Absztrakt
Viharos 19. és 20. századi történelméből következően Franciaország különböző különleges jogrendre vonatkozó szabályokkal rendelkezik. Minden egyes különleges jogrend olyan körülményeknek köszönheti a megjelenését, amelyek esetében szükségesnek ítélték alkalmazását. Ennek eredményeként a kivételes rendszerek mind forrásukban, mind alkalmazásukban eltérnek. Más országokkal ellentétben, ahol az alkotmány a különleges jogrendek minden esetét szabályozza, a francia rendszer a különböző szintű – különböző helyzetek kezelésére szolgáló – szabályok egymás mellé rendelésének következménye.
A 2015-ös terrortámadásokat követően felvetődött a különleges jogrend meghatározásának kérdése. A vita a 2000-es évek elején kezdődött a szeptember 11-i támadásokat követően: a szükségállapot két fogalma szembesül egymással. Első, klasszikus értelemben a különleges jogrenden azt az időszakot értjük, amely alatt a békés időszakokra előírt törvényi szabályokat a veszély függvényében átlépik, felfüggesztik vagy félreteszik. Ebben az időszakban egyrészt a hatalom koncentrációja zajlik, általában a végrehajtó hatalom javára, másrészt pedig a béke idején alapvetőnek tekintett jogok korlátozása vagy felfüggesztése.
Kulcsszavak: különleges jogrend, Franciaország
DOI: https://doi.org/10.47079/2021.nzha.kulon.4_14
Irodalomjegyzék:
Agamben, G. (2005) State of Exception. Chicago: University of Chicago Press
Baranger, D. (2016) ‘L’état d’urgence dans la durée’, Revue française de droit administratif, 32(3),
447–454. o.
Beaud, O., Guérin-Bargues, C. (2016) L’état d’urgence. Étude constitutionnelle, historique et
critique. 1. kiadás. Paris: LGDJ
Benzina, S. (2020) La curieuse suspension des délais d’examen des questions prioritaires de
constitutionnalité [Online]. Elérhető: http://blog.juspoliticum.com/2020/04/03/la-curieusesuspension-des-delais-dexamen-des-questions-prioritaires-de-constitutionnalite-parsamy-benzina%e2%80%a8/ (Letöltve: 2020. november 18.)
Blondiaux, L. (2021) ‘De la démocratie en France. En finir avec les faux-semblants’, Esprit,
2021/4, 87–99. o.
Cassia, P. (2016) Contre l’état d’urgence. 1. kiadás. Paris: Dalloz
Champeil-Desplats, V. (2017) ‘Histoire de lumières françaises: l’état d’urgence ou comment
l’exception se fond dans le droit commun sans révision constitutionnelle’, Revue interdisciplinaire d’études juridiques, 79(2), 205–227. o.
Champeil-Desplats, V. (2020) ‘Le Conseil constitutionnel face à lui-même’, La Revue des droits
de l’homme [Online]. Elérhető: https://journals.openedition.org/revdh/9029 (Letöltve: 2020. december 10.)
Derosier, J.-P., Cartier, E., (2020) ‘Chronique de droits fondamentaux et libertés publiques
(janvier 2020 à juin 2020)’, La sécurité juridique, 5(7), 99–111. o.
Esplugas-Labatut, P. (2018) ‘Pour la constitutionnalisation de l’état d’urgence’, Revue
française de droit constitutionnel, 2018/3, 485–496. o.
Garrigou, A. (2017) La politique en France: De 1940 à nos jours. 1. kiadás. Paris: La Découverte
Gicquel, J.-E. (2020) ‘La loi organique Covid-19 et l’irrespect non sanctionné de la Constitution’, Gazette du Palais, 2020/14, 27–29. o.
Hirsch, E. (2021) Une démocratie confinée: L’éthique quoi qu’il en coûte. 1. kiadás. Toulouse: Érès
Jacquin, J.-B. (2020) Coronavirus: L’état d’urgence sanitaire ouvre des brèches dans l’État de droit
[Online]. Elérhető: www.lemonde.fr/societe/article/2020/03/28/coronavirus-l-etat-durgence-sanitaire-ouvre-des-breches-dans-l-etat-de-droit_6034751_3224.html (Letöltve: 2020. december 15.)
Jeanneney, J. (2020) ‘La non-théorie des «circonstances particulières»’, Droit administratif,
76(15), 843–847. o.
Manin, B. (2015) Le paradigme de l’exception [Online]. Elérhető: https://laviedesidees.fr/Leparadigme-de-l-exception.html (Letöltve: 2020. november 18.)
Massot, J. (2013) ‘Le Conseil d’État face aux circonstances exceptionnelles’, Les Cahiers de la
Justice, 2013/2, 27–39. o.
Noël, L. (1976) De Gaulle et les débuts de la Ve République. 1. kiadás. Paris: Plon
Pierré-Caps, S. (2016) ‘Constitutionnaliser l’état d’urgence?’, Civitas Europa, 2016/1, 141–154. o.
Platon, S. (2008) ‘Vider l’article 16 de son venin: les pleins pouvoirs sont-ils solubles dans
l’état de droit contemporain?’, Revue française de droit constitutionnel, 2008/5, 97–116. o.
Rousseau, D. (2015) Un projet de révision constitutionnelle recevable mais qui doit être réécrit [Online]. Elérhető: www.lemonde.fr/idees/article/2015/12/21/un-projet-de-revision-constitutionnellerecevable-mais-qui-doit-etre-reecrit_4835966_3232.html (Letöltve: 2020. december 15.)
Ságvári, Á. (2017) ‘Különleges jogrend a francia jogban’, Iustum Aequum Salutare, 13(4), 179–188. o.
Saint-Bonnet, F. (2008) ‘L’état d’exception et la qualification juridique’, Cahiers de la recherche
en droits fondamentaux, 2008/6, 29–38. o.
Sirinelli, J.-F. (főszerk.) (1995) Dictionnaire historique de la vie politique au XXe siècle. 1. kiadás.
Paris: PUF
Venice Commission (2020) Interim Report on the Measures Taken in the EU Member States as a Result of the COVID-19 Crisis and Their Impact on Democracy, the Rule of Law and Fundamental Rights (Study No. 995/2020) [Online]. Elérhető: www.venice.coe.int/webforms/documents/?pdf=CDLAD(2020)018-e (Letöltve: 2020. december 15.)
