Absztrakt
Elmondható, hogy a gyűlöletbeszéd és a kibermegfélemlítés, valamint az azok elleni fellépés kérdése egyaránt komoly aktualitással rendelkezik Olaszországban, hiszen mindkét jelenség kapcsán folyamatosan terítéken van – illetve volt az elmúlt években – a jogszabályi háttér módosítása, a kor kívánalmainak megfelelő aktualizálása. Illetőleg a koronavírus-járványnak köszönhetően az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt az ilyen esetek száma.
A pandémia és a járványkezelés kapcsán leginkább a polarizált közbeszéd eredményezte a gyűlöletbeszédnek tekinthető magatartások megnövekedését, a kibermegfélemlítés jelenségének rohamos elterjedését pedig az segítette, hogy a különböző karanténintézkedéseknek köszönhetően az emberi interakciók jelentős része online térbe költözött. Így akár mindkét jelenség kapcsán várható a jelenlegi szabályozást módosító, illetve kiegészítő törvény elfogadása. Gondolhatunk itt elsősorban a megfélemlítés jelenségének törvényi szintű meghatározására, de a gyűlöletbeszéd kapcsán is újra felmerülhet a nemi identitáson vagy szexuális irányultságon alapuló elkövetés kodifikálása.
Még inkább megoldandó kérdést jelent a közösségi média és az online szolgáltatók felelősségének kérdésköre a gyűlöletbeszéd vonatkozásában. Érdekes, hogy míg a kibermegfélemlítés kapcsán a weboldalak üzemeltetőinek feladatát egyértelműen meghatározza a 2017/71. tv., a gyűlölködő megnyilvánulások esetén csak a vonatkozó uniós irányelv hívható le, amelynek bírósági gyakorlatában többféle megoldást is találunk. Ugyanakkor mindkét jelenség kapcsán újra és újra felmerül a szabad véleménynyilvánításhoz való jog korlátozhatóságának problematikája. Mindezek alapján is kijelenthető, hogy bár figyelemre méltó és értékelendő a gyűlöletbeszéd és kiváltképp a kibermegfélemlítés törvényi szintű szabályozottsága Olaszországban, azonban akad még teendője a jogalkotónak.
Kulcsszavak: gyűlöletbeszéd, Dánia
DOI: https://doi.org/10.47079/2023.nz.gyuloletbeszed.10_17
Irodalomjegyzék:
Abbondante, F. (2017) ‘Il ruolo dei social network nella lotta all’hate speech: un’analisi
comparata fra l’esperienza statunitense e quella europeaʼ, Informatica e diritto,
26(1–2), 41–68. o.
Basile, F. (2019) ‘Ti odio, “in nome di Dio”. L’incriminazione dell’odio e della discriminazione (in particolare, per motivi religiosi) nella legislazione italianaʼ, Diritto Penale
e Uomo, 2019/12, 1–13. o.
Benedetti, A. M. (2021) ‘Minori “buoni” e minori “cattivi” nella nuova disciplina sul
cyberbullismoʼ in Bianca, M. (szerk.) The best interest of the child. Róma: Sapienza
Università Editrice. 165–177. o.
Berlingò, V. (2018) ‘Le politiche pubbliche di contrasto e prevenzione del (bullismo e
del) cyberbullismo nell’ordinamento italiano: art. 31, comma 2, Cost. e “servizio
scolastico di periferia”ʼ, Forum di Quaderni Costituzionali, 2018/3, 1–17. o.
Biarella, L. (2019) Codice Rosso: definizione, procedura, nuovi reati e aggravanti [Online].
Elérhető: https://www.altalex.com/documents/leggi/2019/07/26/codice-rosso#tre
(Letöltve: 2022. június 30.)
Bocchini, R., Montanari, M. (2018) ‘Le nuove disposizioni a tutela dei minori per
la prevenzione ed il contrasto del fenomeno del cyberbullismoʼ, Nuove leggi civili
commentate, 2018/2, 340–384. o.
Buffagni, E. (2022) L’intimità digitale e le sue violazioni: il revenge porn [Online]. Elérhető:
https://www.altalex.com/documents/news/2022/02/10/intimita-digitale-e-le-sueviolazioni-revenge-porn (Letöltve: 2022. június 30.)
Cardinale, R. L. (2020) Il cyberbullismo ai tempi del coronavirus [Online]. Elérhető:
https://www.altalex.com/documents/news/2020/12/30/cyberbullismo-ai-tempidel-coronavirus (Letöltve: 2022. június 30.)
Cassani, C. (2018) ‘Atti persecutori e recenti modifiche normative: spunti di rif lessioneʼ,
Archivio penale, 2018/1, 1–13. o.
Castellani, L. (2021) E-hate speech e funzione dell’Internet Service Provider. Verona: Universitá di Verona: Osservatorio Cybercrime. 1–26. o.
