A rendezvényt a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet koordinálásával, a “Közép-európai Professzori Hálózat 2021” keretében rendezték meg.
A “Vita: A digitális platformok és a közösségi média hatása a véleménynyilvánítás szabadságára és a pluralizmusra” című webinárium az online kommentárokkal és a rágalmazással kapcsolatos európai megközelítés elemzésével foglalkozott. A rágalmazó kijelentés olyan hamis vagy valótlan tényállítás, amely sérti egy élő személy jó hírnevét. A digitális környezetben a rágalmazó tartalmak könnyen megoszthatók, és nagyon hosszú ideig elérhetőek maradhatnak az interneten. A webinárium során Dušan Popović professzor a szólásszabadság szempontjából és az európai jog égisze alatt elemezte azoknak az online megjegyzéseknek a jogi státuszát, amelyek veszélyeztethetik egy személy jó hírnevét. Ezek a hozzászólások jellemzően névtelen nyilatkozatok formájában jelennek meg, amelyeket csak egy „nicknévvel” írnak alá, és nem teszik lehetővé a hozzászóló azonosítását.
Európában a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlását egyensúlyba kell hozni más alapvető jogok (például a nemzetbiztonság) védelmével. Az alkotmányos környezet összetettsége miatt nincs európai megfelelője az amerikai Első Alkotmánykiegészítésnek. Európában a véleménynyilvánítás szabadságának védelme számos forrásból, különösen az Emberi Jogok Európai Egyezményéből, az EU Alapjogi Chartájából, számos nemzeti alkotmányból és az európai bíróságok ítélkezési gyakorlatából ered.
Az Art. 10. cikke szerint a véleménynyilvánítás szabadsága magában foglalja a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint az információk és eszmék közhatalmi beavatkozás nélküli és határokra való tekintet nélküli befogadásának és terjesztésének szabadságát. E szabadságok gyakorlása azonban, mivel kötelezettségekkel és felelősséggel jár, olyan formalitásokhoz, feltételekhez, korlátozásokhoz vagy szankciókhoz köthető, amelyeket a törvény ír elő, és amelyek egy demokratikus társadalomban szükségesek a nemzetbiztonság, a területi integritás vagy a közbiztonság érdekében, a rendzavarás vagy a bűnözés megelőzése, az egészség vagy az erkölcs védelme, mások jó hírnevének vagy jogainak védelme, a bizalmasan kapott információk nyilvánosságra hozatalának megakadályozása, vagy az igazságszolgáltatás tekintélyének és pártatlanságának fenntartása érdekében.
Az Európai Unió több olyan jogszabályt fogadott el, amely meghatározza a becsületsértő online megjegyzések jogi státuszát. Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv kiemelkedő jelentőségű, mivel az online tartalmak terjesztését szabályozza. Az irányelv értelmében a tárhelyszolgáltatóként működő közvetítők rendszerint mentesülnek a jogellenes tartalmakért való felelősség alól, amennyiben semleges vagy passzív hozzáállást tanúsítanak az ilyen tartalmakkal szemben. A harmadik fél tartalmának tárhelyszolgáltatója azzal a feltétellel élhet ezzel a mentességgel, ha nincs tényleges tudomása a jogellenes tevékenységről vagy információról, és a kártérítési igények tekintetében nincs tudomása olyan tényekről vagy körülményekről, amelyekből a jogellenes tevékenység vagy információ nyilvánvalóvá válik, és ha az ilyen tudomás vagy tudatosság megszerzése után haladéktalanul cselekszik az információ eltávolítása vagy az ahhoz való hozzáférés letiltása érdekében. Az Európai Unió Bírósága is hozzájárult a véleménynyilvánítás szabadsága és a személyiségi jogok védelme közötti átfedés jobb megértéséhez. Például az Eva Glawischnig-Piesczek ügyben az Európai Unió Bírósága hasznos értelmezési iránymutatást adott a „biztonságos kikötő” rendszer és az általános ellenőrzési kötelezettség tilalma tekintetében.
A rágalmazás európai megközelítése azonban csak akkor érthető meg, ha az Európai Unió rendszerét összekapcsoljuk az Emberi Jogok Európai Egyezményének rendszerével. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a becsületsértő online megjegyzésekkel kapcsolatos megközelítését a Delfi kontra Észtország és az MTE kontra Magyarország ügyekben hozott határozatok mutatják be a legjobban. Ezeket az ítéleteket részletesen elemezték a webinárium során. A Delfi kontra Észtország ügyben az EJEB a Delfi, egy nagy forgalmú észt online hírportál rágalmazásért való felelősségéről döntött az olvasói által az egyik online hírcikke alá írt sértő megjegyzések alapján. A Delfi egy jéghidakkal kapcsolatos cikket tett közzé, amely számos reakciót váltott ki. Ezek közül néhány sértő anyagot tartalmazott, beleértve egy L néven megjelölt személy elleni fenyegetéseket is. Néhány héttel később L kérte mintegy 20 hozzászólás törlését és kártérítés megfizetését. A Delfi még aznap eltávolította a sértő megjegyzéseket, de a kártérítés kifizetését megtagadta. Az ügy ezután bíróság elé került, és L-nek kártérítést ítéltek meg. A Delfi azon állítását, hogy semleges közvetítőnek minősül, és ezért az elektronikus kereskedelemről szóló uniós irányelv értelmében mentesül a felelősség alól, elutasították. A hírszervezetek az ügyet az EJEB elé vitték, amely ebben az ügyben nem találta a véleménynyilvánítás szabadságához való jog megsértését.
