Absztrakt
A szerző, jelen monográfiában – amely kuriózum abból a szempontból, hogy hazánkban korábban még nem született a szociális farmokat vizsgáló ilyen átfogó, jogtudományi szempontból feldolgozó mű – megfogalmazott hipotézise szerint a szociális farm olyan speciális tevékenységi forma, amely megfelelő alternatívát állít a hátrányos helyzetű személyek integrációja, terápiája és foglalkoztatása elé, és alkalmas e személyi kör felkarolására társadalmi és gazdasági szempontból. Ezáltal a társadalom hasznos tagjává válhatnak. Valamint a nevelési-oktatási intézményekben nevelt és oktatott gyerekek számára fontos ismeretterjesztő, szemléletformáló szereppel bír a szociális farm. Annak érdekében azonban, hogy a szociális farmok hatékony működhessenek hazánkban, szükség van a hiányos és működést akadályozó, korlátozó magyar jogi szabályozáson belüli speciális, a szociális farmszolgáltatásra vonatkozó szabályozás megalkotására. Ebből kiindulva a szerző célja olyan átfogó, jogi szabályozásra, illetve annak módosítására javaslatot adó kutatás végzése, amely megfelelő kiindulási alapul szolgál a hazai szociális farmok további hatékony, jogszabályi keretek közötti, államilag elismert működéshez.
A kutatási munka végkifejlete a hazai szociális farmok legitim működését megalapozó és biztosító jogi szabályozásra irányuló javaslattétel, a szerző által megfogalmazott jogszabálytervezettel mellékelve.
A kötet szerkezeti felépítését tekintve az első rész a téma szempontjából lényeges kiindulópontok elemzése kap helyet, amelyben azokat a kérdéseket vizsgálja a szerző, amelyek a kutatás alapját képezik, és amelyek megalapozzák a szociális farm társadalmi és gazdasági életbe való beágyazódását, interdiszciplináris vizsgálatot végezve.
A második rész a szociális farm rendszerbeli elhelyezését taglalja az ún. green care modellek között, amelyben a szerző vizsgálja green care mint gyűjtőfogalomba sorolható modelleket, külön vizsgálva a szociális farm fogalmát. Ez a kötet nóvumát is adja.
A harmadik nagy szerkezeti egységbe a szerző külföldi kitekintést végez. A magyar szabályozás számára mintaként szolgáló nyugat-európai országok, ezek közül is az Egyesült Királyság, Hollandia, Ausztria és Olaszország szociális farm modelljeinek jellemzőit vizsgálja.
A IV. rész a szociális farm modelljének hazai jellemzőit tárgyalja.
Az V. befejező rész pedig a megfelelő hazai szabályozás megalkotásának alapjául szolgáló komponenseket ismerteti. A szerző de lege ferenda javaslatokat fogalmaz meg a lemaradásban lévő jogi szabályozás pótlása, reformja tekintetében, a külföldi példák alapul vétele segítségével.
Kulcsszavak: hátrányos helyzetű személyek, multifunkcionális mezőgazdaság, green care, társadalmi vállalkozás
