Az rádió interjú középpontjában a digitális média hagyományos médiára gyakorolt hatása áll, mely 2021. június 25-én került adásba az „INFO.CZ” hírszerver podcastjaként az „Üdvözöljük a jövőben” című részben.
Összegzés
Az egyre növekvő digitális világ életünk szinte minden aspektusát érinti. Egyre több digitális kommunikációs platform, például közösségi média, blogok és weboldalak érhetők el gyorsan és egyszerűen. Kezdünk függeni tőlük az üzleti életben, az oktatásban, a személyes életben és más területeken.
A helyi média ma már globális szinten versenyez, és a hazai fogyasztók hozzáférhetnek a nemzetközi tartalmakhoz és szolgáltatásokhoz. A konvergencia megváltoztatja a kialakult befektetési szokásokat, a versenyt és a médiapiac szerkezetét. A médiaterjesztés már nincs egy adott hálózathoz kötve, ami növeli ezen szolgáltatások és termékek elérhetőségét.
Ez megváltoztatja a tartalomgyártó és a tartalomterjesztő kapcsolatát. A tartalomgyártóknak több lehetőségük van terjeszteni tartalmukat, és különböző platformokon keresztül kapcsolatba léphetnek az olvasókkal és a nézőkkel. A terjesztés ezért már nem jelent akadályt a tartalomgyártó számára. A hagyományos forgalmazók kevésbé befolyásolják a médiafogyasztók szokásait, mert ezek a fogyasztók választhatnak a különféle terjesztési módok között.
A tartalom létrehozásának módja is változik. Az audiovizuális tartalmat már nem csak professzionális nagy médiacégek gyártják. Az olyan platformok, mint a YouTube és a Stream egyre népszerűbbek, ami azt jelenti, hogy mindenki nagyon egyszerűen és gyorsan készíthet és oszthat meg tartalmat. Például csak a YouTube-on percenként 300 óra tartalmat tesznek közzé.
További változás, hogy a joghatósági határok is egyre kisebb szerepet játszanak, mivel a digitális adatok potenciálisan bárhol elérhetők.
Ha megnézzük a cseh médiát, azt látjuk, hogy a cseh médiapiac viszonylag kicsi. A „Herfindahl – Hirschman Index” szerint a televíziós piac mérsékelten koncentrált, míg ezen index szerint az újságpiac erősen koncentrált. Mindazonáltal a piac stabil, és úgy tűnik, hogy telített. Ezért kérdés, hogy van-e itt állandó hely a digitális médiának, vagy pillanatnyi divatról van szó, és a médiafogyasztók visszatérnek az újságokhoz, magazinokhoz, rádióhoz és televízióhoz.
A digitális média ötvözi a tercier média, azaz a tömegtájékoztatás előnyeit a másodlagos média előnyeivel, ami mindent jelent, ami megsokszorozza az interperszonális kommunikáció lehetőségeit, mert ezek közösségi felületként/hálózatként is szolgálhatnak.
Sőt, a Cseh Köztársaságban soha nem jelentek meg olyan komoly újságok, mint a „Frankfurter Allgemeine Zeitung”. Ez a piac méretéből és nyelvéből, valamint a szűk társadalmi réteget képező középosztályból és abból a szükségszerűségből adódik, hogy e rétegnek ideje nagy részét társadalmi státuszának fenntartására kell fordítania. Nem léteznek olyan híroldalak, amelyek nem kapcsolódnak nagy kiadókhoz vagy alig elérhetőek. A komoly újságok szerepét ezért átveszik a hiánypótló weboldalak.
Sokáig uralkodott az a felfogás, hogy az internet extra legem környezet és ezért egyfajta pajzs a jogi szabályozás ellen. A kibertér is társadalmi tér, ezért ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint bármely más társadalmi térre, ideértve a jogszabályokat is. A kibertérben végrehajtott cselekmény nem különbözik más médiumokban végrehajtott cselekményektől. Nincs indok arra, hogy a kibertérre ne vonatkozzon a klasszikus szabályozás. A különbség a többi médiától azonban nyilvánvaló és tagadhatatlan.
Az információs technológiák gyors fejlődése új témaköröket is bevezetett a szerzői jog területén. A szerzői joggal védett művet tartalmazó digitális fájl nagyon egyszerűen másolható és azonnal terjeszthető világszerte, ami csökkenti a szerzői jog tulajdonosának a jogdíjakból származó jövedelmét. A kérdés tehát az, hogy a szerzői jog megtalálja-e a megfelelő egyensúlyt az alkotó tevékenység érdekei és az e művek terjesztése által nyújtott társadalmi előnyök között. A szerzői jogok jelentős hatással lesznek a hardvergyártással foglalkozó gazdasági ágazatra.
A szerzői jog területi alapú, míg az internet globális médiakörnyezet, és ez a jogi szabályozás és a technológia összeegyeztethetetlenségét okozza. Továbbá, mivel elavult, akadályozza az ügyfelek választási jogosultságát.