Colangelo, R. M. (2017) ‘La legge sul cyberbullismo. Considerazioni informatico-giuridiche e comparatisticheʼ, Informatica e diritto, 26(1–2), 397–418. o.
Crisafi, M. (2021) Il reato di Stalking o atti persecutori [Online]. Elérhető: https://www.
studiocataldi.it/articoli/12949-il-reato-di-stalking.asp (Letöltve: 2022. június 30.)
D’Amico, M., Fiano, N. (2021) ‘La Costituzione non odia: sui limiti costituzionali ai
discorsi di odioʼ, in D’Amico, M., Brambilla, M., Crestani, V., Fiano N. (szerk.) Il
linguaggio dell’odio. Fra memoria e attualità. Milánó, Franco Angeli. 125–141. o.
De Simone, G. (2013) ‘Il delitto di atti persecutori (la struttura oggettiva della fattispecie)ʼ, Archivio penale, 2013/3, 1–52. o.
Di Tano, F. (2017) ‘Prospettive de iure condendo sulla responsabilizzazione dei content
providerʼ, Informatica e diritto, 26 (1–2) 113–126. o.
Donati, F. (2019) ‘La tutela dei minori nella direttiva 2018/1808ʼ, 2019/1, MediaLaws –
Rivista di diritto dei media, 60–72. o.
Egresi, K. (2013) Az olasz alkotmány. Budapest: Gondolat Kiadó
Eremita, A. R. (2018) ‘Tutela del minore e cyberbullismo: Note a prima lettura della L.
71/2017.ʼ, La Nuova Procedura Civile, 2018/3, 1–14. o.
Falletta, P. (2020) ‘Controlli e responsabilità dei social network sui discorsi d’odio
onlineʼ, MediaLaws – Rivista di diritto dei media, 2020/1, 146–158. o.
Fierimonte, E. (2022) Cyberbullismo e social network [Online]. Elérhető: https://www.
studiocataldi.it/articoli/44203-cyberbullismo-e-social-network.asp#par5 (Letöltve: 2022. június 30.)
Focaroli, R. (2020) Legge contro il cyberbullismo: una speranza rimasta tale [Online]. Elérhető: https://www.studiocataldi.it/articoli/40554-legge-contro-il-cyberbullismouna-speranza-rimasta-tale.asp (Letöltve: 2022. június 30.)
Foligno, E. (2016) Le prove dello stalking [Online]. Elérhető: https://www.studiocataldi.
it/articoli/19706-stalking-aspetti-psicologici-e-prove.asp (Letöltve: 2022. június 30.)
Giordano, A. (2019) Cyberbullismo: profili normativi e giurisprudenziali [Online]. Elérhető:
https://www.studiocataldi.it/articoli/33438-cyberbullismo-profili-normativi egiurisprudenziali.asp#par2 (Letöltve: 2022. június 30.)
Grandi, C. (2017) ‘Le conseguenze penalistiche delle condotte di cyberbullismo.
Un’analisi de jure conditoʼ, Annali online della Didattica e della Formazione Docente,
9(13), 40–58. o.
Guerini, T. (2012) ‘Il delitto di atti persecutori. Tra carenza di determinatezza e marketing penaleʼ, Studi e materiali di diritto penale, 5(2), 17–46. o.
Leoni, A. (2016) L’evoluzione del contrasto all’hate speech tra online ed of f line. Róma: LUISS
Guido Carli
Liberali, B. (2015) ‘L’educazione e la prospettiva del “rispetto dei generi” quale strumento per contrastare la violenza e il bullismoʼ, Osservatorio Costituzionale, 2015/3,
1–30. o.
Manna, M. (2020) Facebook vs. CasaPound: the deactivation of CasaPound’s page and account
is unlawful [Online]. Elérhető: https://www.martinimanna.com/blog/facebookvs-casapound-the-deactivation-of-casapounds-page-and-account-is-unlawful (Letöltve: 2022. június 30.)
Marsocci, P. (2021) ‘Discorsi d’odio online e tutela costituzionale dei minoriʼ in Bianca,
M. (szerk.) The best interest of the child. Róma: Sapienza Università Editrice. 215–230. o.
Martorana, M., Sichi, Z. (2021) Cyberbullismo: cosa succede se mio figlio ne è vittima? Quali
tutele? [Online]. Elérhető: https://www.altalex.com/documents/news/2021/03/30/
cyberbullismo-cosa-succede-se-mio-figlio-ne-e-vittima-quali-tutele (Letöltve: 2022. június 30.)
Martorana, M., Sichi, Z. (2022) Il Metaverso e il reato di molestie sessuali nella realtà
virtuale [Online]. Elérhető: https://www.altalex.com/documents/news/2022/02/23/
il-metaverso-e-il-reato-di-molestie-sessuali-nella-realta-virtuale (Letöltve: 2022.
június 30.)
