Veress Emőd (szerk.): A kötelmi jogok dinamikája

Alcím: Engedményezés, faktoring, szerződésátruházás, jogátruházás és nováció egyes kelet-közép-európai jogrendszerekben
Kiadás dátuma: 2023.09.08

Szerzők:

Szymon Byczko - egyetemi tanár, Łódzi Egyetem
Dudás Attila - rendkívüli egyetemi tanár, Újvidéki Egyetem
Fegyveresi Zsolt - vezető kutató, Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet egyetemi adjunktus, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
Ilyés Kinga - kutató, Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet Ph.D. hallgató, Miskolci Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola
Bartosz Kucharski - egyetemi tanár, Łódzi Egyetem
Suri Noémi - vezető kutató, Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet egyetemi adjunktus, Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Székely János - egyetemi adjunktus, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
Szinek Csütörtöki Hajnalka - vezető kutató, Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet Ph.D. hallgató, Miskolci Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola
Veress Emőd - főosztályvezető, Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet egyetemi tanár, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyetemi tanár, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Katarzyna Zombory - vezető kutató, Közép-európai Akadémia

A kötelmi jog, önmagán túlmutatóan, a jogrendszer egészének – így a közjognak is – olyan évezredes múltú és erejű háttere, amelynek vizsgálata kimeríthetetlen feladatokat ró a jogászokra. Kötelmi jogra emlékeztető viszonyok az adójogban is kialakulnak, közigazgatási vagy közjogi szerződéseket azonosíthatunk, szerződésszerű viszonyok az alkotmányjog világában is megjelennek (gondoljunk a koalíciós megállapodásokra vagy akár a kormányprogramra). De nyilván a kötelmi jog leginkább önmagáért fontos, mint a társadalom működtetéséhez legalább két alapvető technikát biztosító jogterület. Ez a két kulcsfontosságú technika a szerződés és a kártérítés. Kötelmi jogi kutatást kezdeményezni és folytatni emiatt mindig aktuális.

A jelen kötet egy ilyen első, összehasonlító jellegű kutatási erőfeszítés összegzése, amely a kötelmi jogok dinamikájához kapcsolódóan vizsgál egyes fontos, gyakorlati jelentőségű kérdéseket. A kötelmi jogok „dinamikája” nagyon változatos jogi helyzeteket foglal magába, alapvetően a kötelem alanyában bekövetkező minden olyan változást, amely a kötelmet nem szünteti meg visszafordíthatatlanul. Még a nováció (újítás) intézményét is idesorolhatjuk, amely ugyan megszüntet egy kötelmet, viszont azt csakis azért szünteti meg, hogy új kötelmi viszonnyal (új elemet tartalmazó kötelemmel) helyettesítse, így végső soron az újítás is csupán a kötelem sajátos „átalakításának” tekinthető. A kötelem dinamikájához kapcsolódóan azokat a jogi technikákat és mechanizmusokat szerettük volna elemezni, amelyek a kötelmi jogokra mint forgalomképes gazdasági értékre tekintenek. Így az engedményezésre, a szerződésátruházásra, a jogátruházásra/szubrogációra/megtérítési igényre (amely körben a különböző vizsgált jogrendszerek között a legnagyobb dogmatikai és gyakorlati eltérések azonosíthatóak), a faktoringra és a novációra koncentráltunk, ezt tettük a kutatás tárgyává. A kutatásunk összehasonlító jogi fókuszú, ráadásul Kelet-Közép-Európa jogrendszereire koncentrál, amelyeket alapvetően nem, vagy csak igen ritkán „szoktak” ilyen kontextusban tanulmányozni.

Veress Emőd