A Gazdaság és Jog folyóirat 2025. decemberi, angol nyelvű különszáma adott helyet a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet kutatóműhelyeiben folyó tudományos eredményeknek. Az MFI kutatói jelentős szerepet játszottak a lapszám tematikus koncepciójának kialakításában, amely így a jog és gazdaság kapcsolatának aktuális kérdéseit nemzetközi tudományos diskurzusba emeli, jelentős részben az Intézetben folyó munka tudományos eredményeire építve.
A gazdaság és jog kérdéseit tárgyaló hazai tudományos diskurzus rangos tematikus folyóirata, a Gazdaság és Jog 2025 év végén angol nyelvű különszámmal jelentkezett.
A különszám kiemelt jelentőségét az adja, hogy szorosan kapcsolódik a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet kutatási tevékenységéhez: a publikált tanulmányok többsége az Intézet kutatóinak munkájára, illetve az Intézet által koordinált kutatási projektek és konferenciasorozatok eredményeire épül. A lapszám így nem csupán a témában folyó tudományos diskurzus, hanem egyben a hazai jogtudomány nemzetközi megjelenésének és intézményes kutatási együttműködéseinek is fontos mérföldköve.
Egységes szerkezetben, mégis módszertani és tematikai sokszínűséggel mutatja be a gazdasági élet és a jogfejlődés metszéspontjait, valamint az uniós bírói hatalom működésének kulcskérdéseit. A lapszám angol nyelvű megjelenése önmagában is fontos szakmai üzenetet hordoz: a gazdasági élethez szorosan kapcsolódó jogi kérdések nemzetközi relevanciáját és a magyar jogtudomány nemzetközi beágyazottságát erősíti. A különszám célja kifejezetten az volt, hogy a hazai kutatási eredmények bekapcsolódjanak a nemzetközi tudományos párbeszédbe, és hozzájáruljanak az európai jogfejlődés értelmezéséhez.
Részlet a szerkesztői előszóból:
„[a] Gazdaság és Jog 2025. decemberi különszáma tudatos szerkesztői koncepció mentén, két nagy gondolati egység köré szerveződve kínál átfogó képet a kortárs jogi gondolkodás meghatározó kérdéseiről. A lapszám első fele a gazdasági élet aktuális, nemzetközi kontextusba ágyazott kihívásait vizsgálja, míg a második tematikus blokk az Európai Unió Bíróságának működésével, hatáskörével, valamint alkotmányos és intézményi szerepével összefüggő problémákat elemzi. A különszámot végül Mádl Ferenc európai gondolkodásának összegzése zárja, történeti és eszmetörténeti távlatot adva az itt tárgyalt kérdéseknek.
A gazdasági és társadalmi környezet jogi kihívásait feltáró első hat tanulmány már önmagában is széles spektrumot ölel fel. Wopera Zsuzsa írása a gyermek legfőbb érdekének elvét állítja középpontba a határon átnyúló szülői felelősségi ügyek végrehajtása kapcsán, bemutatva, miként alakította át az uniós és a magyar jog a végrehajtás klasszikus logikáját az alapjogi szempontok elsődlegessé tétele érdekében.
Pázmándi Kinga a gazdaság, jog és vállalat hármas viszonyrendszerét elemzi a magyar társasági jog tükrében. A tranzakciós költségek elméletéből és a jogi személyiség fogalmából kiindulva mutatja be a társasági jog stabilitás és alkalmazkodóképesség közötti egyensúlykeresését, részletes statisztikai háttérrel alátámasztva a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározó gazdasági szerepét.
Nagy Adrienn tanulmánya a végrehajtási jog aktuális dilemmáit tárja fel. Az elévülés szabályainak alakulását a hitelezői érdek elsődlegessége és a korlátozott adósvédelem közötti feszültség tükrében elemzi, miközben kitekintést nyújt a határon átnyúló végrehajtás nehézségeire és a digitális vagyontárgyakra irányuló végrehajtás jövőbeli szabályozási kérdéseire is.
Szuchy Róbert írása az uniós klímapolitika adaptív jellegét vizsgálja a „Fit for 55” jogalkotási csomag és a „REPowerEU” terv összefüggésében. A tanulmány érzékletesen mutatja be, miként próbálja az Európai Unió egyidejűleg érvényesíteni a klímavédelmi ambíciókat, az energiabiztonsági szempontokat és a társadalmi igazságosság követelményeit egy gyorsan változó geopolitikai környezetben.
Leszkoven László a Polgári Törvénykönyv hatodik könyvéhez kapcsolódó kodifikációs és jogalkalmazási tapasztalatokat összegzi. A tanulmány a „Kodifikáció és hatályosulás” című konferenciasorozat keretében felhalmozódott bírói gyakorlatra, valamint a jogalkotói és jogértelmezési kérdésekre reflektálva nyújt átfogó képet a polgári jog egyik legdinamikusabban fejlődő területéről.
Hrecska-Kovács Renáta a közszolgálatban állók munkaharcainak lehetőségeit vizsgálja a lojalitási kötelezettség tükrében. A sztrájkhoz való jog, a véleménynyilvánítás és az alternatív kollektív fellépési formák összefüggéseiben mutatja be, miként keresik az érintett ágazatok az érdekérvényesítés jogilag elfogadható és társadalmilag is legitim útjait.
A különszám második nagy tematikus egysége az Európai Unió Bíróságának működésével, bírói legitimációjával és intézményi szerepével foglalkozik. Marinkás György tanulmánya a bírói függetlenség elvének alakulását vizsgálja az uniós bírósági rendszerben, különös tekintettel a bírók jelölésére, az ügyelosztás gyakorlatára és az EUB ítélkezési aktivitására.
Traser Julianna Sára átfogó összehasonlító jogi elemzésben mutatja be az EUB bíráinak és főtanácsnokainak nemzeti kiválasztási eljárásait tizenöt tagállam gyakorlatán keresztül. A tanulmány hiánypótló módon világít rá a nemzeti jelölési mechanizmusok sokféleségére, valamint a 255. cikk szerinti bizottság szerepére és a jelöltek karrierútjának sajátosságaira.
Herédi Erika az uniós jog alkalmazásával kapcsolatos „összefogott párbeszéd” eljárási modelljét elemzi. A rendes bíróságok, az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bírósága közötti kapcsolatot az alkotmányos identitás és az uniós jog elsőbbsége közötti feszültségtérben értelmezi, bemutatva azokat az eljárásjogi eszközöket, amelyek e komplex párbeszéd intézményes kereteit adják.
Budai Péter tanulmánya az EUSZ 13. cikk (1) bekezdésének első albekezdését állítja vizsgálata középpontjába, és azt a hatáskörbővülés egyik kulcspontjaként értelmezi. Az „alkímista amalgámja” metafora révén érzékletes képet ad arról, miként vált az intézményi célrendszer az uniós mozgástér tágulásának egyik legfontosabb alapjává.
Horváth Dóra írása az Európai Unió Bíróságának ügyelosztási gyakorlatát vizsgálja kifejezetten a jogállamisági ügyek vonatkozásában. Az informális szabályok, az elnöki diszkrecionális jogkör és az érintett tagállami bíró részvétele körüli dilemmák elemzésével fontos alkotmányos összefüggésekre mutat rá.
A különszámot Domaniczky Endre tanulmánya zárja, amely Mádl Ferenc európai integrációról alkotott gondolatait, tudományos munkásságát és államfői szerepvállalását foglalja össze. Ez az írás egyszerre tudománytörténeti visszatekintés és normatív értékű reflexió az európai egységgondolat múltjára és jövőjére.
Budapest, 2025. december”
