Absztrakt
Szlovákiában a gyűlöletbeszéd fogalma nem került definiálásra. A releváns szakirodalom az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatát veszi át, amely az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlásán alapul. Az ajánlás szerint gyűlöletbeszédnek minősül a véleménynyilvánítás minden olyan formája, amely a fajgyűlöletet, idegengyűlöletet, antiszemitizmust vagy az intolerancián alapuló egyéb gyűlöletet terjeszt, előmozdít, igazol vagy arra ösztönöz. A Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága egy határozatában rögzítette, hogy egyetért ezzel a fogalommeghatározással, valamint kifejtette, hogy a gyűlöletbeszéd leggyakoribb formái Szlovákiában a rágalmazás és a gyűlöletkeltés.
A Szlovák Köztársaság Alkotmánya a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban deklarálja, hogy a szólásszabadság és az információs szabadság mindenki számára biztosított. Ezen felül mindenkinek joga van a véleményét szóban, írásban, a sajtóban, képi vagy más módon kifejezni, ezen felül joga van az országhatárokra való tekintet nélkül eszméket és információkat szabadon keresni, elfogadni és terjeszteni. A magyar szabályozással ellentétben a szlovák alkotmány a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása kapcsán csak feljogosító rendelkezéseket tartalmaz, korlátozó és tiltó rendelkezéseket azonban nem. A szlovák alkotmány ezen felül a cenzúra kifejezett tilalmáról is rendelkezik, valamint rögzíti, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és az információ felkutatásának és terjesztésének joga törvénnyel csak abban az esetben korlátozható, ha az intézkedés egy demokratikus társadalomban mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges, vagy ha a nemzetbiztonság, a közrend fenntartása, a közegészség és az erkölcs védelme azt indokolttá teszi.
Kulcsszavak: gyűlöletbeszéd, Szlovákia
DOI: https://doi.org/10.47079/2023.nz.gyuloletbeszed.10_19
Irodalomjegyzék:
Beznosková, P. (2020) ‘Obťažovanie a šikana na pracovisku’, Práca, mzdy a odmeňovanie,
2020/3–4.
Bielik, P. (2022) ‘Šikana v kybernetickom priestore a jej trestnoprávne dôsledky’, epravo.sk, 2022 [Online]. Elérhető: https://www.epravo.sk/top/clanky/sikana-vkybernetickom-priestore-a-jej-trestnopravne-dsledky-5333.html (Letöltve: 2022. április 7.)
Boytha, Gy. (2008) ‘A gyűlöletbeszéd polgári jogi szankcionálásának alapjogi keretei’,
PJK, 2008/1, 10–20. o.
Dolobáč, M. (2017) ‘Technostres a ochrana duševného zdravia zamestnanca’, Pracovné
právo v digitálnej dobe, 55–64. o.
Erdősová, A. (2019) ‘Nenávistný prejav a status obete z pohľadu rozhodovacej činnosti
Európskeho súdu pre ľudské práva’, Správní právo, 448–460. o.
Havrila, M. (2021) ‘Šikana a kyberšikana v škole’, EPI odborné články, 2021. [Online].
Elérhető: https://www.epi.sk/odborny-clanok/sikana-a-kybersikana-v-skole.htm
(Letöltve: 2022. január 15.)
Hulkó, G. (2021a) ‘The Impact of Digital Platforms and Social Media on Freedom of Expression
and Pluralism in Slovakia’, in: Marcin Wielec (ed.): The impact of digital platforms and
social media on freedom of expression and pluralism, Miskolc-Budapest: Central European Academy.
Hulkó, G. (2021b) ‘Fake news és social media: szabályozás és közigazgatási intézkedések
Szlovákiában’, In Medias Res, 2021/2, 297–311. o.
Hollá, K. et al. (2017) Prevencia kyberagresie a kyberšikanovania. Nitra, Univerzita Konštantína Filozofa v Nitre.
Hrašková, D. (2015) ‘Šikana a kyberšikana v školstve’, EPI odborné články, 2015. [Online].
Elérhető: https://www.epi.sk/odborny-clanok/sikana-a-kybersikana-v-skolstve.htm (Letöltve: 2021. október 27.)
Izakovič, M. (2021) Stalking – trestný čin nebezpečného prenasledovania [Online]. Elérhető:
http://www.pravnelisty.sk/clanky/a554-stalking-trestny-cin-nebezpecnehoprenasledovania (Letöltve: 2021. október 27.)
Kardos, T. (2007) ‘Resiliencia u detí’ in Zborník príspevkov z medzinárodnej vedeckej konferencie k 60. výročiu založenia Pedagogickej fakulty UK v Bratislave. Bratislava: Univerzita Komenského, Pedagogická fakulta, 574–577. o.
Kondorosi, F. (2015) ‘A véleményszabadság nemzetközi jogi megítélésének paradigmaváltásai’, Acta Humana, 2015/2, 81–96. o.
Kurucová, Z. (2018) ‘Informačné a komunikačné technológie zneužiteľné na kyberšikanovanie (k pojmu a historickým súvislostiam)’, Magister Of ficiorum, 2018/1, 37–44. o.
Ľalík, T. (2016) ‘Od strážnych psov k psom štváčom’, Justičná revue, 2016/68, 1054–1066. o.
Minčičová, M. (2021) ‘Kyberšikana pri práci (nielen) v školskom prostredí’ in Minčičová,
M., Dolobáč, M., Žuľová, J. (eds.) Zamestnanec v digitálnom prostredí. Košice: Univerzita Pavla Jozefa Šafárika v Košiciach, Právnická fakulta. 123–150. o.
Parti, K. (2016) ‘A megfélemlítés (bullying) szabályozása Magyarországon és külföldön’,
In Medias Res, 5(1), 114–146. o.
Ružarovský, M. (2021) Trestný čin nebezpečného elektronického obťažovania [Online].
Elérhető: https://www.ak-ruzarovsky.sk/index.php/2021/07/06/trestny-cinnebezpecneho-elektronickeho-obtazovania/ (Letöltve: 2021. október 27.)
Skácelová, L. (2003) ‘Osobnost, dovednosti a techniky v primární prevenci’ in Kalina,
K. et al. (eds.) Drogy a drogové závislosti. 1. mezioborový přístup, Praha: Úrad vlády
České republiky.
Švec, M. (2019) ‘Šikanovanie na pracovisku’, Právo a manažment v zdravotníctve, 2019/1,
12–17. o.
Vanc, M. (2021) Trestný čin nebezpečného elektronického obťažovania [Online]. Elérhető:
https://www.pravnenoviny.sk/trestny-cin-nebezpecneho-elektronickehoobtazovania (Letöltve: 2021. október 27.)
Výborný, Š. (2013) Nenávistný internet verzus právo. Praha: Wolters Kluwer. Zgut, E., Denkova, A., Gabrizova, Z., Zbytniewska, K. (2021) Vajon készen áll a V4 egy kibertámadásra? [Online]. Elérhető: https://www.politicalcapital.hu/konyvtar.php?article_read=1&article_id=2290 (Letöltve: 2021. október 23.)
Vágnerová, M. (1994) Vývojová psychologie I: detství a dospívaní. Praha: Karolinum.
Valihorová, M., Surovcová, B. (2018) ‘Kyberšikanovanie medzi žiakmi na primárnom stupni vzdelávania a ich sociálna osamelosť’, Školský psychológ/Školní psycholog, 2018/19, 42–51. o.
