Absztrakt
A szólás- és kifejezési szabadság a legfőbb alkotmányos értékek egyike a francia alkotmányos rendben, bár a szabadság mellett a szóért viselt felelősség is szerepel az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatában. A kifejezés szabadságának korlátozását közérdekből és nyomós magánérdekből az alkotmány így megengedi, de ennek konkretizálása mégis nehézségekbe ütközik a jogalkotó és a jogalkalmazó számára. A gyűlöletbeszéd szempontjából leginkább meghatározó jogforrás a sajtó szabadságáról még 1881-ben elfogadott, máig hatályos, többszörösen módosított törvény, amely kezdettől fogva tartalmazott büntetőjogi elemeket, és ekként szankcionált sajtóvétségeket.
1972 óta a rasszista és más, kisebbségek ellen gyűlöletet keltő megnyilvánulások tényállásai is szerepelnek benne. Az újabb médiumok megjelenésére, és a rasszizmus és más, csoportok és közösségek ellen uszító megnyilvánulások elleni fellépés igényére a jogalkotó újabb és újabb törvényekkel, a sajtótörvényen és a Büntető törvénykönyv különös részén belül újabb és újabb szabályokkal igyekszik válaszolni a változó társadalmi igényekre, felismerve, hogy a digitális forradalom előrehaladásával egyre több tényállás valósítható meg az interneten vagy annak felhasználásával. Nyilvánvalóan ilyen a gyűlöletbeszéd és a zaklatás.
Kulcsszavak: gyűlöletbeszéd, Franciaország
DOI: https://doi.org/10.47079/2023.nz.gyuloletbeszed.10_12
Irodalomjegyzék:
Bigot, C. (2021) ‘Les discours de haine et les contenus illicites en ligne’, Revue Française
de Droit Administratif (RFDA), 37(5), 835–844. o.
Blaya, C. (2018) ‘Cyberbullying in France’ in Baldry, A. C., Blaya, C., Farrington, D. P.
(szerk.) International Perspectives on Cyberbullying: Prevalence, Risk Factors and Interventions. 1. kiadás. Cham: Palgrave Macmillan.
Brahim, R. (2020) ‘La législation antiraciste française, support d’un racisme structurel’,
Communications, 2020/2, 237–250. o.
HCE (Haut Conseil á l’Égalité entre les femmes et les hommes) (2018) En finir avec l’impunité
des violences faites aux femmes en ligne: une urgence pour les victimes [Online]. Elérhető:
https://www.haut-conseil-egalite.gouv.fr/IMG/pdf/hce_rapport_violences_faites_
aux_femmes_en_ligne_2018_02_07.pdf (Letöltve: 2022. november 21.)
Hochmann, T. (2022) ‘Du lustre après dix lustres: la loi de 1972 contre le racisme a
cinquante ans’, Revue des droits de l’homme, 2022/21. DOI: 10.4000/revdh.14356
Kondorosi, F. (2015) ‘A véleményszabadság nemzetközi jogi megítélésének paradigmaváltásai’, ACTA Humana, 2015/2, 81–96. o.
Mesa, R. (2022) ‘Le droit pénal général à l’épreuve de l’infraction digitalisée’, Recueil
Dalloz, 2022/3.
Quemener, M. (2018) ‘Cyberharcèlement: quelles évolutions législatives?’, Lamyline Actualités du droit, 7 décembre 2018 [Online]. Elérhető: https://www.actualitesdudroit.
fr/browse/penal/droit-penal-special/18194/cyberharcelement-quelles-evolutionslegislatives (Letöltve: 2022. december 8.)
Van Geel, M., Vedder, P., Tanilon, J. (2014) ‘Relationship Between Peer Victimization, Cyberbullying, and Suicide in Children and Adolescents: A Meta-analysis’,
JAMA Pediatr, 168(5), 435–442. o. Doi: 10.1001/jamapediatrics.2013.4143
Villard, M. (2001) ‘La liberté d’expression dans l’Histoire’ in Bulletin de l’Académie du Var.
Toulon: Académie du Var, 137–148. o.
