Jogi versenyképesség – A jog eszközeivel a versenyképesebb Európáért

dátum: 2024. november 11. - 2024. november 12.

helyszín: Budapest

előadók: Tuzson Bence, Igor Filkov, Bordás Gábor, George Tilesch, Ződi Zsolt, Mateja Durovic, Milan Hodás, Vágujhelyi Ferenc, Martin Ebers, Tóth András, Niyazi Acar, Pilz Tamás, Bogdán Tibor, Radován Jelasity, Alexander William Kunzelmann, Németh Balázs, Dory Reiling, Osztovits András, Boóc Ádám, Riccardo de Caria, Szolnoki Szabolcs

moderátorok: Tóth Zoltán, Menyhárd Attila, Udvary Sándor, Gyimesi Tamás Ferenc

témák: versenyképesség

2024. november 11-12-én került sor Magyarország uniós elnöksége keretében az Igazságügyi Minisztérium „Jogi versenyképesség – A jog eszközeivel a versenyképesebb Európáért” c. nagykonferenciájára, amelynek szervezésében és lebonyolításában Intézetünk is aktívan közreműködött. A konferencián hazai és külföldi kormányzati szereplők, a tudományos élet képviselői és gyakorlati szakemberek vitatták meg egyrészt a dereguláció és a minőségi jogalkotás, másrészt a technológia és a magánjog kapcsolatának elméleti és gyakorlati kérdéseit.

A konferenciát megnyitó Tuzson Bence igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar uniós elnökség prioritásai arra hívják fel a figyelmet, hogy a jogalkotás folyamán a versenyképességet folyamatosan szem előtt kell tartani.

A konferencia első napjának kiemelt szakmai eseménye volt Tilesch György és Ződi Zsolt pódiumbeszélgetése a mesterséges intelligencia igazságszolgáltatásban történő alkalmazási kereteiről, nemzetközi szabályozási trendjeiről és veszélyeiről.

Mateja Durovic, az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája előadásában azt boncolgatta, hogy az új technológiai megoldások milyen alapjogvédelmi kérdéseket vetnek fel. Martin Ebers professzor, aki Robotics & AI Law Society elnöke arról beszélt, hogy uniós jogi szinten hogyan kerülhető el a túlszabályozást, hogy ne sérüljenek az alapvető jogok és értékek. A konferencia első napjának további előadói a jobb jogalkotás („better regulation”), a proaktív közigazgatás, valamint a jogi környezet és a beruházás-ösztönzés kapcsolatáról folytattak eszmecserét.

A konferencia második napjának fő témáját a technológiai újítások és az igazságszolgáltatás kapcsolata adta. Dory Reiling, az Európai Jogi Intézet digitalizációs fő jelentéstevője, nyugalmazott bíró előadásában áttekintette a bíróságokat érintő technológiai fejlesztések (pl. elektronikus iratbenyújtási rendszer, automatikus ügyelosztás, széles körű és kereshető jogi információk) használatának előnyeit, és felhívta a figyelmet a mesterséges intelligencia jogi munkában történő veszélyeire is. Osztovits András bíró, egyetemi tanár felvetette, hogy a XXI. század technológiai dinamikájának változása nyomán az állampolgárok jogos igényét a tisztességes tárgyaláshoz való jog mellett a modern tárgyaláshoz való joghoz is, ami jogvitájuk gyors elintézését is biztosítja.

A chatbotok jogászi munkában történő használatának szempontjait és korlátait ismertető Ződi Zsolt infokommunikációs szakértő a mesterséges intelligencia „hallucinációs hajlamára”, azaz a téves eredmények generálásának valós veszélyére is utalt, amely a technológia jelenlegi állása szerint teljesen nem küszöbölhető ki. Előadásában részletesen kitért az algoritmusokon alapuló automatizált döntéshozatallal kapcsolatos aggályokra is.

Udvary Sándor moderálása mellett a konferenciát záró kerekasztal-beszélgetés résztvevői a technológia jogalkotásra és jogalkalmazásra gyakorolt hatásait elemezték hazai és külföldi gyakorló szakemberek bevonásával.

Az esemény programja:

jogi-verseny-magyar

Az esemény első napján készült képek:

Az esemény második napján készült képek:

Share This