A gyűlöletbeszéd szabályozása a társadalmi hálózatokban

dátum: 2021. may 20.

helyszín: Ljubjana, Állam- és Jogtudományi Kar

előadók: Vittoria Federici, Kralj Novak Petra, Stajnko Jan, Šulc Ajda, Valentič Urška

moderátorok: Čufar Kristina

témák: -

2021. május 20-án csütörtökön 17.00 órai kezdettel tartottuk „A sértő beszéd szabályozása a társadalmi hálózatokban” című kerekasztal beszélgetést, melynek a Zoom felülete adott otthont. Az esemény megrendezésének ötletét a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet által koordinált Közép-európai Professzori Hálózat keretében zajló, „A véleménynyilvánítás szabadságának jogi szabályozása a társadalmi hálózatokban” című kutatás adta.

A sértő beszéd a közösségi médiában nem szükségszerűen jogellenes, és mind közjogi, mind magánjogi, mind hibrid szabályozás tárgyát képezheti. Így a kerekasztal beszélgetés számos kérdést érintett, ami ebben a kontextusban felmerülhet: Hogyan húzzuk meg a határvonalat a sértő beszéd és a jogellenes gyűlöletbeszéd között? Mik a véleménynyilvánítás szabadságának korlátai? Mik a gyűlölködő és sértő online beszéd okai? Mik a sértő beszéd sajátoságai és kihívásai a szlovén társadalmi hálózatokban? Mik a társadalmi hálózatokon elérhető tartalmak mérsékeltebbé tételének jó gyakorlatai? Mit várhatunk a szlovén nyelvű automatikus sértő beszédet felismerő programoktól? A sértő beszédnek mely kihívásai várnak megoldásra a társadalmi hálózatokban és hogyan kellene ezeket a jogalkotónak és a társadalomnak kezelnie? A fenti és az ezekhez kapcsolódó kérdések megválaszolása multidiszciplináris megközelítést igényel, így az esemény céljául a jogtudomány, a szociológia és az informatika képviselői közötti párbeszéd lehetőségének megteremtését tűztük ki. A vendég előadók rövid előadásait moderált vita követte, ahol a közönségnek is lehetősége nyílt a kérdésfeltevésre.

Moderátor:

Čufar Kristina (Ljubljanai Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, a Közép-európai Professzori Hálózat tagja).

Előadók:

– Vittoria Federici (a Facebook tartalmi irányelveiért felelős csoport vezetője): A gyűlöletbeszéd mérséklése a Facebookon;

– Kralj Novak Petra (Ljubljanai Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar): Az internetes gyűlöletbeszéd az szlovén esetjogban;

– Stajnko Jan (Maribori Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar): A jogellenes gyűlöletbeszéd a büntetőjog perspektívájából;

– Šulc Ajda (Maribori Egyetem Büntető Igazságszolgáltatási és Biztonsági Kar): Az online gyűlöletbeszéd okai;

– Valentič Urška (Spletno oko): Spletno oko, egy megbízható civil szervezet (Spletno oko – A ‘Biztonságosabb Internetért’ Központ projektje).

Valamennyi előadónak 10 perc állt rendelkezésére vitaindító prezentációjának megtartására, majd az előadásokat moderált vita és a közönség kérdései követték. A kerekasztal beszélgetés angol és szlovén nyelven folyt. Az eseményt rögzítettük.

Összefoglalás

Jelentés „A sértő beszéd szabályozása a társadalmi hálózatokban’ című kerekasztal beszélgetésről
(Kristina Čufar)

Az esemény megrendezésének ötletét a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet által koordinált Közép-európai Professzori Hálózat keretei között, „A gyűlöletbeszéd szabályozása a társadalmi hálózatokban címmel zajló kutatás adta, melyre 2021. május 21-én 17.00  és 19.00 óra között került sor online, a Zoom felületén keresztül. A kerekasztal beszélgetésen mintegy 30 résztvevő vett részt, akikhez a rögzített felvétel megtekintésével később még többen csatlakoztak.

