Absztrakt
Noha a különleges jogrendre vonatkozó szabályok főként az államok belső jogában lelhetők fel, valamint az is a nemzeti jogalkotó által választott alkotmányjogi megoldások függvénye, hogy egy adott állam a különleges jogrend melyik modelljét alkalmazza, az ilyenkor elsődleges kérdésként felmerülő alapjog-korlátozás a nemzetközi emberi jogi szerződések alkalmazásával, illetve azok hatályának felfüggesztésével szorosan összefügg. Így jelen fejezet témájának lehatárolása érdekében már rögtön e ponton szükséges bevezetni egy fogalmi különbségtételt, ez pedig nem más, mint az emberi jogok korlátozása és az emberi jogok alkalmazásának felfüggesztése közötti disztinkció. Általában véve elmondható, hogy az emberi jogokat tartalmazó nemzetközi szerződések kettős terminológiát alkalmaznak, és meghatározzák, hogy békeidőben milyen feltételek mellett lehetséges korlátozások alkalmazása. A korlátozások lehetőségének elsődleges oka az, hogy a legtöbb emberi jog nem abszolút, hanem sokkal inkább az egyén és a közösség érdeke közötti érzékeny balansz megtestesítője.
Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az is jellemző, hogy e szerződések rögzítik a jogok nem garantálásának, azaz az eltérés jogának, a derogációnak a lehetőségét is. Az alapjog-korlátozás és a derogáció fogalma közé tehát nem tehetünk egyenlőségjelet: az eltérés joga azt jelenti, hogy az e szerződésekben részes államok számára szigorúan meghatározott anyagi jogi és eljárásjogi feltételek betartása mellett lehetőségük nyílik rá, hogy különleges jogrend idején bizonyos nemzetközi emberi jogi kötelezettségvállalásaik alól ideiglenesen mentesüljenek. Ennek pedig az a legfontosabb gyakorlati következménye, hogy az eltérés jogával élő államot a derogációval érintett szerződéses cikkek megsértéséért később nem lehet felelősségre vonni. A derogációval kapcsolatban fontos továbbá megjegyezni, hogy az abszolút jogok alkalmazásától különleges jogrend idején sem lehet eltérni, azaz az ilyen jogok nem derogálhatók.
Kulcsszavak: különleges jogrend, emberi jogok
DOI: https://doi.org/10.47079/2021.nzha.kulon.4_2
Irodalomjegyzék:
Béres, N. (2020) A Biztonsági Tanács által a Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalt helyzetek
legfontosabb jogi problémái (PhD-értekezés). Miskolc: Miskolci Egyetem Deák Ferenc
Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola
Crawford, J. (2002) The International Law Commission’s Articles on State Responsibility [Online].
Elérhető: http://assets.cambridge.org/97805218/13532/sample/9780521813532ws.pdf (Letöltve: 2020. december 15.)
Daes, E. (1983) The Individual’s Duties to the Community and the Limitations on Human Rights and
Freedoms under Article 29 of the U.D.H.R., UN Doc. E/CN.4/Sub.2/432/Rev.2 (1983) [Online].
Elérhető: https://digitallibrary.un.org/record/52410?ln=en (Letöltve: 2020. december 15.)
El Zeidy, M. (2003) ‘The ECHR and States of Emergency: Article 15 – A Domestic Power of
Derogation from Human Rights Obligations’, San Diego International Law Journal, 4(1),
277–318. o.
Gárdos-Orosz, F. (2018) ‘Alapvető jogok korlátozása’ in Lamm, V. (szerk.) Emberi Jogi Enciklopédia. 1. kiadás. Budapest: HVG-ORAC
Hamilton, A. (1961) ‘The Federalist’ in Rossiter, C. (szerk.) The Federalist Papers. 1. kiadás. New
York: Penguin
Harris, D., O’Boyle, M., Bates, C. Buckley (2018) Law of the European Convention on Human
Rights. 1. kiadás. Oxford: Oxford University Press
Istrefi, K. (2020) To Notify or Not to Notify: Derogations from Human Rights Treaties [Online].
Elérhető: http://opiniojuris.org/2020/04/18/to-notify-or-not-to-notify-derogations-fromhuman-rights-treaties/ (Letöltve: 2020. december 15.)
Joseph, S., Castan, M. (2013) The International Covenant on Civil and Political Rights. 1. kiadás.
Oxford: Oxford University Press
Kiss, A. (1980) ‘Permissible Limitations on Rights’ in Henkin, L. (szerk.) The International Bill
of Rights: The Covenant on Civil and Political Rights. 1. kiadás. New York: Columbia University
Press
Kovács, P. (2016) Nemzetközi közjog. 3. kiadás. Budapest: Osiris
Lamm, V. (2018) ‘ENSZ Emberi Jogi Szerződési Bizottságok’ in Lamm, V. (szerk.) Emberi Jogi
Enciklopédia. 1. kiadás. Budapest: HVG-ORAC
McGoldrick, D. (2004) ‘The Interface Between Public Emergency Powers and International
Law’, Oxford University Press and New York University School of Law, 2(2), 380–429. o.
Nowak, M. (2005) UN Covenant on Civil and Political Rights. 1. kiadás. Kehl am Rhein: Engel
Oraá, J. (1992) Human Rights in States of Emergency in International Law. 1. kiadás. Oxford:
Oxford University Press
Questiaux, N. (1982) Question of the Human Rights of Persons Subjected to any Form of Detention or Imprisonment: Study of the Implications for Human Rights Recent Developments Concerning Situations Known as States of Siege or Emergency, U.N. Doc. E/CN.41Sub.2/1982/15 [Online]. Elérhető: www.refworld.org/docid/3b00f08960.html (Letöltve: 2020. december 15.)
Raisz, A. (2009) Az Emberi Jogok Európai és Amerikaközi Bíróságának egymásra hatása (PhD értekezés). Miskolc: Miskolci Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola
Svensson-McCarthy, A. (1998) The International Law of Human Rights and States of Exception. 1. kiadás. Leiden: Brill
Till, Sz. P. (2020) Freedom of European National Constitutions to Regulate Emergencies. (Comparative Study on the Hungarian Structure of Special Legal Orders). Budapest: Hungarian Society for Military Law and Law of War
