Absztrakt
Nemzetközi egyezményeink alapján a magyar jogszabályok is kinyilvánították a gyermek jogát arra, hogy szülei neveljék, és hogy különleges helyettesítő védelmet biztosítsanak családi, családias elhelyezés, hazai örökbefogadás vagy – ennek sikertelensége esetén – nemzetközi örökbefogadás formájában, ha a gyermek a vér szerinti családjában nem hagyható. Az örökbefogadás elsődleges célja világviszonylatban is az, hogy annak a gyermeknek, akinek nincsenek vér szerinti szülei, vagy a szülők a gyermeket nem tudják, nem akarják megfelelően nevelni, az örökbe fogadott gyermek családban történő nevelkedése érdekében rokoni kapcsolatot létesítsen az örökbefogadó, annak rokonai és az örökbe fogadott gyermek között. Az örökbefogadás a vérségi kapcsolattal azonos értékű köteléket keletkeztet az örökbefogadó és az örökbefogadott között, annak minden családjogi és öröklési jogi konzekvenciájával együtt.
Kulcsszavak: örökbefogadás, gyermekvédelem, Magyarország
DOI: https://doi.org/10.47079/2023.bmvszk.gyermek.8_3
Irodalomjegyzék:
Barzó, T. (2017a) A magyar család jogi rendje. Budapest: Patrocinium Kiadó.
Barzó, T. (2017b) ‘A családjog alapelvei és érvényesülésük nehézségei’, Miskolci Jogi Szemle,
12 (különszám), 37–57. o.
Bényei, N. (2010) ‘Az örökbefogadás’, Jura, 2010/2, 128–139. o.
Both, É., Kuslits, G. (2015) ‘A legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi szakellátásban’, Esély, 2015/4, 96–110. o.
Deli, J., Lantai, Cs. (2014) ‘Változások az örökbefogadás területén’, Kapocs, 2014/3,
45–47. o.
Filó, E., Katonáné Pehr, E. (2015) Gyermeki jogok, szülői felelősség és gyermekvédelem. Budapest: HVG-Orac.
Katonáné Pehr, E. (2007) ‘Az örökbefogadás’ in Kőrös, A. (szerk.) A családjog kézikönyve,
Budapest: HVG-Orac, 445–558. o.
Katonáné Pehr, E. (2018) ‘Örökbefogadás’ in Jakab, A., Fekete, B. (szerk.) Internetes Jogtudományi Enciklopédia, Családjog rovat, rovatszerkesztő: Hegedüs, A. http://ijoten.hu/szocikk/örökbefogadás
Katonáné Pehr, E. (2020) ‘A gyermek érdeke az örökbefogadás új jogi környezetében –
avagy a gyermekközpontú örökbefogadás követelménye’, Családi Jog, 2020/3, 1–8. o.
Katonáné Pehr, E. (2021a) ‘Az örökbefogadás’ in Kőrös, A. (szerk.) A Ptk. magyarázata III/
VI. Polgári Jog – Családjog, Budapest: HVG-Orac, 253–310. o.
Katonáné Pehr, E. (2021b) ‘Örökbefogadás’ in Hergerné, Cs. (szerk.) Magyar Családjog,
Budapest: Novissima, 168–201. o.
Kralovánszky, L. (2021) ‘Örökbefogadás’ in Bodzási, B., Tőkey, B. (szerk.) 2013. évi
V. törvény a Polgári Törvénykönyvről kommentárja, Budapest: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., 846–882. o. https://mhk.hu/files/ptk-kommentar.pdf
Lápossy, A., Tasi, K. (2018) ‘Joggal mérlegelve – a gyermekközpontú örökbefogadási
eljárás követelményei az ombudsmani gyakorlat tükrében’, Családi Jog, 2018/4,
16–22. o.
Marschalkó, L. (2013) ‘Az örökbefogadás és a gyermek legjobb érdeke’, Iustum Aequum
Salutare, 2013/2, 265–279. o.
Neményi, M., Takács, J. (2015) ‘Örökbefogadás és diszkrimináció Magyarországon’,
Esély, 2015/2, 67–96. o.
Nyitray, Zs. (2012) ‘A Gyermekjogi Egyezmény 3. cikk 1. bekezdésének értelmezési és
alkalmazási nehézségei’ in Fazekas, M. (szerk.) Jogi Tanulmányok, ELTE ÁJK Doktori
Iskoláinak III. Konferenciája, Budapest, 197–209. o.
Magyar Pszichológia Bizottság Tesztbizottsága (2018) ‘A pszichológiai teszthasználat
irányelve’, Magyar Pszichológiai Szemle, 2018/2, 125–132. o. https://doi.org/10.1556/0016.
2018.003
Weiss, E. (1997) ‘Az örökbefogadás néhány társadalmi és jogi kérdése’, Magyar Tudomány,
1997/2. 180–192. o.
