A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2026 március 20-án megrendezett konferencia átfogó képet adott a mesterséges intelligencia magánjogi hatásairól, különös tekintettel a kártérítési felelősség, a szerződési jog, valamint az igazságszolgáltatás digitalizációjának kérdéseire. A teltházas rendezvény a jogösszehasonlító megközelítések bevonásával járult hozzá a technológiai fejlődés által indukált jogi problémák tudományos feldolgozásának gyakorlatias szakmai diskurzusához.
Kiemelt szakmai érdeklődés mellet zajlott Miskolcon „A mesterséges intelligencia magánjogi reflexiói” címmel megrendezett tudományos konferencia 2026. március 20-án. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának XX. előadóját több mint százhúsz résztvevő töltötte meg. A rendezvény a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Európai és Nemzetközi Jogi Intézete, a Magyar Jogász Egylet valamint több szakmai szervezet közreműködésével valósult meg.
A konferencia levezető elnöki tisztét Prof. Dr. Wopera Zsuzsa a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet elnöke töltötte be. A konferenciát Prof. Dr. Csák Csilla az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja nyitotta meg, aki köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése alapvető kihívás elé állítja a jogrendszert, különösen a magánjog területén, ahol a felelősségi, szerződési és eljárásjogi kérdések újragondolása elengedhetetlenné vált. A konferencia aktualitását színesíti, hogy a miskolci jogi kar alapításának 45 éves jubileumát ünnepli, és a rendezvénysorozatba izgalmasan simul bele a magánjogi kérdéseket hipermodern környezetben tárgyaló konferencia.
Ezt követően Wopera Zsuzsa A mesterséges intelligencia magánjogi reflexiói jogösszehasonlításban című nyitóelőadásában utalt arra, hogy a konferencia tudományos hátteréhez a Mádl Ferenc Intézet több, a témában futtatott nemzetközi összehasonlító kutatással járult hozzá. Az Intézet magas nívójú kutatási tevékenységgel támogatja a jogalkotást, melynek eredményei jelentős gyakorlati értéket hordoznak. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos Intézeti kutatások alapján a különböző jogrendszerek válaszaiból szemlézve rámutatott arra, hogy a technológiai innovációk egységes európai és globális szabályozási megközelítést igényelnek, ugyanakkor a nemzeti sajátosságok továbbra is meghatározó szerepet játszanak, amelyre egy-egy sajátos jogalkotási megoldást is felhozott példaként.
A szakmai program első blokkjában a mesterséges intelligencia és a polgári jog viszonyának alapvető kérdései kerültek napirendre. Dr. Ződi Zsolt DSc. az NKE Információs Társadalom Kutatóintézetének kutatóprofesszora, az MFI kutatója a „Mi a dolga a (polgári) jognak a mesterséges intelligenciával? (És van-e dolga egyáltalán?)” című vitális előadásában elméleti alapvetésként vizsgálta a jog szerepét az autonóm rendszerek korában, felvetve a jogi szabályozás szükségességének és korlátainak sokarcú kérdését. Ződi Zsolt a téma ismert szakértőjeként kritikai attitűddel, és számos gyakorlati összefüggést felmutatva elemezte a szabályozási irányok bizonytalanságaiban, olykor a szabályozói következetlenségben rejlő nehezen felfejthető dilemmákat, különös tekintettel a szoftverek jogi szabályozásának szerepvállalására és a mesterséges intelligencia megragadásának nehézségeire ebben a kontextusban.
Prof. Dr. Menyhárd Attila az ELTE-ÁJK egyetemi tanára, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet Magánjogi Kutatócsoportjának vezetője ”Miért olyan nehéz harmonizálni a kártérítési felelősségi jogot?” című előadásában a felelősségi rendszerek összehangolásának dogmatikai nehézségeit elemezte, különös tekintettel az új technológiák által generált kockázatokra, elegáns reflexióval közelítve azok hagyományos megragadhatóságának kérdéseihez.
