Absztrakt
Mindezen rövid áttekintés rámutat arra, hogy a jog folyamatosan új kihívások előtt áll, ahogy a technológia változik, és ezek csak fokozódni fognak az elkövetkezendő évtizedekben. A társadalom tagjai a technológia révén csak a nagyfokú szabadságot és a kitárulkozó digitális teret és lehetőségeket látják, és nem figyelnek az ebben rejlő veszélyekre. Ha bekövetkeznek a jogsértések, az emberek azonban azonnal jogvédelmet várnak az államtól, holott előtte esetleg elutasították a terület jogi szabályozását. Ezzel a kettősséggel és társadalmi igénnyel kell megbirkóznia a jogalkotónak.
A technológia alkalmazása nem javítja meg sem az alapvető emberi tulajdonságokat, sem az emberi kapcsolatokat, csak azok átkerülnek egy digitális térbe. A jog a problémákra reagálva,
folyamatosan alakítja a szabályokat, de nyilvánvalóan van egyfajta lassúság a reagálási időben, amely benne rejlik a jogalkotásban, és amelyet nem is lehet kiküszöbölni, ha a demokratikus normák alapján és körültekintően akar a jogalkotó fellépni. Ehhez képest a szolgáltatók gyorsabban tudnak változtatni a belső szabályokon – akár külső állami szabályozás alapján –, de helyes-e ez a gyakorlat? A hiányos jogi szabályozás feladata azonban álláspontom szerint nem bízható rá teljesen a szolgáltatóra. Helyesebb lenne a technológiát jobban ismerő szolgáltatók bevonásával rugalmasabb jogi szabályozási rendszert kialakítani. Mindenesetre ezekre a kihívásokra a gyakorlati és az elméleti kérdésekkel foglalkozó jogászoknak egyaránt fel kell készülniük.
Kulcsszavak: modern technológiák, gyűlöletbeszéd
DOI: 10.47079/2023.nz.gyuloletbeszed.10_1
Irodalomjegyzék:
Balkin, J. M. (2015) ‘The Path of Robotics Law’, California Law Review Circuit, 6(June), 45–60. o.
Butenko, A., Larouche, P. (2015) ‘Regulation for innovativeness or regulation of innovation’, Law, Innovation and Technology, 7(1), 52–82. o.
Csizmadia, Z. (2019) ‘Az autonóm, önvezető technológiák elterjedésének társadalmi következményei – kérdések, dilemmák és szempontok’, Tér Gazdaság Ember, 7(1), 59–85. o.
Fülep, I., Nick, G., Várgedő, T. (2018) ‘Zászlón a digitalizáció-Ipar 4.0’, Új Magyar Közigazgatás, 11(2), 45–55. o.
Harari, Y. N. (2017) Sapiens – Az emberiség rövid története. 2. kiadás. Budapest: Animus Kiadó
Holczer, M. (2007) ‘Innovációs verseny az információs társadalomban’, in Pintér, R. (szerk.) Az információs társadalom. Budapest: Gondolat–Új Mandátum
Kincsei, A. (2007) Technológia és társadalom az információ korában in Pintér, R. (szerk.) Az információs társadalom. Budapest: Gondolat–Új Mandátum
Mankiw, N. G. (2005) Makroökonómia. Budapest: Osiris Kiadó
Manwaring, K. (2017) ‘Kickstarting Reconnection: An Approach to Legal Problems Arasing from Emerging Technologies’, Deakin Law Review, 22, 53–84. o.
Mishkin, F. S. (2015) Makroökonómia. Budapest: Alinea Kiadó
Nagy, D. (2004) ‘Az internet és a jog’, Információs Társadalom, 4(1), 58–68. o.
Nagy, Z. (2016) ‘A közösségi gazdaság (Sharing Economy) és pénzügyi szabályozása’, in Kékesi, T. (szerk.) The Publicationes of the MultiScience-XXX. microCAD International Multidisciplinary Scientific Conference. Miskolc: University of Miskolc, 1–7. o.
Nagy, Z. A. (2018) ‘A jövő tegnap óta tart – A modern technikai-technológiai folyamatok kihívásai a jog területén’, Belügyi Szemle, 66(10), 36–55. o. DOI: 10.38146/BSZ.2018.10.3.
Pintér, R. (2007a) ‘Úton az információs társadalom megismerése felé’, in Pintér, R. (szerk.) Az információs társadalom. Budapest: Gondolat–Új Mandátum
Pintér, R. (2007b) ‘Divatos hívószavak, nagy elméletek, fejlesztési szupernarratívák és metanarratívák – Az információs társadalom jelentésvilága’, in Pintér, R. (szerk.) Az információs társadalom. Budapest: Gondolat–Új Mandátum
Reese, B. (2020) A negyedik kor – Okos robotok, tudatos számítógépek és az emberiség jövője. Budapest: Typotex Kiadó
Samuelson, P. A., Nordhaus, W. D. (2012) Közgazdaságtan. Budapest: Akadémiai Kiadó
Simon, É. (2007) ‘Bevezetés az információs társadalom jogi szabályozásába’, in Pintér, R. (szerk.) Az információs társadalom. Budapest: Gondolat–Új Mandátum
Tóth, A., Klein, T. (2018) ‘Technológia és robotjog’, in Tóth, A. (szerk.) Az infokommunikációs és technológiai jog alapjai. Budapest: NKE
Z. Karvalics, L. (2007) ‘Információs társadalom – mi az? Egy kifejezés jelentése, története és fogalomkörnyezete’, in Pintér, R. (szerk.) Az információs társadalom. Budapest: Gondolat–Új Mandátum
Ződi, Zs. (2018) Platformok, robotok és a jog. Budapest: Gondolat Kiadó
Ződi, Zs. (2017) ‘Az információs társadalom legújabb kihívásai a jog számára’, Gazdaság és Jog, 1–8. o. [Online]. Elérhető: http://real.mtak.hu/92781/1/cikk_gazd_es_jog.pdf (Letöltve: 2022. május 24.)
