Absztrakt
Spanyolországban az örökbe fogadó szülő minimális életkora 25 év, legalább 16, legfeljebb 45 évvel lehet idősebb az örökbe fogadott gyermeknél. Az örökbefogadási eljárás során alapos alkalmassági vizsgálatnak vetik alá a jelentkezőket, és kötelező felkészítő tanfolyamon is részt kell venniük. A kiválasztás során előnyben részesítik a házaspárokat és az élettársakat az egyedülálló örökbefogadókkal szemben, de azonos nemű házaspárok, élettársak is fogadhatnak örökbe. Az elérhető adatok tanúsága szerint az örökbe fogadni vágyók elvárásai és az örökbe fogadható gyermekek között meglehetősen nagy szakadék húzódik. A gyermekvédelmi ellátásban örökbefogadásra váró gyermekek jellemzően hét évnél idősebbek, valamilyen testi, mentális vagy érzékszervi fogyatékossággal rendelkeznek, és sok esetben lelkileg súlyosan traumatizáltak, szemben az ideális örökbe fogadni vágyott gyermekkel, aki egészséges, újszülött kisfiú. Az örökbefogadás iránti kérelmek száma az utóbbi időben erősen visszaesett, ennek több oka is van. A nemzeti örökbefogadás nagyon sokáig tart – akár 8-10 évet is igénybe vehet –, a nemzetközi eljárás pedig rendkívül költséges, legalább 20 000 euróba kerül.
Kulcsszavak: örökbefogadás, gyermekvédelem, Spanyolország
DOI: https://doi.org/10.47079/2023.bmvszk.gyermek.8_10
Irodalomjegyzék:
Alvarez, E. (2019) ‘Las solicitudes para adoptar en Galícia caen a mínimos históricos’,
La Voz de Galícia, 2019. március 26. [Online]. Elérhető: https://www.lavozdegalicia.
es/noticia/sociedad/2019/03/26/solicitudes-adoptar-galicia-caen-minimoshistoricos/0003_201903G26P24995.htm
Alvarez, N., Salvador, Z. (2019) ¿Cómo se puede adoptar a un niño? – Tipos de adopción y
trámite. [Online]. Elérhető: https://babygest.com/es/la-adopcion/
Burns, K. et al. (2019) ‘The Hidden Proceedings – An Analysis of Accountability of Child
Protection Adoption Proceedings in Eight European Jurisdictions’, European Journal
of Comparative Law and Governance, 6(4), 339–371. o. https://doi.org/10.1163/22134514-
00604002
Castón Boyer, P., Ocón Domingo, J. (2002) ‘Historia y Sociología de la Adopción en
Espana’, Revista Internacional de Sociología, 2002/4.
De Lorenzi, M. et al. (2019) ‘Adopción y derechos. El acceso a los orígenes en Argentina,
Chile y Espana’, América Latina Hoy, 2019/83. https://doi.org/10.14201/alh201983723
Díez Riaza, S. (2018) ‘La Aplicación de la adopcion abierta en Espana. Una visión en
cifras y algo más’, Revista de Derecho, 2018/22.
Equipo Jurídico DVE (1992) Todo sobre la Adopción. Barcelona: Editorial de Vecchi.
García, F. M. (2021) Adopción nacional e internacional en España: fases del proceso. [Online].
Elérhető: https://noticias.juridicas.com/conocimiento/articulos-doctrinales/16016-
adopcionnacional-e-internacional-en-espana:-fases-del-proceso/
Garzon, A. (2022) ¿Cómo adoptar un nino en Espana en 2021? [Online]. Elérhető: https://
iurisnow.com/es/articulos/adopcion-espana/
Grotevant, H. D. (2011) ‘Post-Adoption Contact, Adoption Communicative Openness and
Satisfaction with Contact as Predictors of Externalizing Behavior in Adolescence
and Emerging Adulthood’, Journal of Child Psychology and Psychiatry, 2011/5.
Hernanz Lobo, A. et al. (2021) ‘International Adoption of Children with Special Needs in
Spain’, Research Square, 2021/6. https://doi.org/10.21203/rs.3.rs-601579/v1 6-7.o
Jociles, M. I., Rivas, A. M., Poveda, D. (2012) ‘Las representaciones expertas sobre las
solicitantes individuales en los procesos de adopción’, Revista de Dialectología y
Tradiciones Populares, 2012/2. DOI: 10.3989/rdtp.2012.21
Jociles, M. I., Rivas, A. M., Poveda, D. (2013) ‘Professional Discourses on Single Parenthood in International Adoptions in Spain’, Political and Legal Antropology Review,
2013/1.
López Azcona, A. (2016) Luces y sombras del nuevo marco jurídico en materia de acogimiento y
adopción de menores: a propósito de la Ley Orgánica 8/2015 y la Ley 26/2015 de modificación del sistema de protección a la infancia y adolescencia. Gobierno de Espana, Ministerio
de Justicia. https://www.observatoriodelainfancia.es/oia/esp/documentos_ficha.
aspx?id=4983
López Hortelano, M.G., Mellado Pena, M.J. (2015) ‘Adopción internacional en Espana:
situación actual’, Anales de Pediatría, 2015/ 5.
Messina, R., D’Amore, S. (2018) ‘Adoption by Lesbians and Gay Men in Europe: Challenges and Barriers on the Journey to Adoption’, Adoption Quarterly, 21(2), 59–81. o. https://doi.org/10.1080/10926755.2018.1427641
Muñoz Naveiras, M. T. (2020) La adopción como medida de protección del menor. Estudio
comparativo entre la adopción nacional y la internacional de Espana. [Online]. Elérhető:
https://dspace.uib.es/xmlui/handle/11201/154149
Palacios, J., Amorós, P.(2006) ‘Recent Changes in Adoption and Fostering in Spain’,
British Journal of Social Work, 2006/36.
Paniagua, C., Palacios, J., Jimenez-Morago J.M. (2020) ‘Adoption breakdown and
adolescence’, Child and Family, 2019/24.
Rodríguez Jaume, M. J. (2019) ‘El “nuevo racismo” desde la lente de la “migración silenciosa”: la adopción interracial en España’, Migraciones Internacionales, 2019/10.
Romero, T. (2022) Children adopted domestically in Spain 2013-2019.
San Román, B. (2021) ‘I prefer not to know. Spain’s management of transnational
adoption demand and signs of corruption’, Childhood, 2021/4.
San Román, B., S. Rotabi, K (2019) ‘Rescue, red tape, child abduction and discourse:
Intercountry adoption attitudes in Spain’, International Social Work, 2019/1. 198–211.o.
Segado, S., Gomez Aparicio, A.C., Abad Guerra, E. (2021)‘Adoption from care in Spain’ in
Pösö, T., Skivenes, M., Thoburn, J. (eds.) Adoption from Care – International Perspectives
on Children’s Rights. Family Preservation and State Intervention, Bristol: Policy Press.
Smith, M. et al. (2020) ‘Review of benefits and risks for children in open adoption
arrangements’, Child and Family Social Work, 2020/25.
