A konferencia a Közép-európai Professzori Hálózat keretében 2021. kiemelkedő jelentőségű eseménye.
A Professzori Hálózat hét különböző ország (Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia) szakértőinek aktív részvételével szervei rendezvényeit szervez, amelyek elsődleges célja, hogy felhívják az európai polgárok figyelmét azokra a témákra, amelyek Európa, különösen Közép-Európa jövőjével kapcsolatban különös jelentőségűek.
2021. május 27-én a varsói Igazságügyi Intézet a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézettel és a Közép-európai Összehasonlító Jogi Szövetséggel együttműködésben tudományos konferenciát rendezett Varsóban, „A digitális platformok és a közösségi média hatásai a véleménynyilvánítás szabadságára és a pluralizmusra általában” (The impact of digital platforms and social media on freedom of expression and pluralism – in general terms) címmel. A konferencia a „Közép-európai Professzori Hálózat 2021” programsorozat keretében került megrendezésre.
Ez volt a „Közép-európai Professzori Hálózat 2021” első, lengyel jogtudósok által kezdeményezett eseménye. A Közép-európai Professzori Hálózat tagjai a közép-európai térség országaiból, jelenleg Csehországból, Horvátországból, Lengyelországból, Szerbiából, Szlovákiából, Szlovéniából és Magyarországról származó tudósok. A projekt célja, hogy az európai polgárok figyelmét olyan témákra irányítsa, amelyek Európa, különösen Közép-Európa jövője szempontjából fontosak és mérvadók.
„A digitális platformok és a közösségi média hatásai a véleménynyilvánítás szabadságára és a pluralizmusra általában” című konferencia fő témáját két, a közösségi média működésével és a véleménynyilvánítás szabadságával, valamint a pluralizmusra gyakorolt hatásával összefüggő kérdés alkotta, azaz:
- az álhírek internetre gyakorolt hatásának elemzése a véleménynyilvánítás szabadsága és a vélemények sokszínűsége vonatkozásában;
- elemzés az online cenzúrának a véleménynyilvánítás szabadságára és a vélemények sokszínűségére gyakorolt hatásáról.
A konferencia megnyitója
A konferenciát Marcin Wielec professzor, a Varsói Stefan Wyszyński Egyetem Igazságügyi Intézetének igazgatója és Büntető Eljárásjogi Tanszékének vezetője nyitotta meg, aki szívélyesen köszöntötte a meghívott vendégeket, kifejezve örömét, hogy lengyel tudósok is részt vesznek a „Közép-európai Professzori Hálózat 2021” című kezdeményezésben.
Az Igazságügyi Intézet igazgatója ezután átadta a szót Prof. Dr. habil. Szilágyi János Edének, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet hivatalvezetőjének, aki szintén üdvözölte a konferencia valamennyi vendégét, kiemelve, hogy a közép-európai tudósok együttműködése rendkívül fontos és az olyan kezdeményezések, mint a „Közép-európai Professzori Hálózat 2021” nélkülözhetetlenek a tudományos és kutatói együttműködések megteremtése érdekében.
Az első szakértői panel
A konferencia moderátora Dr. hab. Marcin Wielec volt, aki az első panelt „Az álhírek terjesztéséért való büntetőjogi felelősség megállapítására tett kísérlet Lengyelországban” című előadásával nyitotta meg. Az IWS igazgatója felszólalásában kiemelte az álhírek terjesztéséért való büntetőjogi felelősség megállapításával kapcsolatos nehézségeket. Kiemelte, hogy a lengyel büntetőjog nincs felkészülve az álhírekhez hasonló jelenségek kezelésére, és hangsúlyozta, hogy részletes kutatásokra van szükség e témában a megfelelő megoldások kifejlesztése érdekében.
A második előadó Bartłomiej Oręziak, a Varsói Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem Stratégiai Elemző Központjának koordinátora volt. Előadásának címe „A közösségi médiában gyakorolt cenzúra jogi vonatkozásai a Lengyel Köztársaság nézőpontjából”. A kérdés aktualitását abban ragadta meg, hogy a közösségi médiában érvényesülő cenzúrával kapcsolatos egyes kérdések szabályozásának nincs meg a jogi alapja egyes országok jogrendjében. Az előadó felhívta rá a figyelmet, hogy Lengyelországban születtek ugyan kutatások a közösségi médiában kifejtett cenzúra szabályozásáról, ám a téma ezektől mélyebb elemzést kíván.
