A téma kiválasztásának fő oka az azonos neműek élettársi kapcsolatairól szóló, nemrégiben elfogadott szerb törvénytervezet volt. Az azonos neműek élettársi kapcsolatainak szabályozása az európai országokban eltérő, három fő irányzat létezik: a bejegyzett élettársi kapcsolat (pl. Szlovénia, Magyarország, Csehország), az azonos neműek házassága (pl. Hollandia, Belgium, Svédország, Dánia, Finnország, Norvégia, Spanyolország, Portugália, Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Svájc, Izland), valamint a de facto élettársi kapcsolat, amely nem igényel formaságokat. Néhány országban (pl. Horvátországban, Szlovéniában) párhuzamos szabályozási koncepciók léteznek a bejegyzett és a de facto élettársi kapcsolatokra nézve, míg más országokban (pl. Oroszországban, Bosznia-Hercegovinában) nem létezik azonos neműek élettársi kapcsolataira vonatkozó jogszabály.
A bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményét több európai országban elfogadják, de nem egységesen alkalmazzák. Az azonos neműek házasságának elfogadása előtt a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó törvények a bejegyzett élettársi kapcsolat joghatása és felbontása tekintetében eltéréseket tartalmaztak. Így a jogszabályok két csoportra oszthatók. Az országok egyik csoportja a házassághoz nagyon hasonló vagy azzal azonos joghatásokat irányoz elő. A bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása ebben a csoportban szintén hasonló a házasságéhoz, azaz az illetékes hatóság a bíróság (pl. Svédország, Dánia, Finnország, Norvégia és Németország). A másik csoportban a joghatások eltérnek a házasságétól, különösen a partnerek közötti személyes kapcsolatok, a szülő-gyermek kapcsolatok és az öröklés tekintetében (pl. Franciaország, Egyesült Királyság). A bejegyzett élettársi kapcsolat felbontására a közigazgatási hatóság és nem a bíróság az illetékes (pl. Franciaország).
Szerbiában jelenleg kidolgozás alatt áll az azonos neműek egyesüléséről szóló törvénytervezet. Ha ezt a törvényt elfogadják, akkor majdnem 35 évvel azután lép hatályba, hogy Svédországban elfogadták az azonos neműek élettársi kapcsolatairól szóló első törvényt. A törvénytervezet kétféle, azonos neműek közötti egyesülését szabályoz: a bejegyzett és a de facto azonos neműek közötti élettársi kapcsolatot. Ezért a párhuzamosság – Horvátországhoz és Szlovéniához hasonlóan – itt is fennáll a bejegyzett és de facto élettársi kapcsolatok között.
A szerb jogszabályok olyan csoportokba sorolhatók, amelyek – a házasság jogintézményéhez hasonlóan – az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatainak joghatásait, illetve megszűnését szabályozzák.
A bejegyzett azonos nemű élettársi kapcsolatot két azonos nemű személynek az illetékes hatóság által elismert egyesülése jelenti. A nem bejegyzett (de facto) azonos nemű élettársi kapcsolat két azonos nemű személynek az illetékes szerv által el nem ismert egyesülése. Ez utóbbi csak akkor alkalmas joghatás kiváltására, ha az egyesülésnek egyébként nincs akadálya.
Összefoglaló
A tájékoztató rendezvényre 2021. május 17-én 12 órától 14 óráig a belgrádi Európai Tanulmányok Intézetében került sor. A rendezvény címe: „Az azonos neműek egyesülésének családjogi következményei”, a rendezvény formája pedig Zoom platformon keresztül történő előadás volt.
A téma kiválasztásának fő oka az azonos neműek élettársi kapcsolatairól szóló, nemrégiben elfogadott szerb törvénytervezet volt.
Az azonos neműek élettársi kapcsolatairól szóló törvénytervezet az azonos neműek élettársi kapcsolatainak két típusát szabályozza: az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát és az azonos neműek de facto élettársi kapcsolatát, így a jogi koncepciók párhuzamossága fennáll.
Az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolata két azonos nemű személy családi életének összekapcsolása, amelyet az illetékes szerv regisztrál. Az azonos neműek nem regisztrált (de facto) élettársi kapcsolatát nem jegyzi be hivatalos szerv. Ez az egyesülés csak akkor jár joghatással, ha az élettársi kapcsolatnak egyébként nincs akadálya és 3 éve fennáll. (2. cikk, 66. cikk)
Az azonos neműek egyesülése az anyakönyvvezető előtt, az együttélés megvalósítása érdekében tett megerősítő és egyező nyilatkozatokkal jön létre. (8. cikk) Az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának létrehozására vonatkozó nyilatkozatokat az anyakönyvvezető előtt, ünnepélyes keretek között, külön erre a célra kijelölt helyiségben kell megtenni. Az anyakönyvvezető kivételesen engedélyezheti, hogy az azonos nemű felek indokolt esetben más helyszínen tehessék meg nyilatkozataikat. Az azonos neműek közötti élettársi kapcsolat létrehozásánál a leendő élettársaknak, két tanúnak és az anyakönyvvezetőnek kell jelen lennie. Tanúként bármely cselekvőképes személy részt vehet az eljárásban. (14. cikk)
Az azonos neműek élettársi kapcsolata megszűnik a partner halálával, az eltűnt személy halottnak nyilvánításával, érvénytelenítéssel vagy törléssel. (18. cikk) Az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát bírósági eljárásban, vagy kivételesen az anyakönyvvezető által lehet megszüntetni (egyezséggel való felbontás). (26. cikk). Mindkét partner jogosult az élettársi kapcsolat bírósági úton vagy megállapodással történő megszüntetésére (megszakítására). Ha a kapcsolat súlyosan és tartósan megromlott, vagy ha az azonos neműek élettársi kapcsolata nem realizálható, a megszüntetés kereset útján történik. Ha megegyezés alapján kerül sor az eljárásra, a partnerek megállapodásának tartalmaznia kell a közös vagyon megosztásáról szóló írásbeli egyezséget. (27. cikk) A tervezet szerint az azonos nemű felek bejegyzett élettársi kapcsolata kivételes esetben az anyakönyvvezető előtt tett közös egyező akaratnyilatkozatokkal is megszüntethető.
Az azonos nemű felek bejegyzett élettársi kapcsolatának jogi hatásai nagyon hasonlóak a házasság jogi hatásaihoz. A személyes hatások a következők: az azonos nemű partnerek közös megegyezéssel és közösen döntenek közös életük minden fontos kérdésében, joguk van a családi életük védelméhez és a kölcsönös együttműködéshez, kötelesek egymást segíteni, valamint betegség esetén gondoskodni és segítséget nyújtani egymásnak (30. cikk). Az azonos neműek élettársi kapcsolatának megkötésekor a partnerek megállapodhatnak vezetéknevükben. Egy másik családjogi hatás a tulajdonjogot érinti. A partnerek különvagyonnal és közös vagyonnal rendelkezhetnek, ugyanúgy, mint a házastársak és a nem házassági együttélésben élő heteroszexuális élettársak (38. cikk). Vagyonjogi szerződést az azonos nemű partnerek mind az élettársi kapcsolat megkötésekor, mind azt megelőzően készíthetnek (46. cikk).
A törvénytervezet meghatározza az élettársak partnerük gyermekével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. Az azonos nemű élettárs gondoskodási kötelezettséggel bír élettársa gyermekével szemben, ha a gyermeknek nincsenek olyan rokonai, akikre vonatkozik ilyen kötelezettség, vagy ha ennek teljesítésére nem rendelkeznek elegendő eszközzel. A másik élettárs gyermekének eltartására vonatkozó kötelezettség akkor is fennáll, ha az élettársi kapcsolat a szülő halálával szűnt meg, amennyiben az élettársi kapcsolat a halál pillanatában fennállt. Ha az azonos neműek együttélése érvénytelenítéssel vagy törléssel szűnt meg, az élettársnak a másik élettárs gyermekének eltartására vonatkozó kötelezettsége megszűnik (36. cikk).
Az élettárs, aki nem a gyermek szülője, jogosult dönteni a gyermek érdekében szükséges és sürgős intézkedésekről, ha a gyermek egészségét és életét veszély fenyegeti (61/5 cikk FA).
A bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos nemű partner ugyanolyan öröklési jogosultsággal rendelkezik, mint a házastárs (47. cikk). A de facto élettársi kapcsolatban élő azonos nemű partner azonban nem rendelkezik öröklési joggal, ami hasonló a nem házassági együttélésben élő heteroszexuális élettárs helyzetéhez.
Az egészségügyi jogban az élettársnak joga van a betegséggel és a betegség kezelésével kapcsolatos tájékoztatáshoz, valamint a beteg élettárs orvosi kezelésével kapcsolatos döntéshozatalban való részvételhez. Ha a partner képtelen az orvosi kezeléshez való hozzájárulásra, a másik partnert a házastárssal azonos jogok és kötelezettségek illetik meg (32. cikk). Ha az egyik partner kórházban van, a másik partnert a házastársakkal azonos módon megilleti a látogatási jog (33. cikk). Az azonos nemű élettársak a büntetőeljárásban a házastársakéval azonos jogokkal rendelkeznek. Az a partner, aki börtönben van, jogosult arra, hogy küldeményeket kapjon partnerétől és a házastársakkal megegyező látogatási jogokkal rendelkezik (31. cikk).
Az azonos neműek élettársai az adójog, a nyugdíj-jog, a munkajog, az állampolgárság megszerzése, az egészségbiztosítási jog, a szociális védelemre való jog, beleértve a gyermekvédelmi jogot, a kártérítési jog stb. terén a házastársakkal azonos jogállással rendelkeznek (48-55. cikk).
Az azonos neműek de facto egyesülése a személyes kapcsolatokra, a gyermekekre és a vagyoni jogokra ugyanolyan hatással van, mint az azonos nemű felek bejegyzett élettársi kapcsolata (67. cikk). A nyugdíj-jogosultságra, a társadalombiztosításra, az egészségbiztosításra, a munkajogra vonatkozóan ugyanazok a joghatások, mint két ellenkező nemű személy nem házassági együttélésének esetén (68. cikk).
Az asszisztált reprodukciós eljárásról szóló 2017. évi törvény különböző eljárásokat ír elő a férfi és a nő számára, hogy segítse őket a szülővé válásban. Ezek az eljárások a heteroszexuális párok, házastársak és a nem házassági együttélésben élő partnerek számára állnak rendelkezésre. Kivételesen az orvosbiológiai eszközökkel támogatott megtermékenyítési eljárással történő meddőségi kezeléshez való jog az egyedül élő, nagykorú és cselekvőképes nőt is megilleti (25. cikk). A gyakorlatban az azonos nemű élettársi kapcsolatban élő nő számára is lehetséges lenne az orvosbiológiai eljárások igénybevétele, ha azt állítja, hogy egyedül él. Ez különösen akkor lenne egyszerű, ha a kapcsolat de facto jellegű, mivel nem szerepel nyilvántartásban és nincs bizonyíték a létező kapcsolatra. Így még ha az azonos neműek egyesüléséről szóló törvény nem is tartalmazza a reprodukciós jogokat és az orvosbiológiai technológiák hozzáférhetőségét az azonos nemű partnerek számára, a gyakorlatban az eljárás megvalósítható. Az asszisztált reprodukciós eljárásról szóló törvény nem szabályozza a béranyaság kérdését. Ez azt jelenti, hogy az azonos nemű férfiaknak nincs lehetőségük szülővé válni.
A szerb tervezet azon törvények csoportjába sorolható, amelyek az azonos nemű felek bejegyzett élettársi kapcsolatát a házassághoz nagyon hasonló joghatásokkal rendelkező jogintézményként szabályozzák.
Az azonos neműek élettársi kapcsolatának megkötése és megszüntetése hasonló a házasságkötéshez és a váláshoz. Ezen a ponton jól összehasonlíthatók az azonos nemű felek közötti élettársi kapcsolat és a házasság megkötésének feltételei, valamint a megszüntetés és válás indokai. Az azonos neműek élettársi kapcsolatának és a házasságnak a megkötésére, valamint a kétféle jogintézmény felbontására vonatkozó eljárás nagyon hasonló. Jó megoldás lehet Szerbiában, figyelembe véve a társadalmi körülményeket és a lakosság nézeteit, ha az azonos neműek élettársi kapcsolatát bejegyzett élettársi kapcsolatként szabályozzák, amely intézmény különbözik a házasságtól. Néhány országban a bejegyzett élettársi kapcsolat bejegyzésére és megszüntetésére bíróság rendelkezik joghatósággal (pl. Franciaországban a Pacte Civil de Solidarité – PACS), amely eltér a házasság intézményrendszerétől.
Rengeteg kérdés és javaslat hangzott el, így elmondható, hogy az előadásnak jelentős hatása volt.
Milan Lazović, az Európai Tanulmányok Intézetének kutatója felvetette azt a kérdést, hogy az azonos nemű partnerekről szóló törvénytervezet ellentétes-e a szerb alkotmánnyal, különösen mivel a homoszexuális partnerek családtagnak számítanak a családon belüli erőszakkal kapcsolatban.
Dušan Ilić alkotmányjogász azt kérdezte, hogy a házasság és a család alkotmányos kérdés-e, vagy az azonos neműek élettársi kapcsolatának szabályozása miatt esetleg nem tartozik ebbe a körbe.
Dr. Aleksandra Korać Graovac, a zágrábi jogi kar professzora kérdésében felvetette, hogy az azonos nemű partnerek esetleg örökbe fogadhatnak-e gyermeket Horvátországban, és hogy ez a lehetőség megfelel-e a gyermek mindenek felett álló érdekének.
Dr. Miša Đurković, az Európai Tanulmányok Intézetének igazgatója megjegyezte, hogy három tervezetről – az azonos neműek élettársi kapcsolatáról, a diszkriminációról és a nemek közötti egyenlőségről – nem folyt komoly nyilvános vita és beszélt az EJEB által tárgyalt Komon kontra Románia ügyről.
Slobodan Zečević, az Európai Tanulmányok Intézetének kutatója a törvényhozás kapcsán az adott társadalom értékrendjéről beszélt és megjegyezte, hogy a meghozott törvények vagy törvénytervezetek nem mindig vannak összhangban a szerb társadalom értékrendjével.
A konferenciát a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet által koordinált Közép-európai Professzori Hálózat 2021 keretében rendezték meg.