A sorozat negyedik kötete abban az értelemben mindenképpen hiánypótló, hogy még nem született olyan magyar nyelvű munka, amely a különleges jogrendet (illetve az ezen jogintézménynek megfeleltethető nemzeti szabályozásokat) átfogóan, komparatív igénnyel tárgyalná. A több mint 600 oldalas könyv ezt a hiányt kívánja betölteni úgy, hogy az alkotmányos és a jogi szabályozás bemutatása mellett kitér a Covid-19 válság kezelése során felmerülő közjogi problémákra is.
A kötet első része az elméleti és a nemzetközi keretek tisztázására szolgál. Az első fejezet a különleges jogrend történeti gyökereit és az intézményt övező jogelméleti problémákat járja körül. A második fejezet a különleges jogrend nemzetközi dimenzióit taglalja, különös hangsúlyt helyezve az emberi jogok derogációjára. Ezt követően a Covid-19 járvány uniós szintű kezelését övező problémák kerülnek tárgyalásra.
A második rész a témakör hazai vonatkozásaira fókuszál. Két külön fejezet vizsgálja a különleges jogrend Alaptörvény előtti és utáni fejlődését; utóbbiban bemutatva az Alaptörvény kilencedik módosításának következményeit is. A következő fejezet a 2020. márciusban bevezetett Covid-19 veszélyhelyzet közjogi és jogalkotási problémáit vázolja fel; ezen kívül a szerzők külön fejezetet szenteltek a veszélyhelyzet gazdasági hatásainak mérséklésére szolgáló fiskális és monetáris intézkedéseknek is.
A kötet harmadik, legterjedelmesebb része 18 európai és két Európán kívüli ország (Egyesült Államok és Kína) nemzeti szabályozását mutatja be, kitérve a Covid-19 válság (köz)jogi vonatkozásaira is. A komparatív szempontot erősítendő, az országtanulmányok egységes szerkezetűek. A szerzők az alkotmányos és a törvényi szabályozás ismertetése mellett a témakör alapjogi aspektusait és az egyes különleges jogrendi kategóriák gyakorlati megvalósulását is felvázolják.
A negyedik blokk a kutatás következtetéseit járja körül. Az egyik fejezet a Covid-19 kezelésének tapasztalatait összegzi, míg a zárótanulmány azt foglalja össze, hogy a különleges jogrend hogyan, milyen formában jelenik meg az egyes alkotmányokban, kiemelve a magyar szabályozás (elsősorban az Alaptörvény) sajátos megoldásait.
Trócsányi László: A különleges jogrend elméleti kérdései
Béres Nóra: A különleges jogrend nemzetközi jogi dimenziói az emberi jogok derogációja tükrében
Marinkás György: A Covid-járvány uniós szintű kezelése – A hatáskörök hálójának elmélete
Domaniczky Endre: A különleges jogrend magyar szabályozásának történeti fejlődése (a kezdetektől 2011-ig)
Horváth Attila: A különleges jogrend fejlődése Magyarországon a kilencedik Alaptörvény-módosítás tükrében
Horváth Attila: A 2020-as Covid-veszélyhelyzet alkotmányjogi szemmel
Nagy Zoltán: Fiskális és monetáris eszközök a járványügyi veszélyhelyzet gazdasági hatásainak mérséklésére
Csemáné Váradi Erika: Ausztria: 150 éves gyökerek, 21. századi megoldások
Hojnyák Dávid és Szinek Csütörtöki Hajnalka: A különleges jogrend alkotmányos és törvényi szintű szabályozása Csehországban
Németh Zoltán: Különleges jogrend különleges intézkedésekkel Dániában
Domaniczky Endre: A különleges jogrend az Egyesült Királyságban
Dornfeld László: Fokozatosság elve és átfogó védelem: a különleges jogrend Észtországban
Dornfeld László: Amikor az alkotmány hallgat: Finnország különleges jogrendje
Stollsteiner Gabriel: Franciaország: folyamatosan különleges jogrend, a koronavírus idején is
Marinkás György: Különleges felhatalmazás különleges jogrend kihirdetése nélkül, avagy járványkezelés holland módra
Németh Zoltán: Különleges jogrendi szabályok Lengyelországban
Szőke Péter: Lettország készen állt: egy könnyűszerkezetes jogrendszer példája
Szentpáli-Gavallér Pál: A különleges jogrendi esetkörök szabályozása Litvániában
De Negri Laura: Németország, a többszintű válságkezelés iskolapéldája
Csemáné Váradi Erika: Norvégia, a kivételes intézkedések országa
Ungvári Álmos: A különleges jogrendi szabályozás Olaszországban: a hadiállapot és a kivételes hatalomgyakorlás egyéb esetkörei
Szentpáli-Gavallér Pál: A prezidenciális jelleg hangsúlyossága a különleges jogrend romániai szabályozásában
Ungvári Álmos: A kivételes állapot alkotmányos és törvényi szintű szabályozása Svédországban
Szinek János és Szinek Csütörtöki Hajnalka: A különleges jogrendi esetkörök alkotmányos és törvényi szintű szabályozása Szlovákiában
Németh Zoltán: Spanyolország, ahol a különleges jogrend valóban különleges
Béres Nóra: Ahol a különleges jogrend egyáltalán nem is különleges: az amerikai modell
Dornfeld László: A korlátlan államhatalom sajátos korlátja: a különleges jogrend Kínában
Hojnyák Dávid és Ungvári Álmos: Összegzés – A koronavírus-járvány kezelésének tapasztalatai a vizsgált államokban
Horváth Attila: Összegzés – A különleges jogrend az alkotmányokban
