A webinárium az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara, a Közép-európai Összehasonlító Jogi Szövetség, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottságának Állam- és Jogtudományi Szakbizottsága közös szervezésében valósul meg.
2022. február 24-én a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara, a Közép-európai Összehasonlító Jogi Szövetség, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottságának Állam- és Jogtudományi Szakbizottsága, az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében webináriumot szervezett „Alkotmányos értékek” címmel. A konferencia keretében az előadók a Central European Journal of Comparative Law harmadik évfolyamának első számában (a folyóirat itt elérhető) megjelent tanulmányukhoz kapcsolódóan tartottak előadást.
A webináriumot a konferencia moderátora, Dr. Prof. Szilágyi János Ede, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet vezetője nyitotta meg, köszöntve a résztvevőket. A webinárium Dr. Schanda Balázs Professzor (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Magyarország) „The Christian Roots of Hungary’s Fundamental Law” című előadásával vette kezdetét. Ebben Schanda professzor a keresztény örökség Alaptörvényben való megjelenését mutatta be, kitérve Szent István és a keresztény Európa Nemzeti Hitvallásban történő megemlítésére, az állam keresztény kultúra védelmére irányuló kötelességére, a keresztény kultúrán alapuló értékrend szerinti nevelésre, illetve a Himnusz első sorára, amellyel az Alaptörvény is kezdődik. Az előadó szerint a legfőbb kérdés mindezzel kapcsolatosan az, hogy az Alaptörvényben rögzített értékek kapcsán mekkora a valódi támogatottság, vagyis hogy valóban élő keresztény gyökerekről beszélhetünk-e. „Christian Values in the Constitutions of Serbia and Greece—A Comparative Overview” című előadásában Dr. Dalibor Đukić adjunktus (University of Belgrade, Szerbia) Szerbia és Görögország alkotmányait vizsgálta és hasonlította össze a keresztény értékek alkotmányos rendelkezésekben való megjelenése szempontjából. Előadásában Dr. Đukić arra a megállapításra jutott, hogy bár mindkét alkotmány számos keresztény gyökerű rendelkezést tartalmaz, azonban a görög alkotmányban jobban tetten érhető az állam és a kereszténység kapcsolata, amely elsősorban annak köszönhető, hogy – Szerbiával ellentétben – Görögország alkotmányosságának folytonosságát nem zavarta meg a kommunista rezsim. Dr. Frane Staničić docens (University of Zagreb, Horvátország) „Christian Values in the Constitutions of Croatia and Slovenia—A Comparative Overview” címmel szintén összehasonlító jogi előadást tartott. Dr. Staničić két rendkívül hasonló állam, Horvátország és Szlovénia alkotmányait állította egymás mellé, megállapítva a két alkotmány annak ellenére nem mutat jelentős különbséget a keresztény értékek érvényre juttatása vonatkozásában, hogy az állam és az egyház viszonya rendezésére eltérő modellt rögzít. Dr. Varga Attila docens (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Románia) a román alkotmányban megtalálható értékek keresztény eredetéről és azok alkotmányos értelmezéséről beszélt „Christian Values and the Protection of the Family in the Romanian Constitution and the Case Law of the Romanian Constitutional Court.” című előadásában, kitérve az emberi méltóságra és a személyiség szabad fejlődésére. Dr. Dawid Kostecki (The John Paul II Catholic University of Lublin, Lengyelország) a lengyel jogrendszer alapját képező alkotmányos értékek kibontásának és folyamatos értelmezésének fontosságát hangsúlyozta „Axiology of the Constitution of the Republic of Poland of 2 April 1997: Some Reflections” című előadásában. Az utolsó, „Subsidiarity and Fundamental Rights Protection in the United States” címet viselő előadásban Dr. Ilan Wurman docens (Arizona State University, Egyesült Államok) arra tért ki, hogy az egyenlőség és a szubszidiaritás elvének alkotmányos jogok védelme során való érvényesülése lehetőséget biztosít az amerikai szabályok párhuzamba állítására az alapjogok védelmével kapcsolatos európai közjogi vitával.
A konferencia végén az előadóknak lehetőségük nyílt hozzászólni egymás előadásához, illetve a hallgatóság is tehetett fel kérdéseket a konferencia résztvevőihez. Dr. Schanda Balázs professzor úr például egy, a közönség soraiból érkező kérdésre válaszolva osztotta meg röviden gondolatait az egyházakra vonatkozó magyarországi szabályozásról. Az online konferencia így egy kötetlen beszélgetéssel ért véget.
A konferencia programja:
A webináriumról készült angol nyelvű videó megtekinthető alább