Morelli, C. (2017) Cyberbullismo: provider fuori dal raggio d’azione della legge [Online].
Elérhető: https://www.altalex.com/documents/news/2017/05/23/cyberbullismo
(Letöltve: 2022. június 30.)
Motta, M. B. (2020a) Cyberbullismo: la guida completa [Online]. Elérhető: https://www.
altalex.com/guide/cyberbullismo (Letöltve: 2022. június 30.)
Motta, M. B. (2020b) Il bullismo [Online]. Elérhető: https://www.altalex.com/guide/
bullismo (Letöltve: 2022. június 30.)
Nardi, V. (2019) ‘I discorsi d’odio nell’era digitale: Quale ruolo per l’internet serviceʼ,
Diritto Penale Contemporaneo, 2019/2, 268–288. o.
Occhipinti, S. (2020) Legge sull’omotransfobia: il testo approvato alla Camera [Online].
Elérhető: https://www.altalex.com/documents/leggi/2020/11/05/legge-sullomotransfobia-il-testo-approvato-alla-camera (Letöltve: 2022. június 30.)
Panattoni, B (2020) ‘I rif lessi penali del perdurare nel tempo dei contenuti illeciti nel
cyberspaceʼ, Sistema Penale, 2020/5, 303–324. o.
Pulitanò, D. (2015) ‘Di fronte al negazionismo e al discorso d’odioʼ, Diritto Penale
Contemporaneo, 2015/4, 325–332. o.
Pulitanò, D. (2019) ‘Legge penale, fascismo, pensiero ostileʼ, MediaLaws – Rivista di
diritto dei media, 2019/1, 12–24. o.
Racca, A. (2018) Previsioni di contrasto ai fenomeni di cyber-bullismo nella L. 71/2017 [Online].
Elérhető: https://www.dirittopenaleglobalizzazione.it/previsioni-contrasto-aifenomeni-cyber-bullismo-nella-l-712017-gazz-uf f-n-127-del-03062017/ (Letöltve: 2022. június 30.)
Ricotta, F. (2017) Cyberbullismo: rif lessioni critiche sulla nuova legge [Online]. Elérhető:
https://www.altalex.com/documents/news/2016/10/12/cyberbullismo (Letöltve: 2022. június 30.)
Rosato, A. S. S. (2016) ‘Osservazioni critiche sul nuovo “reato” di negazionismoʼ, Diritto
Penale Contemporaneo, 2016/3. 280–312. o.
Rospi, M. (2017) ‘Social media, minori e cyberbullismo: lo status quo della legislazione
nazionale ed eurounitariaʼ, Informatica e diritto, 26(1–2), 453–482. o.
Russo, P. (2022) Un Fondo per combattere il cyberbullismo nella Legge di Bilancio [Online].
Elérhető: https://www.altalex.com/documents/2022/01/05/un-fondo-percombattere-il-cyberbullismo-nella-legge-di-bilancio (Letöltve: 2022. június 30.)
Santerini, M. (2021) ‘Pregiudizio antisemita e propaganda onlineʼ in D’Amico, M.,
Brambilla, M., Crestani, V., Fiano N. (szerk.) Il linguaggio dell’odio. Fra memoria e
attualità. Milánó: Franco Angeli. 143–158. o.
Senor, M. A. (2017) ‘Un primo commento alla legge sul cyberbullismoʼ, MediaLaws –
Rivista di diritto dei media, 2017/1, 174–177. o.
Sorrentino, A., Baldry, A. C., Cacace, S. (2018) ‘Cyberbullying in Italyʼ, in Baldry, A. C.,
Blaya, C., (szerk.) International Perspectives on Cyberbullying. Prevalence, Risk Factors
and Interventions. London: Palgrave Macmillan. 231–249. o.
Vallini, A. (2020) ‘Criminalizzare l’hate speechʼ, Studi sulla questione criminale, 15(1)
33–64. o.
Venanzoni, A. (2019) Pluralismo politico e valore di spazio di dibattito pubblico della piattaforma social Facebook: la vicenda Casapound [Online]. Elérhető: https://dirittodiinternet.it/pluralismo-politico-valore-spazio-dibattito-pubblico-della-piattaforma-socialfacebook-la-vicenda-casapound-tribunale-civile-roma-sezione-specializzatamateria-dimpresa-ord/ (Letöltve: 2022. június 30.)
Villafrate, A. (2022) Il cyberbullismo [Online]. Elérhető: https://www.studiocataldi.it/
articoli/32450-cyberbullismo.asp (Letöltve: 2022. június 30.)
Ziccardi, G. (2021) ‘Le espressioni d’odio sulle piattaforme digitali: alcune considerazioni
informatico-giuridicheʼ in D’Amico, M., Brambilla, M., Crestani, V., Fiano N. (szerk.)
Il linguaggio dell’odio. Fra memoria e attualità. Milánó: Franco Angeli. 159–182. o.
