A konferencia, a 2021-ben megalakult Közép-európai Professzori Hálózat keretében kerül megrendezésre. A digitalizáció kérdése és annak esetleges hátrányainak jogi szempontból történő kezelése kulcsfontosságú a 21. századi Európa számára.
A konferenciára 2021. június 1-jén került sor Varsóban, a „Közép-európai Professzori Hálózat 2021” keretén belül, a varsói Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem Jogi és Igazgatási Karának Büntetőeljárási Tudományos Köre és a varsói Igazságügyi Intézet szervezésében, együttműködésben a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézettel és a Közép-európai Összehasonlító Jogi Szövetséggel.
A konferenciát Bartłomiej Oręziak, a „Digitális platformok és a közösségi média hatása a véleménynyilvánítás szabadságára és a pluralizmusra” elnevezésű kutatócsoport tagjának disszeminációs eseményeként szervezték meg.
A rendezvény fő célja az volt, hogy a fiatal kutatók bemutathassák eredményeiket. A konferencia két fő kulcskérdésen alapult:
- az interneten megjelenő hamis hírek hatásának elemzése, figyelemmel a véleménynyilvánítás szabadságára és a vélemények pluralizmusára;
- az interneten megjelenő cenzúra hatásának elemzése, figyelemmel a véleménynyilvánítás szabadságára és a vélemények pluralizmusára.
A konferenciát hivatalosan Marcin Wielec professzor, az Igazságügyi Intézet igazgatója és a varsói, Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem Jogi és Igazgatási Kara Büntetőeljárási Tanszékének vezetője nyitotta meg.
A konferencia első paneljét Bartłomiej Oręziak kezdte a varsói, Stefan Wyszyński Bíboros nevét viselő Egyetem Jogi és Igazgatási Karáról, előadásának címe: „Törvényesen indokolt cenzúra Lengyelországban: a véleménynyilvánítás szabadságára és a pluralizmusra gyakorolt hatása” volt. Beszédében hangsúlyozta az uniós jog szerepét és alkalmazásának elveit, ideértve az Európai Unió Bírósága ítéleteinek szerepét is. Megosztotta gondolatait arról, hogy a törvényesen indokolt cenzúra a Lengyel Köztársaság alkotmányában rögzített jogok és szabadságok közvetlen korlátozását jelenti, és hogy szükséges lenne annak vizsgálata, hogy a kapcsolatok ilyen szigorúan meghatározott szabályai jelentik-e az egyén számára a szükséges vagy legkevésbé megterhelő intézkedést, vagy hogy ezen intézkedések alkalmazásának előnyei és az egyénre rótt terhei megfelelő egyensúlyban vannak-e. Véleménye szerint olyan elemzésre lenne szükség, amely nem az általánosságokra összpontosít, hanem az Európai Unió Bíróságának egyes ítéleteit tanulmányozza külön-külön.
A második előadó, Tomasz Bojanowski, a varsói, Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem Jogi és Igazgatási Karáról, aki „A gyűlöletbeszéd hatása az online tartalom cenzúrájára a szólásszabadsággal szemben” című előadásában hangsúlyozta, hogy a szólásszabadság témái és a gyűlöletbeszéd összefüggenek és kölcsönhatásba lépnek egymással. A szólásszabadság és a gyűlöletbeszéd nagy hatással vannak a közösségi oldalakon online közzétett tartalomra. Az internet és a közösségi média számos lehetőséget kínál, ugyanakkor nagy veszélyt jelenthet, mert bűncselekmények elkövetésének, valamint az alapvető emberi jogok és szabadságok korlátozásának forrása lehet. Hangsúlyozta, hogy ha azt akarjuk, hogy társadalmunk pluralista maradjon, jogi lépéseket kell tennünk ennek megőrzése érdekében, melyet megfelelő kutatásnak, elemzésnek és eszmecserének kell megelőznie. Csak ezen az úton vagyunk képesek olyan szabályokat kimunkálni, amelyek biztosítják a szólásszabadsághoz való egyezményes jog megfelelő védelmét.
Klaudia Łuniewska, a varsói, Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem Jogi és Igazgatási Karáról „A lengyelországi szociális hálózatok tartalmának cenzúrájára vonatkozó szabályozások elemzése az Európai Unió vonatkozó szabályozásának szemszögéből” című előadásában felhívta a figyelmet arra az uniós irányelvből fakadó érdekes kérdésre, hogy az uniós szerzői jogi normákkal összhangban van-e a tartalom interneten történő közzététele.
A második panel a Zágrábi Egyetem Jogi Karáról érkezett Andrej Bozinovski előadásával kezdődött, aki „A dezinformáció digitális vadnyugatának vége Európában: a szólásszabadság védelme az algoritmusok korában” című előadását prezentálta. Négy kérdésre összpontosított: (i) a mesterséges intelligencia (AI) térnyerése; (ii) a „Nagy négyes” és a tartalom-moderálás; (iii) a Cambridge Analytica botrány; (iv) az uniós jogalkotás „visszavágója”.
A következő előadó Nejc Urankar volt a Ljubljanai Egyetem Jogi Karáról, aki „Jól figyelsz? a cenzúra sok arca a digitális korban” című munkáját adta elő. Az előadó megpróbálta megválaszolni a „Mi a cenzúra?” kérdést. Szerinte ez az információk és gondolatok áramlásának hivatalos ellenőrzése. Főként azokat a feltevéseket mutatta be, mint (i) az állam, mint elsődleges cenzor; (ii) a nyilvánosság tájékoztatásának és eszméinek szűkössége; (iii) megfelelő minőségű közfigyelem. Beszélt a beszéd-ellenőrzési technikákról is.
A Miskolci Egyetem Deák Ferenc Jogi Doktori Iskolájából érkezett Szinek János volt a második panel utolsó előadója. „A Facebook Felügyeleti Testületének hatása a véleménynyilvánítás szabadságára” címmel mutatta be előadását. Az előadó elmondta, hogy a Facebook Felügyeleti Testülete figyelemmel kíséri a Facebook saját szabályzatát, a cél pedig a platformon történő véleménynyilvánítás szabadságának védelme.
A harmadik panelt Ewa Płocha nyitotta meg a varsói Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem Jogi és Igazgatási Karáról, „A ‘deep-fake’, mint a közösségi média új dezinformációs eszköze” című előadásával. Az előadó a „deep-fake” technológiát érintő kérdéseket mutatta be. Ismertette, hogy milyen körülmények között keletkezett a „deep-fake”-jelenség és a gyakran idézett definíciók segítségével elmagyarázta annak lényegét.
Papp János Tamás a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről „A közösségi média hatása a demokratikus diskurzusokra” címmel adott elő. Az előadó felhívta a figyelmet a globális beszédszabályozás problémáira. A közösségi média vált az online diskurzus legfontosabb platformjává. Beszélt a magánjogi szabályozásról is.
Novak Vujičić a Belgrádi Egyetem Jogi Karáról „A szerzői jog és a véleménynyilvánítás szabadsága a közösségi médiában” című előadásában a szerzői jogok védelmének témájára figyelt. meglátása szerint a szerzői jog védi a szerző eredeti műveit és kétféle jogból áll: a gazdasági és az erkölcsi jogból. A szerzői jog megsértésének minősülhet a közösségi médiaplatformokon a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak közzététele.
Az utolsó előadók Elżbieta Antosiewicz és Karolina Bać voltak a Rzeszów Egyetem Jogi és Igazgatási Karáról. Az előadók „A szólásszabadság a közösségi médiában – közhely vagy valós érték?” címmel ismertették nézeteiket. Beszéltek a Lengyel Köztársaság alkotmányából fakadó szabadságjogok típusairól. Arra is rámutattak, hogy a cenzúra tilalmazott. Álláspontjuk szerint a társadalomnak a szólásszabadságot úgy kell kezelnie, mint egy lehetőséget véleményünk szabad kifejezésére. Sőt, jogunk van ezt tenni mind a magán, mind az állami szférában. A szólásszabadság nem sértheti más személy érdekeit és nem is károsíthatja azokat.
A konferencián készült videók: