Absztrakt
A koronavírus okozta járvány kitörése és gyors elterjedése szükségessé tette a világ sok táján jó ideje leginkább csak az egyetemi előadások elméleti és a hétköznapi élet valóságától távoli kérdéseként ismert kivételes hatalomgyakorlás és különleges jogrend intézményének gyakorlatban történő alkalmazását. Számos ország vezetője a járványt leginkább háborúval, annak közegészségügyi következményeit pedig egy háború által okozott csapással tartotta összevethetőnek. Bár nemzetközi jogi értelemben a hasonlat nyilvánvalóan sántít, ugyanakkor mégis jól rávilágít a járvánnyal szembeni védekezés azon sajátosságára, hogy a veszély sikeres elhárítására és orvoslására az államszervezeti struktúra és az állami működés hagyományos rendje nem alkalmas. A járványügyi védekezés, különösen pedig az egészségügyi ellátórendszerek túlterheltségének megfékezése, de közben a gazdaság működőképességének lehetőség szerint való megőrzése a hagyományos, békeidőszaktól eltérő államhatalmi szervezeti rend és működés bevezetését indokolta. A különleges jogrend jó pár évtizede elméleti jogászkodásra ítélt kérdései így váltak az európai és Európán kívüli országok mindennapjainak részévé 2020-ban, a kitört Covid-19-járvány időszakában. A jelen kötet ezen apropóból tekinti át a közjó érdekében alkalmazott, normálistól eltérő, kivételes állami működést.
Kulcsszavak: különleges jogrend, koronavírus
DOI: https://doi.org/10.47079/2021.nzha.kulon.4_1
Irodalomjegyzék:
Bódi, S. (2016) ‘A civilizációk összecsapása? A tömeges bevándorlás által életre hívott migrációs
válsághelyzet elemzése és a különleges jogrend’, Hadtudomány, 26(1–2), 41–51. o.
Chowdhury, S. R. (1989) Rule of Law in a State of Emergency: The Paris Minimum Standards of
Human Rights Norms in a State of Emergency. 1. kiadás. London: Pinter Publishers
Concha, Gy. (1905) Politika II. Közigazgatástan. 1. kiadás. Budapest: Grill Károly Könyvkiadóvállalata
Csink, L. (2017) ‘Mikor legyen a jogrend különleges?’, Iustum Aequum Salutare, 13(4), 7–16. o.
Dicey, A. V. (1902) Bevezetés az angol alkotmányjogba. 1. kiadás. Budapest: Magyar Tudományos
Akadémia
Duguit, L. (1923) Traité de droit constitutionnel. 1. kiadás. Paris: Tome
Farkas, Á (2020b) ‘Bevezetés a különleges jogrend témakörének fontosabb alapkérdéseibe’
in Farkas, Á., Kelemen, R. (szerk.) Szkülla és Kharübdisz között – Tanulmányok a különleges
jogrend elméleti és pragmatikus kérdéseiről, valamint nemzetközi megoldásairól. 1. kiadás.
Budapest: Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság
Farkas, Á. (2020a) ‘Gondolatok a különleges jogrend természetéről a modern államiságban’
in Farkas, Á., Kelemen, R. (szerk.) Szkülla és Kharübdisz között – Tanulmányok a különleges
jogrend elméleti és pragmatikus kérdéseiről, valamint nemzetközi megoldásairól. 1. kiadás.
Budapest: Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság
Földi, A., Hamza, G. (1996) A Római Jog története és institúciói. 1. kiadás. Budapest: Nemzeti
Tankönyvkiadó
Greguss, Á. (szerk.) (1868) Az 1865-dik évi deczember 10-dikére hirdetett Országgyűlés képviselőházának naplója – tizenegyedik kötet. Pest: Athenaeum
Hoerni, R. (1917) De l’état de névessité en droit public fédérale suisse: étude juridique sur les pleins pouvoirs. 1. kiadás. Geneve: Société Générale d’Imprimerie
Horkay Hörcher, F. (2020) Politikafilozófia járvány idején [Online]. Elérhető: https://orszagut.
com/nyomtatott_cikk/politikafilozofia-jarvany-idejen (Letöltve: 2020. december 15.)
Jakab, A., Till, Sz. (2014) ‘A különleges jogrend’ in Trócsányi, L., Schanda, B. (szerk.) Bevezetés
az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. 1. kiadás.
Budapest: HVG-ORAC
Kádár, P. (2014) ‘A kivételes hatalomtól a különleges jogrend idején bevezethető
intézkedésekig’, Katonai Jogi és Hadijogi Szemle, 2(1), 5–46. o.
Kelemen, R. (2020a) ‘A különleges jogrend, mint jogrendi fogalom jellemzői’ in Farkas, Á.,
Kelemen, R. (szerk.) Szkülla és Kharübdisz között – Tanulmányok a különleges jogrend elméleti és pragmatikus kérdéseiről, valamint nemzetközi megoldásairól. 1. kiadás. Budapest: Magyar
Katonai Jogi és Hadijogi Társaság
Kelemen, R. (2020b) ‘A különleges jogrend történeti modelljeinek kialakulása és fejlődése
a 20. század második évtizedének végéig’ in Farkas, Á., Kelemen, R. (szerk.) Szkülla
és Kharübdisz között – Tanulmányok a különleges jogrend elméleti és pragmatikus kérdéseiről,
valamint nemzetközi megoldásairól. 1. kiadás. Budapest: Magyar Katonai Jogi és Hadijogi
Társaság
Kelemen, R. (2020c) ‘Az 1912-es kivételes hatalmi törvény születése és rendszere’ in Farkas,
Á., Kelemen, R. (szerk.) Szkülla és Kharübdisz között – Tanulmányok a különleges jogrend
elméleti és pragmatikus kérdéseiről, valamint nemzetközi megoldásairól. 1. kiadás. Budapest:
Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság
Kelsen, H. (2001) Tiszta jogtan. 1. kiadás. Budapest: Rejtjel
Keszely, L. (2017) ‘A különleges jogrend a védelmi igazgatás gyakorlati jogalkalmazói
szemszögből’, Iustum Aequum Salutare, 13(4), 77–89. o.
Kley, A. (2020) Pleins pouvoirs [Online]. Elérhető: https://hls-dhs-dss.ch/fr/articles/010094/
2020-10-06/ (Letöltve: 2020. december 15.)
Koja, F. (2003) ‘Állami szükségállapot és a szükségállapotra vonatkozó jog’ in Takács,
P. (szerk.): Államtan – Írások a XX. századi általános államtudomány köréből. 1. kiadás.
Budapest: Szent István Társulat
Lakatos, L. (2014) ‘A különleges jogrend és a honvédelem szabályzása’, MTA Law Working
Papers, 2014/49. [Online]. Elérhető: https://jog.tk.hu/mtalwp/a-kulonleges-jogrend-es-ahonvedelem-szabalyzasa (Letöltve: 2020. december 8.)
Locke, J. (1999) Második értekezés a polgári kormányzatról. 1. kiadás. Budapest: Polis
Magyary, Z. (1942) Magyar közigazgatás. 1. kiadás. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi
Nyomda
Mészáros, G. (2016) ‘Alapjogi bíráskodás különleges helyzetekben: a strasbourgi bíróság
releváns esetjoga’, Pro Futuro, 6(2), 200–218. o.
Mészáros, G. (2017) ‘Uralhatja-e a jog a kivételes állapotot? A kivételes állapot elmélete a két
rivális álláspont alapján’, Iustum Aequum Salutare, 13(4), 31–41. o.
Saint-Bonnet, F. (2001) L’état d’exception. 1. kiadás. Paris: Presses Universitaires de France
Schmitt, C. (1992) A politikai teológia. 1. kiadás. Budapest: ELTE ÁJK
Trócsányi, L. (2014) ‘Alaptanok’ in Trócsányi, L., Schanda, B. (szerk.) Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. 1. kiadás. Budapest: HVG-ORAC
Ungvári, Á., Hojnyák, D. (2020) ‘Az Európai Unió egyes tagállamainak koronavírusjárványra adott válasza, különös tekintettel a vizsgált államok által bevezetett különleges jogrendi szabályozásra’, Miskolci Jogi Szemle, 15(1), 122–138. o.
Varga Zs., A. (2015) Eszményből bálvány? A joguralom dogmatikája. 1. kiadás. Budapest: Századvég