A kerekasztal beszélgetés kiindulópontját Kristina Čufar saját, a szlovén Facebook felhasználói által közzétett tartalmak moderálásáról szóló kutatása szolgáltatta, mely téma számos tudományterület (jogtudomány, szociológia, informatikai) képviselőjének, valamint a magánszektorban dolgozó szakembereknek a bevonásával igazi interdiszciplináris vitának biztosított platformot. Valamennyi előadó 10-15 perces prezentációt tartott szlovén nyelven (a Facebook képviselőjét leszámítva, aki angol nyelven adott elő). Az előadásokat 30 perces angol nyelvű interaktív vita követte, amibe a kérdezés lehetőségével a hallgatóság is bekapcsolódhatott. A kerekasztal beszélgetés a gyűlöletbeszéd és a sértő beszéd a közösségi médiában témaköréből indult ki. A sértő beszéd a közösségi médiában nem szükségszerűen jogellenes, és mind közjogi, mind magánjogi, mind hibrid szabályozás tárgyát képezheti. Így a kerekasztal beszélgetés számos kérdést érintett, ami ebben a kontextusban felmerülhet: Hogyan húzzuk meg a határvonalat a sértő beszéd és a jogellenes gyűlöletbeszéd között? Mik a véleménynyilvánítás szabadságának korlátai? Mik a gyűlölködő és sértő online beszéd okai? Mik a sértő beszéd sajátoságai és kihívásai a szlovén társadalmi hálózatokban általában véve és különösen a Twitteren? Mik a társadalmi hálózatokon elérhető tartalmak mérsékeltebbé tételének jó gyakorlatai? Hogyan szabályozza a Facebook a gyűlöletbeszédet a felületein? Milyen jogorvoslatokat kínál a Facebook? A fenti és az ezekhez kapcsolódó kérdések megválaszolása multidiszciplináris megközelítést igényel, amelyet a kerekasztal beszélgetés résztvevői is alátámasztottak. Az eseményen számos kérdés megválaszolásra került, míg mások, úgymint a köz- és magánjogi szabályozás érintkezési pontjai, a helyénvaló és a sértő beszéd, továbbá a gyűlöletbeszéd eltérő jogi és szociológiai felfogásai, további kérdéseket vettettek fel.

Az előadók időrendi sorreneben:

Stajnko Jan: A jogellenes gyűlöletbeszéd a büntetőjog perspektívájából)

Jan Stajnko tanársegédként dolgozik a Maribori Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Büntetőjogi Tanszékén, valamint PhD hallgató a Ljubljanai Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A Maribori Egyetem tanársegédjeként büntető anyagi jogot, büntető eljárásjogot és médiajogot oktat. A szlovén büntető törvénykönyv két kommentárjának, valamint a szlovén büntetőeljárási törvény kommentárjának (megjelenés alatt) is társszerzője, továbbá a „Cambridge Companion to European Criminal Law” (Ambos/Rackow) című monográfia szerzője (szintén megjelenés alatt). Az ‘EuropeAid DEAR’ projektben külsős kutatóként folytatott kutatásokat a gyűlöletbeszéd témakörében „Pillanatképek a határokról” címmel, az ERASMUS + Jean Monnet tudományos hálózat tagjaként „A Nyugat-Balkánnal kapcsolatos uniós politikát támogató tudományos hálózat, amely a megbékélésen alapuló regionális együttműködésre helyezi a hangsúlyt” (ANETREC) című együttműködés keretei között folytatott kutatásokat, valamint közreműködő szakértőként részt vett a ŠIPK projektjében „Gyűlöletbeszéd: a migrációs válságtól a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásáig – SovGov” címmel.

Előadás: a gyűlöletbeszéd néhány formája bűncselekmények minősülhet. Jan Stajnko előadásában elsődlegesen a szlovén büntető törvénykönyv 297A. cikkének (1) bekezdésére és annak elméleti hátterére fókuszált. Beszélt továbbá az Európai Unió Tanácsának a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008/913/IB kerethatározatról és az uniós büntető anyagi jog legutóbbi fejleményeiről a gyűlöletbeszéd kriminalizálása terén.

Victoria Federici (Facebook): A Facebook álláspontja az online gyűlöletbeszéd elleni küzdelemről

Victoria Federici a Facebook azon tartalompolitikai csoportjának vezetője, amely az írásbeli bejegyzésekért és a globális irányelvek felhasználói megosztásokra való átültetéséért felel. Munkájához tartozik a civil szervezetekkel, a tudomány képviselőivel és az EMEA-régió (Európa, Közel-Kelet és Afrika) vezető gondolkodóival való kapcsolattartás, a Facebook tartalompolitikájának átláthatósága, valamint a külső visszajelzések a Facebook három fejlesztési politikájába történő beépítése céljából. Munkájából eredően számos aktuális internetpolitikai kérdéssel találkozik, úgymint a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem, az erőszakos szélsőségek elleni harc és a felhasználói bizalom.

Előadás: a Facebook álláspontja az online gyűlöletbeszéd elleni küzdelemről: (i) hogyan fejleszti és hogyan ülteti át a gyakorlatba a Facebook a vonatkozó irányelveket, (ii) a gyűlöletbeszéd beazonosítása, illetve eltávolítása emberi és technológia felülvizsgálattal.

Valentič Urška: Spletno oko, egy megbízható civil szervezet (Spletno oko – A „Biztonságosabb Internetért” Központ projektje)

Urška Valentič a Társadalominformatikai Kutatóközpont vezetője a Ljubljanai Egyetem Társadalomtudományi Karán.

