Vendégünk volt Bertrand Mathieu

2022.06.30

A Miskolci Egyetem Közép-európai Akadémia és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet meghívásának eleget téve Bertrand Mathieu professzor úr a párizsi Sorbonne- Université Paris I jogi karának jogászprofesszora, a Velencei Bizottság tagja, a Nemzetközi Alkotmányjogi Társaság (The International Association of Constitutional Law) alelnöke, illetve számos egyéb nemzetközi és francia szakértői testület tagja tartott előadást 2022. április 22-én a Magyar Tudományos Akadémián (Budapest) szervezett „International Public Law from a Central European Perspective” (Nemzetközi közjog közép-európai szemszögből) című konferencián.

A professzor úrral készült interjúbeszélgetés:

A Miskolci Egyetem Közép-európai Akadémia és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet meghívásának eleget téve Bertrand Mathieu professzor úr a párizsi Sorbonne- Université Paris I jogi karának jogászprofesszora, a Velencei Bizottság tagja, a Nemzetközi Alkotmányjogi Társaság (The International Association of Constitutional Law) alelnöke, illetve számos egyéb nemzetközi és francia szakértői testület tagja tartott előadást 2022. április 22-én a Magyar Tudományos Akadémián (Budapest) szervezett „International Public Law from a Central European Perspective” (Nemzetközi közjog közép-európai szemszögből) című konferencián.

A jogállamiság fogalma a fő tengely, mely mentén a vita zajlik a nemzeti identitások és az európai értékek között – magyarázza Mathieu. Két definíciója lehet: van a korlátozott definíció, mely szerint ez védelem az önkényuralom elől – a polgárok tudják, hogy milyen szabályok vonatkoznak rájuk, és nem lehet őket a jogi garanciákon kívüli rendőri intézkedéseknek alávetni –, a második pedig egy ideologikus definíció, amit az európai bíróságok alakítottak ki. „Főleg a diszkriminációmentességet sorolják ide.”

A kérdés, hogy ki határozhatja meg, pontosan mit takar a definíció? És nem lehetséges-e, hogy egyesek fegyverként használják a fogalmat? Európai bírók arra használják, hogy azonos alapjogi fogalmakat alakítsanak ki, hogy minden nemzeti szintű bíró ugyanazt a fogalmat használja bizonyos témákban. Mathieu szerint ennek főbb példái az abortusz, a melegpárok és a vallás. A probléma ott jelenik meg, hogy ez a koncepció ellentmondásba kerülhet a különböző nemzeti identitásokkal, értékekkel.„Az európai értékek megállapítása nem demokratikusan történik, hanem nem választott bírók alapvetően alakítják a fogalmat.”

De akkor mi is a demokrácia definíciója? A hagyományos európai demokrácia-felfogás összetett rendszeren alapul. A rendszer demokratikus, mert a hatalom legitimációját a népakarat képviselete adja, de közben liberális is, mert a hatalmi ágak szét vannak választva, és ez által korlátozottak, továbbá a jogorvoslati lehetőség adott. A politikai hatalom demokratikusan legitim, a bírói hatalom az utóbbi logikából ered. „A nagy kérdés a kettő egyensúlya” – magyarázza Mathieu. EU-s szinten a legutóbbi fejlemények arra mutatnak, hogy a politikai hatalom gyengül és a bírói hatalom erősödik, így egyensúlytalanság lép fel a demokratikus és liberális aspektusok között.Orbán Viktor élt az „illiberális” kifejezéssel, ez a politikai hatalom erősítésének szándékát mutatja, vagyis a szerinte felborult egyensúly helyreállítását. 

Felmerül a kérdés: fel lehet-e egyáltalán oldani a konfliktust a jogállamiság liberális és demokratikus definíciója között? Mathieu szerint kérdéses, hogy egy bírónak van-e joga meghatározni a jogállamiság fogalmának tartalmát. A bíró szerepe, hogy a meglévő törvényeket alkalmazza, jogbiztonságot nyújt – de ő maga nem tud a törvényekről dönteni. A bíró tehát csakis ebben a szerepben legitim: amikor garantál, de nem akkor, amikor a törvényekről dönt. Ez megtörténhet a nemzeti, állami szinten és az európai, állam feletti szinten. A konfliktus feloldása a hatáskörök újradefiniálása lenne: meg kell állapítani, mi is tartozik a közös EU-s értékek közé, s hogy mi a nemzeti identitások egyedi része. Ez a munka elkerülhetetlen, hiszen ha nem foglalkozunk ezzel, az további konfliktusokat fog szülni, fenyegetve az európai együttműködés gondolatát.EU-s szinten szükséges visszaadni tehát több hatalmat a népet képviselő politikusoknak, mert most inkább a meg nem választott bírók kezében van ez. 

Mint ismert, Magyarországot és Lengyelországot rendszeresen éri a populizmus vádja, néhányan egyenesen Kínához vagy Oroszországhoz hasonlítják ezeket az országokat. Mathieu úgy véli, a párhuzamnak nincs valóságalapja. A populizmus szót szitokszóként használják. A valóságban azonban a populizmus egyben a demokratikus legitimáció alapján történő hatalomgyakorlás akarata is, amely ellenáll a bírói hatalom túlkapásainak. „Ők a demokratikus logikát akarják előnyben részesíteni a liberális logikával szemben.” Oroszország látszatdemokrácia, Kína pedig még látszatra sem az. „Hozzátenném, hogy Franciaországban a populizmus mind a jobb-, mind a baloldalon létezik, és az a vágy fejeződik ki, hogy visszaadják a népnek azt a hatalmat, amelyet elvettnek tekintenek.”

A Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárás Mathieu szerint mind a fenti kérdések körül forog. Ha elfogadjuk, hogy a bírók meghatározhatják a jogállamiság fogalmát, akkor az eljárás teljesen indokolt. Az már kevéssé elfogadható, hogy az EU-s intézmények a jogállamiság fogalmát a legtágabban értelmezik, és ez oda vezet, hogy a tagállamok olyan szabályokat kénytelenek követni, melyeket nem fogadtak el csatlakozásukkor. A jogállamiság felhígított fogalmát aztán eszközként használja az EU, például „a magyarországi iskolai homoszexuális propaganda betiltása esetében, amely nem jogállami kérdés”. Mathieu úgy véli, végső soron mind a föderális Európát, mind pedig az európai vízió halálát el kellene kerülni. Meg kell találni a politikai megállapodások által lehetővé tett középutat a két zsákutca között. A Közép-európai Akadémia a Miskolci Egyetem​en belül működő, közfeladatot ellátó jogi kutató intézet, mely elkötelezett a közép-európai jogtudomány támogatása és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése mellett. Céljai között szerepel a kiterjedt kutatási és képzési projektek lebonyolítása a közép-európai országok bevonásával amelyek, több más mellett,  a Közép-európai Professzori Hálózaton és a Közép-európai Junior Programon keresztül valósulnak meg, ápolva és erősítve a nemzetközi szakmai kapcsolatokat. A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet feladatai között a hazai alkalmazott jogtudományi kutatás támogatásán és fejlesztésén túl annak nemzetközi megalapozottságának és elismertségének növelése, a nemzetközi jogtudományi kapcsolatok és együttműködés elősegítése szerepel. 

Jelen interjúra a két intézmény által létrehozott kutatóprogram, a Legal Studies on Central Europe keretében került sor. A kutatási programban résztvevő professzorok kiemelten a nemzeti jogrendszert vizsgálják, mely mellett a nemzetközi és az EU jog is megjelenik, különös tekintettel a közép-európai összehasonlító jog területére.  

Fotó: Balsay Dorina
Share This