“A család védelme a jogrendszerekben” című konferencia a Közép-európai Professzori Hálózat keretében 2021. kiemelkedő jelentőségű eseménye.
A konferencia célja átfogó és naprakész betekintést nyújtani a családok jogi védelmének közép-európai kérdéseibe.
A részt vevő államok elismert szakértői az egész régiót érintően bemutatják kutatási eredményeiket a családjog aktuális kérdésekről.
A családvédelem kérdése döntő jelentőségű a 21. századi Európa számára.
„Nem létezik jól működő társadalom jól működő családok nélkül”
(Dr. Molnár Balázs)
„A család védelme a jogrendszerben” című konferencia a Közép-európai Professzori Hálózat 2021 keretében, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, a Magyar Összehasonlító Jogi Egyesület és a Közép-európai Összehasonlító Jogi Szövetség szervezésében került megrendezésre. A járványhelyzetre tekintettel a konferencia hibrid formában zajlott le, az előadók és a hallgatóság személyesen és online formában is részt vehettek a konferencián.
A konferencia célja arra irányult, hogy átfogó és naprakész betekintést nyújtson a családok jogi védelmének kérdésébe a közép-európai régióban, amelynek védelme a szervezők szilárd meggyőződése szerint kulcsfontosságú Európa számára a 21. században.
A konferencia témakörébe tartozott a házasság és család, mint alapvető emberi jogok és alapvető értékek jelentősége, a házasság és a család társadalmi és állami védelmének jogi és nem jogi eszközei, valamint a házasság és a család jogi védelmének érvényesülése az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) és az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélkezési gyakorlatában.
A konferencia nyitóbeszédét Prof. Dr. Szilágyi János Ede PhD, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet vezetője tartotta, aki köszöntötte az előadókat, a jogtudomány kiváló szakembereit. Az üdvözlést követően a Közép-európai Professzori Hálózat fontosságát méltatta, bemutatva az alkalmazott kutatási módszertant, valamint ismertette, hogy a konferencián bemutatott kutatások eredményeit várhatóan decemberben publikálják. Szilágyi professzor hangsúlyozta továbbá, Magyarország számára kiemelten fontos, hogy részt vegyen az Európai Bizottság kezdeményezésére megrendezésre kerülő “Európa jövőjéről szóló konferencia” keretében zajló konferenciasorozaton. A magyar kormány álláspontjával összhangban – nevezetesen, hogy egy hatékonyabb és valóban erős Európai Uniót kell építeni – a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet aktív szerepet vállal az olyan rendezvények szervezésében, ahol a jogtudomány kiváló szakemberei és a közélet jeles szereplői vitatják meg, milyen kihívásokkal kell szembenéznie az Uniónak az elkövetkező időkben.
A konferencia első előadója Prof. Dr. Csehi Zoltán PhD – az Európai Bíróság Törvényszékének bírája – volt, aki az EUB úgynevezett “Kafala-ügyébe” nyújtott betekintést “A család fogalmának meghatározása az Európai Bíróság legújabb ítélkezési gyakorlatában” című előadása keretében. Az ügy egy algériai gyermekhez kapcsolódott, aki az algériai hagyományos “kafala” rendszeren keresztül egy francia állampolgárságú házaspár (uniós állampolgár) gyámsága alá került. Az ügyben az EUB arra a következtetésre jutott, hogy az algériai gyermek nem tekinthető a 2004/38 irányelv szerint a francia házaspár “egyenes ági leszármazottjának”.
A második előadást Dr. Visontai-Szabó Katalin PhD, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa tartotta “A családvédelem pszichológiai háttere” címmel. Előadásában kifejtette, hogy a család döntő szerepet játszik a gyermekek szocializációjában, mivel: a család az a környezet, ahol a gyerekek elsajátítják, hogyan kell másokkal interakcióba lépni és együttműködni; hogyan kell a konfliktusokat és a feszültségeket kezelni; hogyan kell érzéseiket kifejezni és kontrollálni. A család továbbá az a hely, ahol a gyermekek megtanulják, hogyan legyenek képesek szeretni és szeretve lenni. A család formálja identitásukat, és végül, de nem utolsósorban olyan értékeket biztosít számukra, amelyek segíthetik őket egész életük során. Ezek a funkciók azonban nehezebben teljesülnek az egyszülős családokban, jellemzően ott, ahol az apa hiányzik a mindennapokból, így a gyerekeknek nélkülözniük kell a férfi/férj/apa szerepét. Érvelése szerint a házasság intézménye, amely nagyobb stabilitást biztosít – és ezáltal fokozott gyermekvállalási hajlandóságot eredményez -, védelemre érdemes.