A következő előadó Davor Derenčinović, a Zágrábi Egyetem professzora volt. Témája „A közösségi média, a véleménynyilvánítás szabadsága és az álhírek jogi szabályozása Horvátországban” volt. A professzor kísérletet tett a véleménynyilvánítás szabadsága és az esetleges tartalomkorlátozások összefüggéseinek rövid bemutatására a közösségi médiában. Ugyancsak tárgyalt néhány, az álhírekre vonatkozó nemzeti szabályozást érintő kérdést horvát nézőpontból.
Az első panel utolsó előadója Kristina Čufar professzor asszony volt a Ljubljanai Egyetemről. Előadásának a „Gyűlöletbeszéd a Facebook-on a magánjogi és a közjogi szabályozás határmezsgyéjén: a szlovén perspektíva” címet adta. A professzor asszony kiemelte a gyűlölet-bűncselekmények és az uszító szövegek rendkívüli jelentőségét a közösségi médiával összefüggésben, illetve a szabályozás magán- és közjogi elemeit a szlovén példán szemléltette.
A második szakértői panel
A panel első előadója Aleš Rozehnal, a Prágai Károly Egyetem professzora volt. Előadásában a Cseh Köztársaság nézőpontjából vizsgálta a cenzúra és az álhírek kérdését a közösségi médiában. Rozehnal professzor kiemelte annak szükségességét, hogy a kérdésről és annak jogszabályi vonatkozásairól elmélyült vita folyjék.
Tőle a szót Dušan V. Popović, a Belgrádi Egyetem professzora vette át. Előadásának címe „A közösségi média a meghirdetett semlegesség és az értékalapú választások között” volt. Előadásában rámutatott a politikai semlegesség és az értékek szerepére a közösségi médiában. Konkrét példák bemutatásával szemléltette, hogy szükség lenne a közösségi média világméretű semlegességének kutatására. Kiemelte, hogy az ember döntései során minden igyekezete ellenére sem képes teljesen függetleníteni magát a maga által vallott értékektől.
A sorban Sanja Radovanović, az Újvidéki Egyetem professzora következett, „A véleménynyilvánítás szabadságának korlátai Szerbiában” című előadásával. A professzor a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága korlátozásainak jelentőségéről beszélt a közösségi médiában. Kiemelte, hogy a közösségi média felületei, amelyek a közelmúltig az emberi jogok biztosítékai voltak, az utóbbi időben e jogok fokozatos korlátozására kezdtek el törekedni.
A negyedik előadó Koltay András, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora volt. Előadásának címe „Szabadság és cenzúra: az alapvető európai értékek megerősítésének szükségessége az online platformok korában – a magyar nézőpont”. Előadásában a professzor kifejtette, hogy a közösségi média és az európai integráció gyors fejlődésének idején sem feledkezhetünk meg az értékekről. A professzor itt utalt a magyar nézőpontra, amely a keresztény civilizáció alapjaira épül.
A konferencia utolsó előadója Hulkó Gábor volt, a Széchenyi István Egyetem professzora. „A véleménynyilvánítás szabadságának általános szabályai a közösségi online felületeken Szlovákiában” című előadásában a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának legfontosabb aspektusairól értekezett, mindezt a közösségi médiával összefüggésében, szlovák szemszögből.
Összefoglalás
Az esemény legvégén a szót ismét Marcin Wielec professzor vette át, aki mindenkinek megköszönte a részvételt és az előadásokat. A professzor szerint mindez csak bevezetője annak a nagyobb projektnek, amely átfogó és interdiszciplináris megoldások megtalálását teszi majd lehetővé a közösségi média szólás- és véleménynyilvánítás szabadságára gyakorolt hatásainak szabályozására. Hangsúlyozta, hogy „A digitális platformok és a közösségi média hatása a véleménynyilvánítás szabadságára és a pluralizmusra általában” című nemzetközi tudományos konferencia jó alkalmat kínált a közép-európai kutatóknak arra, hogy tapasztalatot cseréljenek olyan jelenségekről, mint a közösségi média cenzúrája és az álhírek.
A konferencia programja:
