A könyvsorozat harmadik elemét a Dr. Szilágyi János Ede és dr. Hrecska-Kovács Renáta szerkesztésében megjelent tanulmánykötet képezi, mely digitalizált formában is elérhetővé vált.A kötet az egyes európai államok – így Magyarország mellett Németország, Ausztria, Franciaország, Olaszország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Románia – sztrájkjogi szabályozásainak összehasonlítását végzi el.
A munka a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet hat magánjogi kutatója tollából származó hét fejezetből épül föl. Hrecska-Kovács Renáta a dogmatikai alapokat és a közszféra sztrájkszabályozását, Csirszki Martin Milán a munkaharcok eszközrendszerét, Orosz Flóra a sztrájk alapjogi jellegét és jogrendszerbeli elhelyezkedését, Visontai-Szabó Katalin a sztrájk alanyait, célját és formáit, Kovács Bálint a jogellenes sztrájkot, illetve Karczub Eszterrel készített közös fejezetében a sztrájk korlátozását és tilalmát mutatja be.
Az első fejezetben az olvasó megismerkedhet a sztrájk kategorizálásának kihívásaival, rövid összefoglalást kaphat a kollektív szerződések és a sztrájk kapcsolatáról, illetőleg a direkt akcióknak a sztrájkon kívül álló egyéb formáival is megismerkedhet. Ezt követi a második fejezet, amelyben az egyes állami szabályozási rendszerek áttekintésén felül az etimológiai és történeti kitekintést is elvégzi a szerző. A harmadik fejezet a sztrájkot, mint alkotmányos szabályozás által védett alapjogot mutatja be, emellett tisztázza azt is, hogy pontosan milyen jogalapokon indítható el a jogintézmény kategóriájába eső direkt akció a munkavállalók vagy érdekképviseletük részéről. A következő szerkezeti egység ezt a gondolatmenetet fűzi tovább, hiszen célja annak bemutatása, hogy mely jogalany, milyen céllal és milyen formában hirdethet sztrájkot, illetve vehet részt ilyen megmozdulásban. Az utolsó három fejezet a korlátozások és tilalmak köré csoportosul, hiszen elsőként a közszféra sztrájkjogát ismerjük meg, majd részletes képet kapunk arról, hogy milyen eljárásoknak kell megelőznie a tényleges munkabeszüntetést, átfogó elemzést olvashatunk a sztrájktilalmakról, majd végezetül a jogellenesen szervezett sztrájkmegmozdulásokhoz fűződő jogkövetkezményekről.
A szűkebb értelemben vett munkaküzdelem, a sztrájk és kizárás komplex jogterületén a mai napig szabályozási hiányosságok állnak fenn hazánkban. E hiányosság pótlásának érdekében a szerzők több sztrájkjogi szabályozást, illetve rész-jogintézményt mutatnak be és elemeznek komparatisztikai jelleggel, hogy abból a magyar jogalkotás is meríthessen és így felzárkózhasson azokhoz az államokhoz, amelyeknél fejlettebben van e jogterület szabályozva.