A Delfi ezután kérte az ügynek a nagytanács elé utalását, mivel aggályosnak tartotta, hogy az első szakasz ítéletének súlyos negatív következményei lesznek a véleménynyilvánítás szabadságára és a demokratikus nyitottságra a digitális korszakban.
2016-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletet hozott az MTE kontra Magyarország ügyben. Ezt a döntést is részletesen elemezték a webinárium során. Az ügy szintén az online közvetítők felhasználói megjegyzésekért való felelősségét érintette. A probléma 2010-ben merült fel, amikor az MTE, a magyar internetes tartalomszolgáltatók önszabályozó testülete véleményt tett közzé két, ugyanazon cég tulajdonában lévő ingatlankezelő weboldalról. Az „Újabb etikátlan kereskedelmi magatartás a neten” című véleményben az MTE elítélte a cég üzleti stratégiáját és ügyfélkezelését. Röviddel ezután a vélemény alatt számos sértő álnéven írt hozzászólás jelent meg. Ugyanilyen típusú kommentek jelentek meg akkor is, amikor a vélemény teljes szövegét a vg.hu és az Index.hu online portálok is reprodukálták. Az ingatlankezelő honlapokat üzemeltető cég polgári pert indított a Fővárosi Törvényszék előtt, arra hivatkozva, hogy mind a vélemény, mind a kommentek sértették a jó hírnévhez való jogát. A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a kommentek túllépték a véleménynyilvánítás szabadságának határait. A regionális bíróság, majd később a fellebbviteli bíróság is elutasította a felperesek azon érvelését, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló uniós irányelv és a magyar elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény értelmében ők csupán passzív közvetítők. A magyar Legfelsőbb Bíróság osztotta a fellebbviteli bíróság álláspontját, amikor megállapította, hogy a megjegyzések alkalmasak voltak a felperes jó hírnevének megsértésére, és hogy a felperesek felelőssége abban állt, hogy engedélyezték azok közzétételét. Az MTE és az Index.hu az EJEB-hez fordult azzal érvelve, hogy a hazai bíróságok azzal, hogy ténylegesen arra kötelezték őket, hogy moderálják az olvasók által a honlapjukon tett kommentárok tartalmát, indokolatlanul korlátozták a véleménynyilvánítás szabadságát és így az online kommentelés szabadságát.
Záró megjegyzéseiben az előadó hangsúlyozta, hogy a felhasználók által közzétett becsületsértő online megjegyzések jelentős problémákat okozhatnak a webportálok és a közösségi hálózatok számára. Bár az elektronikus kereskedelemről szóló uniós irányelv rendelkezik a közvetítők felelősségének korlátozásáról, rendelkezései nem felelnek meg teljes mértékben a közelmúlt technikai fejlődésének és az online kommunikáció új formáinak megjelenésének. Húsz évvel ezelőtt az irányelv a közvetítők három kategóriáját határozta meg: a puszta közvetítők, a gyorsítótárazást kínáló közvetítők és a tartalmakat befogadó közvetítők. A közvetítők mindhárom kategóriáját inkább a technikai szolgáltatások révén történő közvetítőknek tekintették, mintsem a konkrét tartalomszolgáltatáshoz való hozzájárulásnak. A harmadik kategória, a tárhelyszolgáltatók megfelelő minősítése azonban az elmúlt évtizedben, számos új online szolgáltatás kialakulása miatt, igen nagy kihívást jelentett. Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv nem a közvetítők felelősségre vonásának feltételeit harmonizálja, hanem csak az internetes közvetítők felelősség alóli mentesítésének feltételeit.
A webinárium záró részében az előadó az uniós jog jövőbeni fejlődésével is foglalkozott, utalva az Európai Bizottság nemrégiben előterjesztett, a digitális szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatára, amely a jelenlegi tartalomeltávolítási mechanizmus bizonyos hiányosságait próbálja orvosolni. A DSA-javaslat bevezeti a szolgáltatók azon kötelezettségét, hogy cselekedjenek, ha egy adott jogellenes tartalommal kapcsolatos megrendelést kapnak. A „jogellenes tartalom” fogalmába tartozik minden olyan információ, amely önmagában vagy valamely tevékenységre való hivatkozással – beleértve a termékek értékesítését vagy a szolgáltatások nyújtását – nem felel meg az európai uniós jognak vagy valamely tagállam jogának, függetlenül a jog pontos tárgyától vagy jellegétől. A preambulumbekezdések részletesebben rendelkeznek, konkrétan utalva a jogellenes gyűlöletbeszédre vagy terrorista tartalomra és a jogellenes diszkriminatív tartalomra, illetve a jogellenes tevékenységekkel kapcsolatos tartalomra, mint például a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló képek megosztása, a magánjellegű képek jogellenes, beleegyezés nélküli megosztása, az online zaklatás, a nem megfelelő vagy hamisított termékek értékesítése, a szerzői jogi védelem alatt álló anyagok jogosulatlan felhasználása vagy a fogyasztóvédelmi jogszabályok megsértésével járó tevékenységek. A tárhelyszolgáltatókra, beleértve az online platformokat is, további szabályok vonatkoznak, mint például a jogellenes tartalmak bejelentési mechanizmusai, vagy az indoklás megadása az egyes tartalmak eltávolítására vagy a hozzáférés letiltására vonatkozó döntésekkel kapcsolatban. Mivel a DSA-javaslat „illegális tartalomra” hivatkozik, amely bizonyos feltételek mellett letiltható vagy eltávolítható, úgy tűnik, hogy az online hozzászólások minden típusa nem tartozik majd a javasolt mechanizmus hatálya alá. Ez szükségessé teszi, hogy ismét különbséget tegyünk a „nyilvánvalóan jogellenes megjegyzések” és a „pusztán sértő megjegyzések” között.