Cenzúra és álhírek a társadalmi hálózatokban

dátum: 2021. május 31.

helyszín: Budapest, Varsó

előadók: Marcin Wielec, Roland Szymczykiewicz, Ewa Płocha, Klaudia Łuniewska, Marcin Rau, Szilágyi János Ede, Bartłomiej Oręziak, Ungvári Álmos, Dornfeld László, Kovács Bálint, Szinek János

moderátorok: Maria Fróg-Pilch

témák: A tartalomkorlátozás jogi vetületei a közösségi médiában; Az álhír mint a szólásszabadság és az információhitelesség biztosítékait befolyásoló tényező a digitális platformokon és a közösségi médiában Magyarországon és Lengyelországban

Az oxfordi típusú vita, melynek címe ‘Cenzúra a társadalmi hálózatokban és álhírek a társadalmi hálózatokban’, a Közép-európai Professzori Hálózat keretein belül kerül megrendezésre. 

A digitalizáció kérdése és jogi szempontból lehetséges hátrányainak kezelése döntő jelentőségű Európa számára a 21. században. 

Összegzés

2021. május 31-én 10.00 és 13.00 óra között Oxford-típusú vitára került sor az online térben.

Az eseményt a „Közép-európai Professzori Hálózat 2021” programsorozat keretében a varsói Igazságügyi Intézet, a budapesti Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, a varsói Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem, a Közép-európai Összehasonlító Jogi Szövetség és a Büntetőeljárási Jog Tudományos Köre szervezte.

Az Oxford-típusú vitán két csapat, a lengyel és a magyar vett részt.

Az eseményt az Igazságügyi Intézt igazgatója, Dr. hab. Marcin Wielec, a „Közép-európai Professzori Hálózat 2021” „A digitális platformok és a közösségi média hatásai a véleménynyilvánítás szabadságára és a pluralizmusra” elnevezésű kutatócsoportjának vezetője és Prof. Dr. habil. Szilágyi János Ede, egyetemi tanár, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet hivatalvezetője nyitották meg.

Bartłomiej Oręziak, az Igazságügyi Intézet Stratégiai Elemző Központjának koordinátora szintén köszöntötte a vendégeket és résztvevőket, valamint ismertette velük az Oxford-típusú vita szabályait.

Maria Fróg-Pilch, az esemény moderátora bemutatta egymásnak a magyar és a lengyel csapat tagjait, majd megnyitotta a vitát.

A magyar csapat:

– Prof. Dr. habil. Szilágyi János Ede – a csapat felkészítő tanára és vezetője, a Miskolci Egyetem főállású oktatója, az Agrár- és Munkajogi Tanszék vezetője, 2019 óta a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet hivatalvezetője;

– Ungvári Álmos – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Doktori Iskolájának (Budapest, Magyarország) PhD hallgatója;

– Dornfeld László – a Miskolci Egyetem Deák Ferenc Jogtudományi Doktori Iskolájának (Magyarország) PhD hallgatója, a budapesti Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet kutatója;

– Kovács Bálint – LL.M., a Debreceni Egyetem Marton Géza Jogtudományi Iskolájának (Magyarország) PhD hallgatója;

– Szinek János – LL.M., a Miskolci Egyetem Deák Ferenc Jogtudományi Doktori Iskolájának (Magyarország) PhD hallgatója.

A lengyel csapat:

– Dr. hab. Marcin Wielec – a csapat felkészítő tanára és vezetője, az Igazságügyi Intézet igazgatója, a varsói Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem főállású oktatója, a Büntető Eljárásjogi Tanszék vezetője;

– Roland Szymczykiewicz – ügyvéd, büntetőjogi szakértő, a varsói Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem oktatója;

– Ewa Płocha – ügyvéd, a varsói Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem Jog- és Igazgatástudományi Kara Büntető Eljárásjogi Tanszékének tanársegédje;

– Klaudia Łuniewska – a varsói Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem Jog- és Igazgatástudományi Karának végzett hallgatója;

– Dr. Marcin Rau – a varsói Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem Jog- és Igazgatástudományi Kara Büntető Eljárásjogi Tanszékének adjunktusa, olasz és német egyetemek korábbi vendégoktatója.

A vita két részből állt:

  1. rész: „A tartalomkorlátozás jogi vetületei a közösségi médiában”;
  2. rész: „Az álhír mint a szólásszabadság és az információhitelesség biztosítékait befolyásoló tényező a digitális platformokon és a közösségi médiában Magyarországon és Lengyelországban”.

A vita első része olyan kérdésekkel foglalkozott, mint:

  1. „Tartalomkorlátozás a közösségi médiában: a cenzúra jogi alapjai; vonatkozó nemzetközi sztenderdek”, Klaudia Łuniewska (lengyel csapat) és Ungvári Álmos (magyar csapat) előadásában.
  2. „A tartalomcenzúráról döntő szervezetek; a tartalmi cenzúra kritériumai”, Ewa Płocha (lengyel csapat) és Dornfeld László (magyar csapat) prezentálásában.
  3. „A cenzúrázási eljárás; eljárás a követelések bírósági úton történő érvényesítésére”, Roland Szymczykiewicz (lengyel csapat) és Szinek János (magyar csapat) bemutatásában.
  4. „A közösségi hálózatok tartalmi cenzúrájának hatása a véleménynyilvánítás szabadságára; a közösségi hálózatok tartalmi cenzúrájának hatása a pluralizmusra; összefoglaló” Marcin Rau (lengyel csapat) és Kovács Bálint (magyar csapat) ismertetésében.

A vita második része olyan témaköröket érintett, mint:

  1. „Azon jogi előírások felülvizsgálata, amelyek alapján az adott országban megengedett a digitális platformok és a közösségi média működése; az álhír fogalma Lengyelországban; az álhírek besorolása”, Roland Szymczykiewicz (lengyel csapat) és Szinek János (magyar csapat) előadásában.
  2. „Álhírek és „deep fake”-ek – különbségek és hasonlóságok; az álhírek készítésének, terjesztésének és felhasználásának szerepe és fontossága”, Marcin Rau (lengyel csapat) és Kovács Bálint (magyar csapat) ismertetésében.
  3. „Büntetőjogi és polgári jogi felelősség az álhírek létrehozásáért, terjesztéséért és felhasználásáért”, Ewa Płocha (lengyel csapat) és Dornfeld László (magyar csapat) prezentálásában.
  4. „Az álhírek hatása a véleménynyilvánítás szabadságára; az álhírek hatása a pluralizmusra; összefoglaló”, Klaudia Łuniewska (lengyel csapat) és Ungvári Álmos (magyar csapat) bemutatásával.

Az Oxford-típusú vita jellegzetessége az volt, hogy felhívta a figyelmet a modern világ progresszív digitalizálásának előnyeire és kockázataira.

Az esemény során számos valódi, kihívást jelentő élethelyzet került felidézésre. A csapatok de lege ferenda posztulátumokat is bemutattak. A tárgyalt témához kapcsolódó fenyegetések széles spektrumát tekintették át (pl. manipuláció, természetes és jogi személyek zsarolása; negatív hatás az olyan területekre, mint a közbiztonság, a közrend, a közegészségügy és erkölcs, más személyek szabadságai és jogai).

Végül a résztvevők hangsúlyozták, hogy alapvető a megelőzés és a legfontosabb intézkedés a tárgyalt témakörökben az érintettek edukációja.

Az eseményről készült videók:

Share This