Absztrakt
A francia örökbefogadási jog több mint két évszázada fejlődik, alkalmazkodva a francia társadalom változásaihoz. Míg 2013 óta az azonos nemű házaspároknak joguk van közösen gyermeket örökbe fogadni, az életközösségben vagy élettársi kapcsolatban élő párok esetében ez nem volt így egészen addig, amíg 2022 elején törvény nem született erről. Csakhogy továbbra is léteznek olyan helyzetek, amikor a jog nehezen tud alkalmazkodni a társadalmi és technológiai fejlődéshez. A Franciaországban és külföldön örökbe fogadható gyermekek számának folyamatos csökkenésével szembesülve, a béranyasághoz való egyre szélesebb körű hozzáférést a jog még mindig nem teljeskörűen engedélyezi. Megnyílt azonban a lehetőség arra, hogy a külföldön orvosilag asszisztált reprodukción (procréation médicalement assistée: PMA) átesett, két nőből álló párok örökbe fogadhassák a gyermeket, akár különválásuk után is, és akár a nem biológiai anya esetében is. Megemlítendő az eddig mellőzött egyszerű örökbefogadási eljárás megerősítése is, amelynek során figyelembe veszik azt a tényt, hogy az eredeti kapcsolat megszüntetését a teljes örökbefogadás formájában örökbe fogadott gyermekek rosszul élhetik meg.
Kulcsszavak: örökbefogadás, gyermekvédelem, Franciaország
DOI: https://doi.org/10.47079/2023.bmvszk.gyermek.8_6
Irodalomjegyzék:
Belmokhtar, Z. (2020) L’adoption en 2018 (Rapport). Ministère de la Justice. [Online].
Elérhető: https://www.justice.gouv.fr/art_pix/Rapport%20ADOPTION_Version%20
finale_sept%202020.pdf
Bosse-Platiére, H., Mullot-Thiébaud, A. (2016) ‘Filiation Adoptive – La procédure de
l’adoption’, JCl. Notarial Répertoire, V° Adoption, fasc. 10.
Cantwell, N. (2011) ‘La genèse de l’intérêt supérieur de l’enfant dans la Convention relative aux droits de l’enfant’, Journal du droit des jeunes, 2011/3.
Carbonnier, J. (2002) Droit civil, 21e éd., Tome 2, La famille, l’enfant, le couple, PUF
Dumortier, T. (2013) ‘L’intérêt de l’enfant : les ambivalences d’une notion « protectrice »’,
La Revue des droits de l’homme. https://doi.org/10.4000/revdh.189
Fine, A. (2008) ‘Regard anthropologique et historique sur l’adoption. Des sociétés lointaines aux formes contemporaines’, Informations sociales, 2008/2.
Gindt-Ducros, A. (ed.) (2020) La situation des pupilles de l’État : Enquête au 31 décembre 2018.
Observatoire national de la protection de l’enfance. https://onpe.gouv.fr/system/
files/publication/rapport_pupilles_31dec2018_juin2020_1.pdf
Halpérin, J.L. (2003) ‘L’histoire de la fabrication du Code. Le Code : Napoléon?’, Pouvoirs,
2003/4.
Jozeau-Marigné, L. (1966) Rapport sur le projet de loi portant réforme de l’adoption. Sénat.
Khazova, O. (2017) ‘Interprétation et application de l’intérêt supérieur de l’enfant: principaux défis’ in L’intérêt supérieur de l’enfant – Un dialogue entre théorie et pratique. Conseil
de l’Europe.
Lebreton, G. (2003) ‘Le droit de l’enfant au respect de son « intérêt supérieur ». Critique
républicaine de la dérive individualiste du droit civil français’, Cahiers de la recherche
sur les droits fondamentaux, 2003/2. https://doi.org/10.4000/crdf.7717
Mathieu, B. (2013) ‘Conseil constitutionnel – Les « questions de société » échappent au
contrôle de constitutionnalité’, La Semaine Juridique Edition Générale, 2013/22.
Millard, E. (1995) Famille et droit public. Recherches sur la construction d’un objet juridique,
LGDJ Thèses
Montoux, D. (2021) ‘Adoption – Adoption simple – Adoption plèniere’, JCl. Notarial
Répertoire, V° Adoption, fasc. 10
Théry, I. (2001) Le démariage. Justice et vie privée. Odile Jacob.
