A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara adott otthont 2022. október 25-én az Emergency Powers in the Light of the COVID-19 Pandemic and Other Global Crisis című nemzetközi konferenciának. A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet (MFI), a European Public Law Organization (EPLO), a Közép-európai Összehasonlító Jogi Szövetség, a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottsága, valamint a helyszínt biztosító miskolci jogi kar társszervezésében megrendezésre kerülő tudományos esemény középpontjában a különleges jogrend témaköre állt. Az angol nyelvű konferencia előadói nyolc európai ország vonatkozásában vizsgálták és hasonlították össze a kivételes hatalomgyakorlás szabályozását, valamint gyakorlati eseteit, kiemelt figyelmet fordítva a koronavírus-járvány kezelésének közjogi kereteire és az annak során felmerülő alkotmányjogi kérdésekre. Egyúttal a konferencia keretében mutatták be a Studies of the Ferenc Mádl Institute címet viselő könyvsorozat első kötetét, a Nagy Zoltán és Horváth Attila szerkesztésében megjelenő Emergency Powers in Central and Eastern Europe From Martial Law to COVID-19 című tanulmánykötetet, amelynek szerzői közül kerültek ki a konferencia előadói is.
F. Tóth Gábor, az MFI intézetvezető helyettese és az esemény moderátora bevezető gondolatait követően Csák Csilla, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, valamint Spyridon Flogaitis, az EPLO elnöke köszöntötte a résztvevőket.
Az egyes államok különleges jogrendi szabályainak bemutatását megelőzően a tárgykör nemzetközi jogi és európai uniós aspektusait vették górcső alá. Béres Nóra (kutató, MFI; egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem ÁJK) az emberi jogok derogációjával, az Emberi Jogok Európai Egyezménye 15. cikkében foglalt derogációs klauzulához kapcsolódó gyakorlattal, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának koronavírus-járványhoz köthető gyakorlatával foglalkozott. Marinkás György (kutató, MFI; egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem ÁJK) pedig az Európai Unió alapító szerződésbeli rendelkezéseit vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a koronavírus-járvány okozta problémákat az egységes belső piac felől közelítve, illetve a hatásköröket hálóként szemlélve az EU-nak számtalan eszköz áll a rendelkezésére, hogy segítse a tagállamait annak érdekében, hogy a szükséges egészségügyi felszerelések eljussanak oda, ahol éppen a legnagyobb szükség van rá, valamint hogy a tagállamok megvédhessék a gazdaságukat az összeomlástól.
A nemzeti szabályokat bemutató előadások sorát Matteo Gnes (egyetemi tanár, University of Urbino Carlo Bo; EPLO) nyitotta a koronavírus-járvány elleni olaszországi intézkedések, valamint az azok nyomán felmerülő problémák és közjogi viták ismertetésével. Szerbia vonatkozásában Slobodan Orlovic (egyetemi tanár, University of Novi Sad Faculty of Law), Lengyelország vonatkozásában Zombory Katarzyna (vezető kutató, Közép-európai Akadémia), Szlovákia vonatkozásában Szinek János (gazdasági igazgató, Közép-európai Akadémia), Csehország kapcsán pedig Hojnyák Dávid (kutató, MFI; egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem ÁJK) és Szinek Csütörtöki Hajnalka (kutató, MFI) tartott előadást a különleges jogrend alkotmányos és törvényi szintű szabályozásáról, valamint a járványkezelés során hozott rendkívüli intézkedésekről. A horvát szabályozásról két előadást is meghallgathattak a résztvevők. Petar Bacic (egyetemi tanár, University of Split Faculty of Law) a különleges jogrend alkotmányos szabályairól és a járványkezelés jogi kereteiről, Marko Ivkosic (egyetemi docens, University of Split Faculty of Law) pedig a koronavírus-járvány gazdasági aspektusairól beszélt. Az ukrán szabályozásról prezentációt tartó Sibilla Buletsa (egyetemi tanár, Uzhhorod National University Faculty of Law) az alapvető jogok korlátozására, illetve a mesterséges intelligencia alkalmazásának kérdéskörére helyezte a hangsúlyt. A különleges jogrend magyarországi szabályozását – a közelmúltban elfogadott Alaptörvény módosításokra is kitérve – Till Szabolcs (ezredes, NKE) foglalta össze, tíz pontban felsorolva a tárgykörhöz tartozó legrelevánsabb kérdéseket.
A konferencia utolsó, összefoglaló előadásában Horváth Attila (vezető kutató, MFI; egyetemi docens NKE) állította egymás mellé a vizsgált országok különleges jogrendi szabályozását, figyelembe véve az alkotmányos szintű szabályozás terjedelmét és részletességét, a különleges jogrendi szituációk számát, a rendkívüli hatásköröket gyakorló szerveket, valamint azt, hogy hány alkalommal került sor a különleges jogrendi szabályok alkalmazására.
A konferencia résztvevőinek lehetőségük nyílt a nap végén kérdéseket intézni az előadókhoz, így az esemény jó hangulatú és rendkívül előremutató beszélgetéssel zárult, amely során többek között az alapvető alkotmányos jogok korlátozhatóságának okait és végső határát, valamint a koronavírus-járvány esetleges pozitív és a jövőben is hasznosítható hozadékait vitatták meg a jelenlévők.
Az esemény programja:
ep-program-2
Az előadásokról készült videók:
A lejátszási lista további elemei:
Videó: Nextage Production Kft.
Az eseményen készült fotók:
