Az alapjogok alkalmazása és értelmezése a polgári ügyekben

dátum: 2021. június 29.

helyszín: Budapest

előadók: Bartis Előd, Sehnálek David, Dakar Rok, Radojčič Stefan, Derek Michał, Benyusz Márta, Bektasheva Aida

moderátorok: Adél Köblös, Zoltán J. Tóth

témák: fundamental rights; rights protection

A Közép-európai Professzori Hálózat keretében, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet koordinálásával, illetve a Magyar Összehasonlító Jogi Egyesület és a Közép-európai Összehasonlító Jogi Szövetség együttműködésében, 2021. június 29-én megrendezésre került „Az alapjogok értelmezése Európában” című kutatási projekthez kapcsolódó online konferencia, amelyre PhD-hallgatók és fiatal kutatók jelentkezhettek. 

A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, a Magyar Összehasonlító Jogi Társaság és a Közép-európai Összehasonlító Jogi Társaság által koordinált Közép-európai Professzori Hálózat keretében, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karával együttműködésben megvalósult, “Az alapjogok értelmezése Európában” című kutatási projekthez kapcsolódó online konferencia az alapvető jogok alkalmazásának és értelmezésének a nemzeti rendes bíróságok, alkotmánybíróságok, legfelsőbb bíróságok vagy a nemzetközi bíróságok, különösen az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága (EUB) polgári jogi ügyekhez kapcsolódó joggyakorlatában fellelhető feltárását tűzte ki célul.

A témában Közép- és Kelet-Európa különböző országaiból (Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szerbia, Szlovénia és Magyarország) érkező doktoranduszok, fiatal kutatók és oktatók tartottak előadásokat.

Bartis Előd, a Debreceni Egyetem doktorandusza, a román alkotmánybíróság témához kapcsolódó két fontos döntését mutatta be, amelyek a román polgári törvénykönyv (Rptk.) egyes rendelkezéseinek a román alkotmánnyal való összeegyeztethetőségét vizsgálják. Az egyik ügyben a döntés a bevándorláshoz kapcsolódik és az uniós jogot érinti, ezért a román alkotmánybíróság az Európai Unió Bíróságához fordult. A román alkotmánybíróság az Rptk. 277 § (2) bekezdését alkotmányosnak nyilvánította, amennyiben az uniós jog által előírt feltételek mellett lehetővé teszi a román állam területén való tartózkodás jogának biztosítását az Európai Unió valamely tagállamában megkötött azonos neműek házasságában élő –házastársak számára, legyenek azok az Európai Unió valamely tagállama és/vagy harmadik országok állampolgárai. A másik döntésben az alkotmánybíróság az emberi méltóságot, a jogegyenlőséget és a fogyatékos személyeket védő alkotmányos szabályt sértőnek találta az Rptk. ítélőképességgel nem rendelkező személyekre vonatkozó rendelkezését [164. § (1) bekezdés].

Sehnálek David, a Masaryk Egyetem oktatója, a cseh alkotmánybíróság több döntését is bemutatta, amelyek a polgári jog területéhez kapcsolódnak, főképp a családjog és a szerződési jog területeihez. Kimutatta, hogy a gyermeket érintő ügyek egyedi voltára tekintettel, nehéz volna a cseh alkotmánybíróság joggyakorlatának precedenshatásáról beszélni családjogi ügyekben, más típusú ügyekkel szemben. Ami a szerződési jogot illeti, a késedelmi kamat bizonyos összege, a kötbér alkalmazása, a szerződési feltételek bizonyos kombinációja bizonyos körülmények között sértheti az alkotmányt. Azokban az esetekben van ez így, ha a szerződés egésze nyilvánvalóan tisztességtelen vagy a jó erkölcsbe ütközik.

A fogyasztóvédelmi ügyekben a cseh alkotmánybíróság – az EU Charta 38. cikkére hivatkozva – aktivista szerepet öltött, ami azonban nem egyeztethető össze az uniós jognak az Európai Unió Bírósága által előírt alkalmazási elveivel.

Az alkotmánybíróságot a német Szövetségi Alkotmánybíróság által kidolgozott doktrína ihlette, melynek eredményeként polgári jogi ügyekben is érvényesítik az alapjogok közvetett hatását. Kiemelte, hogy a cseh jog sajátosságaként az alkotmánybíróság gyakran pragmatikus érveket használt, segíteni kívánta az érintetteket , ugyanakkor  a döntéseket ezek jövőbeli következményeinek figyelmen kívül hagyásával szerkesztette meg.

Dakar Rok, a Maribori Egyetem tanársegédje, a szlovén alkotmánybíróság kereskedelmi ügyekhez kapcsolódó jogértelmezési módszereit vizsgálta. Arra a következtetésre jutott, hogy az alkotmánybíróság különösen lelkesen használta saját joggyakorlatát az alkotmány előírásainak értelmezésekor. Azokban az esetekben, amikor az értelmezett rendelkezések világosak és tömörek voltak, a bíróság a nyelvtani értelmezési módszert is alkalmazta, de soha nem támaszkodott kizárólag erre. Más értelmezési módszerek sokkal ritkábban és sokkal kisebb súllyal szerepeltek. Az érvelés során alkalmazott érvelési típusok és elvek nagyon hasonlóak voltak mind a kereskedelmi, mind a közjogi jellegű (büntetőjogi és közigazgatási) jogvitákban, az egyetlen szembetűnő különbség az EJEB ítélkezési gyakorlatának széles körű alkalmazása volt a büntetőjogi jogvitákban.

Radojčič Stefan, az Újvidéki Egyetem asszisztense az EJEB előtt zajló azon ügyeket elemezte, amelyekben a bíróság polgári ügyekben a Szerb Köztársaságot tette felelőssé az alapvető jogok megsértéséért. A privatizációs törvény tartalmazott egy vitatható rendelkezést a bírósági ítéletek végrehajtására vonatkozóan, amely alapján a privatizáció alanyaival szemben a végrehajtást ideiglenesen (végül több mint egy évtizedre) felfüggesztették. Az EJEB számos esetben megállapította, hogy a fent említett helyzet a tisztességes eljáráshoz való jog és a tulajdonhoz való jog megsértéséhez vezetett. Az ügyek a fent említett szervezetek korábbi munkavállalóinak jogait érintették, akiknek hosszú ideig kellett várniuk fizetéseik kifizetésére.

Derek Michał a Jagelló Egyetemről a lengyel alkotmánybíróság két, az orvosi joggal kapcsolatos határozatát ismertette. Az első határozat a kiskorúak orvosi kezeléshez való hozzájárulására vonatkozott. A második az orvosi lelkiismereti klauzula dilemmájára vonatkozott. Az előadó hangsúlyozta, hogy a kérdés első pillantásra közjogi vonatkozásúnak tűnhet, de a mélyebb vizsgálat rámutatott a probléma polgári jogi következményeire.

Benyusz Márta, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorandája, a „gyermek legfőbb érdeke” elvének magyarországi alkalmazásáról beszélt. Kiemelte, hogy a gyermekjogi bizottság szerint a gyermek mindenek felett álló érdeke a hármas fogalomban egyrészt anyagi jog, másrészt alapvető, értelmező elv, harmadrészt pedig a döntéshozatali folyamatokat irányító eljárási szabály. A gyermek mindenek felett álló érdekének figyelembevételére vonatkozó kötelezettség nagyon erős a jogellenes kitoloncolási ügyekben és a látogatási joggal kapcsolatos ügyekben. Ezek azok az ügyek, amelyeket jellemzően tárgyal a magyar Alkotmánybíróság. Az Alkotmánybíróság öt határozatára hivatkozva bemutatta, hogy a bíróság előtt lévő ügyekben milyen szerepet töltött be a gyermek mindenek felett álló érdeke.

Bektasheva Aida, a Miskolci Egyetem doktorandája a szerződési jogi és az alapjogok kapcsolatáról tartott kutatási előadást. A német alkotmánybíróság döntéseire és a közös referenciakeret-tervezet II. cikkére hivatkozva, az alapjogok közvetlen és közvetett hatására vonatkozó jogi elméleteket ismertette.

A konferencián készült videók:

Share This