A szerzői jog által védett művek gazdasági hatékonysága illúzió. A piac hatékonysága megköveteli, hogy az utolsó egység előállításának költsége megegyezzen annak társadalmi értékével. De ha szerzői jog által védett alkotást hoztak létre, annak sokszorosítása és terjesztése viszonylag alacsony költségekkel jár, különösen a digitális formában készült művek esetében. A szerzők tevékenységének támogatása érdekében a szerzői jog hagyományosan lehetővé tette a licencek alkalmazását, amely lehetővé tette a sokszorosítás költségein felüli árakat, és korlátokat szabott a licencek számának és időtartamának. Ezért a szerzői jog elfogadta a statikus hatékonyságot a dinamikus hatékonyság javára.
A szerzői jog által védett tartalom digitalizálása több kihívást jelent a szerzői jog számára, mint a technológiai fejlődés korábbi epizódjai. A meglévő szerzői jog nem abszolút, érinthetetlen joganyag, amelyet nem lehet megvitatni. A változtatásokat az üzleti és a fogyasztói csoportok érdekeinek szem előtt tartásával kell végrehajtani. A szerzői jogok érvényesítésének rendszere nem lehet költségesebb, mint a rendszer lehetséges előnyei. Nem lehet megtalálni a szerzői jogi oltalom gazdasági hatékonyságának szintjét, mivel ez a szerzői jogi alkotások nagyon sokféle területére vonatkozik, különféle fokú szerzői és művészi kreativitással – az újságírástól kezdve az irodalomon, a zenén, a filmeken át a szerzői alkotásokig, technikai természetű alkotásokig, mint például a szoftver.
Elvileg három megközelítés lehetséges, ha figyelembe vesszük a digitális technológiákkal kapcsolatos jelenlegi szerzői jogokat.
Az első lehetőség az, hogy nem változtatunk és hagyjuk, hogy a piaci szereplők végezzék munkájukat. Bár a kreatív tartalom digitalizálása jelentős konfliktus forrása a szerzői jogok tulajdonosai és felhasználói között, ez a konfliktus a piac működésén alapuló megoldást eredményezhet.
A digitális technológiák fejlődése egyben a „digitális jogkezelés” (DRM) kifejlesztését is jelenti, amely lehetővé teszi a jogdíjak beszedését a digitalizált művek különféle felhasználásaiért. Az ügyfelek ezért fizetnek az általuk választott és gyakorolt jogokért. A DRM technológia megakadályozza, hogy a meghallgatás jogát megvásárló személy éljen a másolási joggal; ez olyan ügyfél számára megengedett , aki többet fizet. A DRM technológia növeli a szerzői jogok tulajdonosainak jövedelmét, ugyanakkor csökkenti az alacsonyabb felhasználásért járó minimális jogdíjakat. A jogtulajdonosok és a fogyasztók együtt profitálnának, ami növeli a szerzői jogok piacának hatékonyságát.
A második lehetőség a kötelező engedélyek bevezetése bizonyos típusú művek esetében. Az engedélyezésből származó bevételt a művek felhasználása szerint osztanák fel. Az egységes átalány mértéke azonban biztosan nem lesz megfelelő a gazdasági hatékonyság szempontjából, a díjak beszedésének adminisztrációja költséges lesz. Díjat kell kiszabni a művekhez való hozzáférést lehetővé tevő számítógépek és egyéb eszközök beszerzéséért, ami egyfajta adót jelent az olyan berendezések után, amelyek nem kapcsolódnak a szóban forgó művekhez.
A harmadik lehetőség a szerzői jog felülvizsgálata azon csoportok javára, amelyek érdekeltek a szerzői jogok megváltoztatásában, akár jogtulajdonosok, akár jogok felhasználói. Ha a szerzői jogok birtokosait helyezzük előtérbe, akkor a védelem érvényesítésének költségei valószínűleg felülmúlják a várható nyereséget. Ez az internet fejlődésének korlátozását is jelentheti. Az új üzleti modellekből származó bevételekkel kell csökkenteni a szerzői jogok tulajdonosainak esetleges költségeit, amelyeket a jogszabályok felhasználók javára történő módosítása eredményez.
Sőt, viszonylag keveset tudunk a nemzetek kreatív tevékenységének motívumairól és arról, hogy ezek a motívumok miben különböznek a reprodukciós és terjesztési célú jogok megszerzésének monetáris ösztönzőitől. Ez nem azt jelenti, hogy a pénzügyi kérdés nem fontos a szerzők számára, és bizonyos fokú pontossággal kijelenthetjük, hogy a szerzői jogi oltalom megszüntetése a gyártás minőségének romlásához vezetne. Mindazonáltal nagyon bizonytalan, hogy a szerzői javadalmazás kevésbé drámai változása, például a javadalmazási modellek megváltoztatásával, hogyan befolyásolja ezt a minőséget, beleértve a gyártás és a forgalmazás minőségét is. A tartalomgyártókat nem a terjesztők, hanem a nem monetáris tényezők motiválják, a nyilvánosságra és az elismerésre törekszenek, míg a terjesztőket a pénzügyi szempontok motiválják.