Absztrakt
A sorozat negyedik kötete abban az értelemben mindenképpen hiánypótló, hogy még nem született olyan magyar nyelvű munka, amely a különleges jogrendet (illetve az ezen jogintézménynek megfeleltethető nemzeti szabályozásokat) átfogóan, komparatív igénnyel tárgyalná. A több mint 600 oldalas könyv ezt a hiányt kívánja betölteni úgy, hogy az alkotmányos és a jogi szabályozás bemutatása mellett kitér a Covid-19 válság kezelése során felmerülő közjogi problémákra is.
A kötet első része az elméleti és a nemzetközi keretek tisztázására szolgál. Az első fejezet a különleges jogrend történeti gyökereit és az intézményt övező jogelméleti problémákat járja körül. A második fejezet a különleges jogrend nemzetközi dimenzióit taglalja, különös hangsúlyt helyezve az emberi jogok derogációjára. Ezt követően a Covid-19 járvány uniós szintű kezelését övező problémák kerülnek tárgyalásra.
A második rész a témakör hazai vonatkozásaira fókuszál. Két külön fejezet vizsgálja a különleges jogrend Alaptörvény előtti és utáni fejlődését; utóbbiban bemutatva az Alaptörvény kilencedik módosításának következményeit is. A következő fejezet a 2020. márciusban bevezetett Covid-19 veszélyhelyzet közjogi és jogalkotási problémáit vázolja fel; ezen kívül a szerzők külön fejezetet szenteltek a veszélyhelyzet gazdasági hatásainak mérséklésére szolgáló fiskális és monetáris intézkedéseknek is.
A kötet harmadik, legterjedelmesebb része 18 európai és két Európán kívüli ország (Egyesült Államok és Kína) nemzeti szabályozását mutatja be, kitérve a Covid-19 válság (köz)jogi vonatkozásaira is. A komparatív szempontot erősítendő, az országtanulmányok egységes szerkezetűek. A szerzők az alkotmányos és a törvényi szabályozás ismertetése mellett a témakör alapjogi aspektusait és az egyes különleges jogrendi kategóriák gyakorlati megvalósulását is felvázolják.
A negyedik blokk a kutatás következtetéseit járja körül. Az egyik fejezet a Covid-19 kezelésének tapasztalatait összegzi, míg a zárótanulmány azt foglalja össze, hogy a különleges jogrend hogyan, milyen formában jelenik meg az egyes alkotmányokban, kiemelve a magyar szabályozás (elsősorban az Alaptörvény) sajátos megoldásait.