Prof. JUDr. Zdeżka Králíčková a cseh Masaryk Egyetem (Masaryk University, Czech Republic) professzora a “Család és családjog Csehországban” címmel tartott előadást. Úgy érvelt, hogy a cseh családjogot egyszerre lehet a hagyományos és a modern szavakkal jellemezni. Ennek az állításnak az igazolása érdekében Králíčková Professzor asszony ismertette azokat a jogalkotási kezdeményezéseket, amelyek az inga nyelvét a ’modern’ oldal felé mozdíthatják el – azonban csak mérsékelten.
Prof. Dr. Aleksandra Korać Graovac PhD a horvát Zágrábi Egyetemről (University of Zagreb, Croatia) a horvát családjogról tartott előadást. A családról szóló törvény és az azonos neműek élettársi kapcsolatáról szóló törvény (2014) a nem házassági életközösség joghatásait egyenlővé nyilvánította a házassági életközösség joghatásaival 2014-ben. Bár az előbbit a horvát alkotmánybíróság megsemmisítette annak jogi hiányosságai miatt, a 2015-ben elfogadott módosítás orvosolta a korábbi főbb problémákat. A kormány közzétett egy tervezetet, amely a családot “az anya, az apa és gyermekeik egységeként határozta volna meg, [még akkor is, ha] nem élnek együtt”. Ez a tervezet azonban soha nem lépett életbe.
A virtuális kávészünetet követően Dr. Suzana Kraljić PhD, a szlovéniai Maribori Egyetem (University of Maribor, Slovenia) egyetemi docense „Az örökbefogadás új kihívásai a 21. században – Vajon készen állunk rá?” címmel tartott előadást. Egyebek között beszélt az azonos nemű párok örökbefogadásának kérdéséről a hatályos szlovén jogszabályok értelmében. A közönséget megismertette azokkal a törvényhozói kísérletekkel, amelyek azt célozták, hogy a házasságon kívüli és a házastársi jogviszonyt egyenlő szintre hozzák. Ugyan a törvénytervezetet a képviselők nagy része támogatta, az ezt követő népszavazáson 63%-36% arányban leszavazták. Így a szlovén családjogi törvény megmaradt a konzervatív szabályozás mentén, akárcsak a térség más országaiban.
Prof. Dr. INP PAN Marek Andrzejewski, a Lengyel Akadémia Jogtudományi Intézetének (Institute of Legal Sciences of the Polish Academy, Poland) professzora előadásában amellett érvelt, hogy bizonyos európai uniós tagállamok és tagállami szervezetek nyomást gyakorolnak más tagállamokra annak érdekében, hogy azok egyes jogszabályokat bevezessenek függetlenül attól, hogy a nemzetközi dokumentumok előírják a különböző államok eltérő szabályozásának a tiszteletben tartását. Ez a helyzet feszültséget teremt a nyugat-európai és a közép-európai országok között. Nézete szerint, utóbbiak korábban észlelték a házasság intézményét fenyegető veszélyt, így képesek voltak még időben enyhíteni ezeknek az úgynevezett „progresszív tendenciáknak” a hatását, amelyek a családnak az ember egyéni fejlődésében, valamint a társadalom működésében játszott szerepét alulértékelik.