Dr. Gyarmathy Judit kúriai bíró, a Kúria főtitkára „Digitalizáció a bíróságokon – a technológiai vívmányok kockázatai és lehetőségei az igazságszolgáltatásban” című előadásában az igazságszolgáltatás digitalizációjának gyakorlati aspektusait mutatta be, kiemelve a hatékonyság és a jogbiztonság közötti egyensúly kérdését. A hazai bírósági alrendszer digitalizációjának fejlesztésében korábban személyesen is szerepet vállaló előadóként a résztvevők átfogó képet kaptak e folyamat nehézségeiről, az elért eredmények nemzetközi mezőnyben elfoglalt helyéről is.
Dr. Nagy Adrienn egyetemi docens, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Európai és Nemzetközi Jogi Intézetének igazgatója, az MFI Magánjogi Kutatási Főosztályának vezetője „Mesterséges intelligencia és polgári eljárásjog – kihívások jogösszehasonlító kontextusban” című előadásában a polgári eljárásjog előtt álló új kihívásokat elemezte, különös tekintettel az algoritmikus döntéshozatal és a tisztességes eljárás követelményeire, és nemzetközi összehasonlító jogi modellekre.
A kávészünetet követő szekció az európai szabályozási környezet és a felelősségi rendszerek átalakulására fókuszált. Dr. Szilágyi Ferenc a PPKE egyetemi docense, az MFI kutatója „Az Adatrendelet (Data Act) és AI Act interakciója” című előadásában az uniós digitális szabályozás két kulcsfontosságú eszközének összefüggéseit vizsgálta, rámutatva azok potenciális ütközési pontjaira és kiegészítő jellegére.
Dr. Pusztahelyi Réka a Miskolci Egyetem ÁJK habilitált egyetemi docense „Mesterségesintelligencia-rendszerek és a termékfelelősség változó kontúrja” című előadásában a termékfelelősség hagyományos kereteinek átalakulását elemezte az autonóm rendszerek megjelenése kapcsán. Az előadás szemléletes, jól megragadható rendszerét adta a problémának, kitérve a termékfelelősség átalakuló szabályozásából fakadó vállalati kockázatokra is.
Dr. Juhász Ágnes a Miskolci Egyetem ÁJK habilitált egyetemi docense, az MFI kutatója „Szerződéskötés autonóm rendszerekkel – az MI által generált szerződések jogi kihívásai” című előadásában a szerződési jog klasszikus kategóriáinak újraértelmezését vizsgálta, különös tekintettel az akaratnyilatkozat és a szerződéskötési folyamat digitalizációjára. Az előadás irodalmi áthallásokkal érzékletesen emlékeztetett arra, hogy nemcsak alapvető jogi, de alapvető társadalmi kihívást is jelent a mesterséges intelligencia által generált tartalmak kérdése.
Dr. Tóth Csaba a Miskolci Egyetem ÁJK tanársegédje „Digitalizáció és mesterséges intelligencia a bírósági végrehajtási eljárásban” című lendületes és gyakorlatias előadásában a végrehajtási eljárás digitalizációs aspektusait elemezte, különös figyelemmel az automatizáció és a hatékonyság kérdésére.
A konferencia előadásai egyértelműen rámutattak arra, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése a magánjog valamennyi területét érinti, és komplex, interdiszciplináris megközelítést igényel. A felelősségi rendszerek, a szerződési jog, valamint az eljárásjog területén egyaránt megfigyelhető a klasszikus dogmatikai keretek átalakulása, amely új szabályozási megoldások kidolgozását, és jellemzően a jogi gondolkodás átalakítását, adaptációját teszi szükségessé. Az érdeklődők visszajelzései is azt erősítették, hogy a konferencia hasznos fórumot biztosított a jogtudomány és a jogalkalmazás képviselői számára a mesterséges intelligencia által felvetett kérdések közös megvitatására, és hozzájárult a hazai szakmai diskurzus elmélyítéséhez.
Az eseményen készült fényképek:
