Absztrakt
A magyar szabályozáshoz hasonlóan a dán jogszabályok is tiltják a gyűlöletbeszédet, amelyet hivatalosan olyan nyilvános kijelentésként határoznak meg, amelyekben egy csoportot megfenyegetnek, sértenek vagy lealacsonyítanak olyan jellemzők alapján, mint a nemzetiség, az etnikai hovatartozás, a vallás vagy a szexuális irányultság. A gyűlöletbeszéd hátterében általában rasszista és xenofób indíttatás, antiszemita háttér, muszlimellenes gyűlöletbeszéd, keresztényellenes gyűlöletbeszéd, valláson vagy meggyőződésen alapuló gyűlöletbeszéd és LMBT-ellenes gyűlöletbeszéd áll, és ezen cselekményekkel kapcsolatban a Büntető törvénykönyv, a közigazgatási törvény és az üzleti titokról szóló törvény is tartalmaz rendelkezéseket, amely jogszabályok egyben a szólásszabadság korlátait is jelentik a dán jogrendszerben.
A kibermegfélemlítés és az online térben elkövetett bűncselekmények egyre nagyobb szeletet hasítanak maguknak a dán bűncselekmények körében, ezért ezek szabályozása mára egyre fontosabbá válik. A dán jogszabályok mégsem nevesítik az internetes zaklatás vagy megfélemlítés tényállását, hanem a Büntető törvénykönyv rendelkezéseit rendelik alkalmazni az online tér bűncselekményeire is, azaz például a rágalmazás bűncselekménye elkövethető online és offline is, és a büntetés szempontjából sincs köztük különbség. Maga az online megfélemlítés – Magyarországhoz hasonlóan – jelen van a munka világában és az iskolai környezetben, és túlnyomórészt a fiatalabb korosztályt érintik. A dán rendszerben nagy hangsúlyt fektetnek a megelőzésére. A munkaadóknak és a munkavállalóknak konkrét iránymutatások állnak rendelkezésére, míg az oktatási intézmények hallgatóinak és szüleiknek egy kiterjedt hálózat segít a megfelelő megoldás megtalálásában, és ha már a konkrét megelőzés nem is sikerült, legalább a káros következmények enyhíthetők, például közvetítői eljárás segítségével, amely hatékony és minden érintett szempontját érvényesítő eljárási forma. Fontos lenne ennek a szemléletnek a magyarországi bevezetése is, mivel ez nagyon hatékony tud lenni a konfliktusok kezelésében.
A kibermegfélemlítés megelőzése nagyon fontos, azonban ugyanilyen fontos a már megtörtént online zaklatás megfelelő kezelése. Ennek része egyrészről a szolgáltatók felelőssége az általuk nyújtott tartalmakért, másrészről pedig az oktatási intézmények és a munkahelyek felelőssége. A dán oktatási rendszerben egy többszintű intézményrendszer áll a szülők, tanulók és az oktatási intézmények rendelkezésére, hogy megtalálják a megfelelő megoldásokat és kezeljék a problémákat. Kijelenthető, hogy a megfelelő kezelés hosszabb távon egyfajta megelőzésnek is tekinthető, mivel edukálja a szereplőket, akik az ügyekben érintettek, felhívja a figyelmüket arra, hogy a szülők hogyan védhetik meg gyermekeiket, vagy az oktatási intézményeknek hogyan lenne érdemes kezelni a kialakult helyzeteket. Ugyanez igaz a munkahelyekre is, mivel a dán jogszabályok a munkaadók felelősségévé teszik a megfelelő és egészséges munkakörnyezet
kialakítását és ezzel párhuzamosan a munkavállalók képzését is. A magyarországi szabályokkal összehasonlítva a szolgáltatók felelőssége körében hazánkban részletesebb szabályok állnak rendelkezésre, mint Dániában. Az oktatási intézmények és a munkahelyek esetében azonban kijelenthető, hogy hazánk szabályozásán még sokat lehetne bővíteni, javítani, és különösen érdemes lehet annak megfontolása, hogy az érintettek közötti párbeszéd kerüljön erősítésre a megelőzés és a kezelés területén is.
Kulcsszavak: gyűlöletbeszéd, Dánia
DOI: https://doi.org/10.47079/2023.nz.gyuloletbeszed.10_9
Irodalomjegyzék:
Analysenotat fra borneradet (A Gyermektanács elemzése az iskolai zaklatásról) Borneindblik, 2017/4 [Online]. Elérhető: https://www.boerneraadet.dk/media/cm5lvqzm/
brd_boerneindblik_nr4_2017_mobning_pa-_digitale_medier.pdf (Letöltve: 2022. június 30.)
Baumbach, I. (2018) Hacker-bestemmelsen, Se og Hør-sagen og nyere tendenser (A hacker-rendelkezés, a See and Hear ügy és a legújabb trendek). Ex Tuto Publishing
Dilou Jacobsen, B., Kierkegaard, A. (2008) Rapport om omfanget af diskrimination og
hadforbrydelser i Københavns Kommune (Jelentés a megkülönböztetés és a gyűlölet-bűncselekmények mértékéről Koppenhága városában). Institut for Menneskerettigheder
Feldtmann, B. (2019) The Danish Criminal Code section 263(1) – An analysis of the Danish
safeguard against hacking. Aalborg Universitet
Garly Andersen, L., Nour, S. (2011) Hadforbrydelser i Danmark – vejen til en ef fektiv
beskyttelse (Gyűlölet-bűncselekmények Dániában – a hatékony védelem útja). Udredning
nr. 8. Institut for Menneskerettigheder
Jensen, I. T. B. (2010) ‘Privatlivskrænkelser på internettet (A magánélet megsértése
az interneten)’, Rettid, 2010/Specialeaf handling 8, [Online]. Elérhető: https://law.
au.dk/fileadmin/Jura/dokumenter/forskning/Rettid/2010/af h8-2010.pdf (Letöltve: 2022. március 20.)
Rasmussen, M., Kierkegaard, L., Vork Rosenwein, S., Holstein, B., Trab Damsgaard, M., Due, P. (2018) Skolebørnsundersøgelsen 2018 (Az iskolás gyerekek felmérése 2018). Statens Institut for Folkesundhed. [Online]. Elérhető: https://www.sdu.dk/ da/sif/rapporter/2019/skoleboernsundersoegelsen_2018 (Letöltve: 2022. március
20.)
Zahle, H. (2006) Danmarks Riges Grundlov med kommentarer (A Dán Királyság alkotmányának kommentárja). 2. kiadás. Koppenhága: Jurist og Økonomforbundets Forla
