Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete által 2021. május 5-ére szervezett online szakmai műhelybeszélgetésen került sor Koltay András „A közösségi média platformok szabályozása Magyarországon” című kéziratának megvitatására, amely a Professzori Hálózat egyik kutatásának keretein belül jött létre.
A tanulmány átfogó képet ad a közösségi média platformok (pl. a Facebook) magyarországi szabályozásáról, és feltárja azokat a dilemmákat, amelyek a platform által végzett moderáció – illetve sokszor annak hiánya – kapcsán felmerülnek; foglalkozik a szólásszabadság korlátozása, a cenzúra, az álhírek kérdéseivel.
A műhelybeszélgetésen Koltay András, a Professzori Hálózat tagja, a felvezető referátumát követően élénk szakmai eszmecsere alakult ki az érintett kérdésekről.
A tanulmány által is érintett „állami cselekvések” (state action) doktrínájával összefüggésben Török Bernát egyetemi docens megjegyezte, hogy az tipikusan olyan amerikai doktrína, amely nem irányadó az alapjogok horizontális hatályát bizonyos körben egyértelműen elismerő európai jogrendszerekben. A rémhírterjesztés kapcsán Ződi Zsolt tudományos főmunkatárs kiemelte, hogy érdemes a pandémia és a fake news kapcsolatával is foglalkozni, hiszen a járványhelyzet hozott újdonságokat a valótlan káros információs terjesztésének szabályozásában.
Vadász Pál vezető kutató az algoritmusokkal történő tartalomszűrés kapcsán rámutatott arra, hogy ezek a programok jelenleg nem elég fejlettek ahhoz, hogy megfelelően szűrjék az összes káros tartalmat. Hozzátette azt is, hogy a deep fake jelenséggel azonban mindenképp indokolt bővebben foglalkozni, hiszen prognosztizálható, hogy a használatuk jóval túlmutat majd a hamis hírek terjesztésén.
A fogyasztóvédelmi és a versenyjogi, elsősorban antritröszt szabályok jelentőségére hívta fel a figyelmet Pünkösty András tudományos munkatárs, utalva a német Bundeskartellamt gyakorlatára. A médiaszabályozáson túl ugyanis a fogyasztóvédelem és a versenyjog szabályai hatékony védelmet nyújthatnak a felhasználóknak bizonyos esetekben.
A műhelybeszélgetés során Menyhárd Attila kutatóprofesszor jelezte, hogy a fogyasztóvédelmi és versenyjogi szabályokra nem szabad úgy tekinteni, mint amelyek minden problémát megoldanak, hiszen a politikai tartalmak, profilok törlése a közösségi oldalakról tipikusan nem fogyasztóvédelmi kérdés.
Szerzői jogi szempontból közelítette meg a közösségi média platformok szabályozását Lábody Péter tudományos segédmunkatárs, aki a tanulmány kapcsán kifejtette, hogy az új szerzői jogi irányelv a médiapluralizmust befolyásoló szabályokat is tartalmaz a szerzőknek biztosítva erősebb pozíciót.
Rab Árpád tudományos főmunkatárs végül a platformok szabályzása kapcsán arra a tendenciára hívta föl a figyelmet, hogy egyre erősebbnek tűnik az állam jogi szabályozásának szerepét megkérdőjelező álláspont, ami alapvető kérdéseket vet föl.