Előadás: a „Spletno oko” mint jelentéstételi pont lehetővé teszi a szlovén internet felhasználók számára a gyűlöletbeszéd és a gyermekek elleni szexuális erőszakot rögzítő felvételek névtelen bejelentését. A „Spletno oko”-t 2006 szeptemberében hozták létre a „Biztonságosabb Internetért” program pénzügyi támogatásával, a felhasználók számára pedig 2007. márciustól vált lehetővé a jogellenes tartalmak bejelentése, amikor is a www.spletno-oko.si honlap létrehozásával és a rendőrség együttműködésével megvalósult a jelentéstételi pont technológiai háttere. A „Spletno oko” jelentéstételi pont a „Biztonságosabb Internetért” program keretében működik a Ljubljanai Egyetem Társadalomtudományi Karának koordinálásával, valamint az ARNES partnerek, az Ifjak Baráti Egyesületének (Szlovénia) és a MISSS Intézet (Ifjúsági Információs és Konzultációs Központ – Szlovénia), az Európai Bizottság (az európai összekapcsolódási eszközön keresztül) és a szlovén Közigazgatásügyi Minisztérium Információbiztonsági Főosztályának együttműködése mellett. A „Spletno oko” rendőrséggel, internetes szolgáltatókkal, weboldalakkal és egyéb kormányközi, illetve nem kormányközi szervezetekkel közös küldetése a gyermekek szexuális bántalmazásával és gyűlöletbeszéddel kapcsolatos online tartalmak csökkentése.

Dr. Kralj Novak Petra (Jožef Štefan Intézet, Szlovénia): Az internetes gyűlöletbeszéd az szlovén esetjogban (A sértő beszéd a szlovén Twitteren)

Dr. Petra Krajl Novak a Jožef Stefan Intézet Tudásalapú Technológiák Tanszékének kutatója és az „IMSyPP” (Az online gyűlöletbeszéd innovatív megfigyelő rendszerei és megelőzési politikái) című projekt koordinátora, mely utóbbi a gyűlöletbeszéd számos aspektusával foglalkozik. Az európai IMSyPP projekt az Európai Szociális Igazságossági Program része. A projekt célja, hogy olyan átfogó képet rajzoljon az online gyűlöletbeszédről, mely később az automatikus felderítés, kiszűrés, tudatosság-növelés és szabályozás alapját képezheti. A projekt a gyűlöletbeszéd témájával multidiszciplináris megközelítésben foglalkozik: ötvözi a gépi tanulást, az informatikát és a diskurzuselemzést az információ-alapú szabályozás, a gyűlöletbeszéd prevenciója és a tudatosság növelésének elősegítése érdekében. A Jožef Stefan Intézet olyan gépi tanulási modelleket fejleszt ki szlovén, olasz, angol és holland nyelven, amik automatikusan felismerik majd az esetlegesen gyűlöletbeszédet tartalmazó hozzászólásokat.

Előadás: az IMSyPP projekt első évében kifejlesztett egy olyan modellt, ami négy kategóriába tudja sorolni a szlovén nyelvű „tweet”-eket, úgymint „megkérdőjelezhetetlen”, „illetlen”, „sértő”, illetve „erőszakos”, és ezt a modellt három évig alkalmazták is a szlovén nyelvű „tweet”-ekre. Az eredmények Twitteren való elfogadhatatlan beszéd fokozatos növekedéséről árulkodnak. Míg a kutatás kezdeti fázisában, 2018-ban az elfogadhatatlan beszédet tartalmazó „tweet”-ek aránya 20% volt, addigra ez az arány 2020 végére 30%-ra emelkedett. Az elfogadhatatlan beszéd leggyakrabban politikai (kormányváltás) és ideológiai (bal/jobb oldal, migránsok) témákhoz kapcsolódik, és a növekedés kezdete időben egybeesik a COVID-19 világjárvánnyal. Az elfogadhatatlan beszéd legjellemzőbb típusa a sértő beszéd, gyűlöletbeszéd csak kis arányban fordul elő. Az informális kommunikáció vizsgálata a szlovén Twitteren – ahol a közösséget olyan felhasználók alkotják, akik sokkal gyakrabban teszik közzé egymás bejegyzéseit – nagyon különböző kutatási eredményekhez vezetett a különböző közösségeket illetően.

Šulc Ajda: Az online gyűlöletbeszéd okai

Ajda Šulc tanársegéd a Maribori Egyetem Társadalomtudományi Karán. Kutatási területei a szociológiához és a társadalomtudományi metodológiához kapcsolódnak, úgymint a valóság médiakonstrukciója, az intolerancia, az online gyűlöletbeszéd – beleértve a felhasználók közötti erőszakot és zaklatást –, mely utóbbi egyben doktori kutatási témája is. A Társadalomtudományi Kar, a Béke Intézet és a Jožef Stefan Intézet együttműködésével több projektben is részt vett az „elfogadhatatlan és ellenséges tartalmak a társadalmi hálózatokban és a közösségi médiában” témában.

A kerekasztal beszélgetésen előadott prezentációjában a sértő beszéd és a gyűlöletbeszéd egyes közösségi portálokon és bizonyos körülmények között történő elterjedésének okairól beszélt. Ha megértjük, hogy mi bírja rá a felhasználókat a kifejezetten ellenséges online kommunikációra, akkor hatékonyabban tudunk ellene fellépni és hatékonyabban meg is tudjuk előzni. Ajda ismertette tapasztalatait és a korábbi projektekben feltárt kutatási eredményeit.

Share This