A sztrájkjog összehasonlító jogi elemzése egyes európai államokban

Alcím: A sztrájkjog összehasonlító jogi elemzése egyes európai államokban
Kiadás dátuma: 2021.09.15

Szerzők:

Hrecska-Kovács Renáta - vezető kutató, Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet

Hrecska-Kovács Renáta a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet vezető kutatója, egyetemi oktató, kodifikációs szakjogász. Az UNCITRAL hazai koordinációjának volt vezetője. Első önálló kötete Nemzetközi közszolgálati pragmatika és az ENSZ foglalkoztatási joga címmel jelent meg 2022-ben.

Csirszki Martin Milán - vezető kutató, Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet
Orosz Flóra - vezető kutató, Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet
Visontai-Szabó Katalin - vezető kutató, Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet
Tóthné Karczub Eszter - kutató, Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet
Kovács Bálint - kutató, Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet

Absztrakt

A könyvsorozat harmadik elemét a Dr. Szilágyi János Ede és dr. Hrecska-Kovács Renáta szerkesztésében megjelent tanulmánykötet képezi, mely digitalizált formában is elérhetővé vált. A kötet az egyes európai államok – így Magyarország mellett Németország, Ausztria, Franciaország, Olaszország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Románia – sztrájkjogi szabályozásainak összehasonlítását végzi el.

A munka a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet hat magánjogi kutatója tollából származó hét fejezetből épül föl. Hrecska-Kovács Renáta a dogmatikai alapokat és a közszféra sztrájkszabályozását, Csirszki Martin Milán a munkaharcok eszközrendszerét, Orosz Flóra a sztrájk alapjogi jellegét és jogrendszerbeli elhelyezkedését, Visontai-Szabó Katalin a sztrájk alanyait, célját és formáit, Kovács Bálint a jogellenes sztrájkot, illetve Karczub Eszterrel készített közös fejezetében a sztrájk korlátozását és tilalmát mutatja be.

Az első fejezetben az olvasó megismerkedhet a sztrájk kategorizálásának kihívásaival, rövid összefoglalást kaphat a kollektív szerződések és a sztrájk kapcsolatáról, illetőleg a direkt akcióknak a sztrájkon kívül álló egyéb formáival is megismerkedhet. Ezt követi a második fejezet, amelyben az egyes állami szabályozási rendszerek áttekintésén felül az etimológiai és történeti kitekintést is elvégzi a szerző. A harmadik fejezet a sztrájkot, mint alkotmányos szabályozás által védett alapjogot mutatja be, emellett tisztázza azt is, hogy pontosan milyen jogalapokon indítható el a jogintézmény kategóriájába eső direkt akció a munkavállalók vagy érdekképviseletük részéről. A következő szerkezeti egység ezt a gondolatmenetet fűzi tovább, hiszen célja annak bemutatása, hogy mely jogalany, milyen céllal és milyen formában hirdethet sztrájkot, illetve vehet részt ilyen megmozdulásban. Az utolsó három fejezet a korlátozások és tilalmak köré csoportosul, hiszen elsőként a közszféra sztrájkjogát ismerjük meg, majd részletes képet kapunk arról, hogy milyen eljárásoknak kell megelőznie a tényleges munkabeszüntetést, átfogó elemzést olvashatunk a sztrájktilalmakról, majd végezetül a jogellenesen szervezett sztrájkmegmozdulásokhoz fűződő jogkövetkezményekről.

A szűkebb értelemben vett munkaküzdelem, a sztrájk és kizárás komplex jogterületén a mai napig szabályozási hiányosságok állnak fenn hazánkban. E hiányosság pótlásának érdekében a szerzők több sztrájkjogi szabályozást, illetve rész-jogintézményt mutatnak be és elemeznek komparatisztikai jelleggel, hogy abból a magyar jogalkotás is meríthessen és így felzárkózhasson azokhoz az államokhoz, amelyeknél fejlettebben van e jogterület szabályozva.

DOI: https://doi.org/10.47079/2021.szjehkr.sztrajk.3

kulcsszavak: munkajog, sztrájk, összehasonlító tanulmány