Prof. Dr. Gordana Kovaček Stanić a szerbiai Novi Sad Egyetemről (University of Novi Sad, Serbia) betekintést nyújtott a közönség számára Szerbia házassági statisztikájába, valamint a szerb családjogi törvény értelmében alkalmazott tulajdonjogi rendszerbe, ami – jelenlegi formájában – csak a házasság intézményét ismeri el és nem tartalmaz az élettársi kapcsolatra vonatkozó semmilyen rendelkezést, legyen szó azonos, vagy ellentétes nemű párokról. Vagyis ezen kapcsolatok de facto párkapcsolatnak minősülnek, amely nem biztosít olyan jellegű védelmet a pároknak, mint a házastársi életközösség, és komoly kérdéseket vet fel a tulajdonjoggal kapcsolatban. Ennek ellenére előkészítési fázisban van egy törvénytervezet, amely az azonos nemű pároknak lehetővé tenné a kapcsolatuk formai keretek közé zárását, akik így csaknem a házastársakkal egyenlő jogokat kapnának – pl. tulajdonjog és öröklés terén –- kivéve a szülői státuszhoz kapcsolódó jogokat.
Dr. JUDr. Lilla Garayová, PhD, (Páneurópai Egyetem (PEU), Szlovákia) „Szlovákia – A csalágjog egy konzervatív megközelítése” címmel tartott előadásában azzal érvelt, hogy a házasságnak nincs alternatívája. Kiemelte, hogy a férfi és nő szövetsége a civilizációval egyidős, és az gyakorlatilag minden társadalomban megtalálható. Ugyanakkor a házasság intézménye az elmúlt 50 évben nagyobb változáson esett át, mint az azt megelőző 500 évben. Míg a múltban a házasság elsősorban a társadalmi és gazdasági stabilitást szolgálta, amely elengedhetetlen alapfeltétele többek között a gyermeknevelésnek, a gondolat, hogy a házasság egy privát kapcsolat, amelynek célja két egyén kiteljesedése, nagyon új. Mivel ez a kiteljesedés nem mindig jelent egyet a gyermekneveléssel, a házasság célja is átértelmeződött az elmúlt fél évszázadban, amely kikövezte az utat az élettársi kapcsolat új formái, a házastárs nemének és az együttélés fogalmának újraértelmezése előtt a nyugati világban. Ezek a változások nem voltak ennyire egyértelműek a visegrádi négyek országaiban: Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia konzervatívabb hozzáállást tanúsított, ám most válaszúthoz érkeztek, és dönteniük kell, hogy maradjanak-e a jelenlegi ösvényen, vagy térjenek-e át a „nyugati útra”. A jelenlegi társadalmi és jogalkotói tendenciák nyomást gyakorolnak ezen országokra, annak érdekében, hogy elfogadják ezt az új irányt.
Az ebédszünet után Dr. Sápi Edit PhD (Miskolci Egyetem, Magyarország) adott betekintést a család fogalmába és a párkapcsolatok egyéb formáiba a magyar jogrendszer tükrében. Többek között bemutatta Magyarország Alaptörvényét és a családvédelmi törvényt is.
Dr. Molnár Balázs (Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, Magyarország) előadásában kifejtette, hogy egy társadalom nem működhet jól, jól működő családok nélkül. Bemutatta a magyar kormány Családvédelmi Akciótervét, amelyet ennek a célnak a megvalósítására hoztak létre. A program első évében közel 200 000 család jutott támogatáshoz. A felmérések alapján egy ötödük nem vállalt volna gyermeket, ha nincs a Családvédelmi Akcióterv.
Végezetül Dr. hab. Barzó Tímea (Miskolci Egyetem, Magyarország) adott elő a család intézménye fogalmi meghatározásának nehézségeiről a közép-európai országok jogrendszereiben. Dr. Molnár Balázs téziséhez hasonló állítással indította előadását, mely szerint „a családok a társadalmak alapvető elemei, az összetartozást képviselik”. A család ilyen kiemelt fontossága hangsúlyosan van jelen a közép-európai országok (Horvátország, Csehország, Lengyelország, Szerbia és Szlovákia) jogi rendelkezéseiben, amelyek kutatása fő témáját adták. Fontos kiemelnünk, hogy megállapításai egybecsengenek Dr. JUDr. Garayová állításaival, aki hasonlóan fogalmazott a visegrádi négyek országaival kapcsolatban.
Az esemény programja:
