A Biztonsági Tanács által a Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalt helyzetek legfontosabb jogi problémái

alcím: A Biztonsági Tanács által a Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalt helyzetek legfontosabb jogi problémái

szerző: Béres Nóra

publikáció dátuma: 2021. December 14.

A könyvsorozat ötödik tagját Béres Nóra jegyzi. A kötet tartalmilag a szerző ugyanezen című, 2020. novemberben megvédett PhD-értekezésének aktualizált, szerkesztett változatának feleltethető meg, mely megírásának célja sommásan a nemzetközi közösség két meghatározó szereplője, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (BT) kapcsolatának átfogó, főképp normatív és esetjogi, valamint néhol politikai szemléletű elemzése volt. A monográfia négy részre tagolódik, ezek az alábbiak szerint foglalhatók össze.

A kötet bevezetésében a szerző a BT nemzetközi büntető igazságszolgáltatásban játszott szerepét mutatja be, az Egyesült Nemzetek Alapokmányától kiindulva a BT és az ICC kapcsolatára vonatkozó elméletekig.

A második rész normatív elemzést kínál: az első és a második fejezet a Nemzetközi Büntetőbíróság előtti eljárás Biztonsági Tanács általi megindításával foglalkozik népirtás, emberiesség elleni és háborús bűncselekmények, valamint agresszió esetén, míg a harmadik fejezet az ICC előtti eljárások Római Statútum 16. cikke szerinti felfüggesztését járja körbe.

A munka harmadik része az ICC és a BT kapcsolatának gyakorlati problémaira fókuszál, érintve a Nemzetközi Büntetőbíróság harmadik államokkal való kapcsolatát, a komplementaritás elvét, valamint az együttműködés és a nemzetközi elfogatóparancsok végrehajtásának problematikáját – természetesen mindezt a Biztonsági Tanács által megindított eljárások keresztmetszetébe illesztve.

A monogáfiát gazdag esetjogi merítés jellemzi: az egyes fejezetekben több tucat bírói döntés jelenik meg, különös tekintettel az ICC olyan ítéleteire és végzéseire, amelyek magyar nyelvű elemzésére ezidáig a hazai szakirodalom nem tért ki. Ez utóbbiak és a normatív alapok szűrleteként a mű a kutatási eredmények tézisszerű összegzésével zárul, rávilágítva a két intézmény kapcsolatát jellemző tendenciákra.

A kötet mind a nemzetközi jogászok, mind a büntetőjogászok érdeklődésére számot tarthat, legyenek akár elméleti, akár gyakorlati szakemberek, ugyanakkor a munka valamennyi, a nemzetközi büntetőjog iránt érdeklődő kolléga és joghallgató érdeklődésére számot tarthat.

A szerzőről