség alkotmányos elvével összefüggő követelményrendszer dinamikusan fejlődik. Ez a gyakorlat nagyrészt a nemzeti bíróságokra fókuszál, azonban az elmúlt években egyre nagyobb figyelem fordult a nemzetközi és uniós bíróságok függetlenségének kérdésére is. A nemzetközi bírói szervek függetlenségének kérdéseire irányuló diskurzusban az összehasonlító-jogi megközelítés alkalmas és hasznosnak módszer lehet.
A kutatócsoport kiemelt figyelmet szentel az Európai Unió Bírósága (EUB) bírái jelölési és választási szabályai elemzésének, amely az EUMSz. 255. cikk szerinti véleményező testület kivételével elsődlegesen a mai napig tagállami szinten zajlik, amelyet a testület a Valančius-ítéletében is megerősített. A kutatás során a vizsgálat fókuszába kerül több tagállam jelölési gyakorlata, valamint más nemzetközi bírói fórumok releváns szabályai. Az ügyelosztás és az előadó bíró kijelölése kapcsán kiemelt figyelem hárul a véletlenszerű ügyelosztás hiányára és az elnök diszkrecionális jogkörére. A kutatás vizsgálja a főtanácsnokok, a bírói referensek szerepét, a párhuzamos indokolások és különvélemények hiányát és annak összefüggését a bírák újraválaszthatóságával.
