Kiemelt szakmai érdeklődés mellett zajlott Budapesten 2026. március 25-én a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet és a Magyar Jogász Egylet Családjogi Szakosztálya által szervezett „Algoritmus a tárgyalóteremben – A mesterséges intelligencia és a polgári perek” című szakmai konferencia. A rendezvényen az előadók tudományos és gyakorlati szempontból vizsgálták meg az algoritmusok és a mesterséges intelligencia térnyerését és hatását a polgári igazságszolgáltatásban.
A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet és a Magyar Jogász Egylet Családjogi Szakosztálya által szervezett rendezvényen a téma szakértői a mesterséges intelligencia hatását elemezték a polgári perekben, kiemelt fókusszal a családjogi perekre. A konferencia moderátora Prof. Dr. Wopera Zsuzsa, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet elnöke, a Magyar Jogász Egylet Családjogi Szakosztályának társelnöke bevezető gondolataiban hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatás küszöbén álló technológiai fordulat számos olyan új kérdést vet fel a polgári perekben, amelyre az eljárási szabályoknak és a joggyakorlatnak megfelelően reagálnia kell. Ilyen kérdés pl., hogy milyen szerepet kaphat a mesterséges intelligencia a bírói döntéshozatalban, a bizonyítási eljárásban és a digitális bizonyítékok értékelésében. E kérdések megválaszolásához szükséges a legaktuálisabb hazai és nemzetközi tendenciák tükrében megvizsgálni az MI alkalmazásának lehetőségeit és korlátait a polgári igazságszolgáltatásban.
A szakmai program nyitó előadásában a mesterséges intelligencia és a polgári eljárásjog viszonyának alapvető kérdései kerültek napirendre. Dr. Ződi Zsolt DSc., az NKE Információs Társadalom Kutatóintézetének kutatóprofesszora, az MFI kutatója a „Mesterséges intelligencia a polgári eljárásban” című előadásában. Az előadó a mondanivalója keretezéseként kitért a mesterséges intelligencia fogalmára, a generatív MI, az elemző és predikciós szoftverekre, a nagy nyelvi modellek (pl. Chat GPT) lényegi ismérveire. Rámutatott az igazságszolgáltatási rendszer azon szegmenseire, ahol jelenleg az MI szoftverek jól hasznosíthatók. Felhívta a figyelmet azokra a kamarai ajánlásokra, melyek rávilágítanak a nagy nyelvi modellek használatának kockázataira: a privacy-val kapcsolatos óvatosságra intett, a program hallucinációira, a copyright-al összefüggő problémákra és a megmagyarázhatóság problémájára (nem lehet tudni pontosan, mit miért javasol a program) is utalt. Előadása zárásaként kitért az MI-vel előállított bizonyítékok és az MI szövegek szakvéleményekben történő alkalmazásának problémájára, melyek kapcsán utalt az amerikai jogászság megoldási javaslataira.
Dr. Nagy Adrienn a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet Magánjogi Kutatási Főosztályának vezetője, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar intézetigazgató egyetemi docense „A mesterséges intelligencia és a polgári perbeli bizonyítás” című előadásában kitért a Pp. egyik újítására, a jogsértő bizonyítási eszközök perbeli felhasználhatóságának szabályozására, melynek kapcsán a bírói joggyakorlat befogadóbbá vált a hang- és videofelvételek bizonyítékként történő felhasználását illetően. Küszöbön áll azonban a jóval összetettebb megoldásra váró probléma a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a perbeli bizonyítás relációjában: a bizonyítékok hitelességének kérdése, a deep fake programok által hamisított vagy előállított bizonyítékok problémája, a mesterséges intelligencia használhatósága szakvélemény elkészítéséhez vagy a szakvéleményben foglaltak illusztrálása, alátámasztása céljából. Rámutatott arra, hogy jelenleg annak a kérdésnek a megválaszolása a legaktuálisabb, hogy a bizonyítékok hitelességének megítélése kapcsán szükséges-e a Pp. szabályainak módosítása.
Dr. Homoki Péter ügyvéd ’A digitális bizonyíték valódisága egy átalakuló igazságszolgáltatásban’ c. előadásában olyan kérdésekre hívta fel a figyelmet, mint pl. kell-e félnünk a digitális bizonyítékoktól, azokat könnyebb vagy nehezebb lesz hamisítani, miként hat ki ez a probléma a polgári perek időtartamára, minden esetben kell-e majd szakértőt alkalmazni. Utalt arra, hogy a hamis vagy hamisított digitális bizonyítékok szakértői vizsgálat által kiszűrhetők, ezért a szakértői bizonyítás jelentősége növekedni fog a jövőben. Rámutatott azokra a vizsgálati módszerekre, melyek által detektálható a deep fake programok felhasználása. Utalt a digitális hiteleshelyek (pl. bizalmi szolgáltatók, felhőszolgáltatók) jelentőségére.
A konferencia előadásai egyértelműen rámutattak arra, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése hatással lesz a polgári perbeli bizonyítás gyakorlatára. Ezért a Pp. szabályozásának előbb vagy utóbb reagálnia kell a tárgyalótermekben felmerülő problémákra, amelynek fókuszába várhatóan a bizonyítékok hitelességének megítélése körüli eljárásrend kialakítása kerül.
Az eseményen készült fényképek:
