A konferenciát a Közép-európai Professzorok Hálózata 2021 keretében rendezték meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet koordinálásával.
A „Fiatal jogászok konferenciája (COFOLA) 2021” keretében került sor a családjogi szekcióra, amelynek témája az „Együttélés európai kontextusban” volt. Ezt a rendezvényt a Masaryk Egyetem jogi kara 2007 óta évente megrendezi. Sajnos nem sok külföldi résztvevőnk volt, valószínűleg az idei „Zoom-fáradtság” miatt. Reméljük, hogy második rendezvényünk, az őszre tervezett találkozónk nemzetközibb lesz.
Az esemény röviden:
A családjogi ülésszak az együttélésre összpontosított európai kontextusban. Nemcsak a Polgári Törvénykönyvben rögzített cseh jogi szabályozásra, hanem a Családjogi Bizottság (CEFL) által az együttélésre vonatkozó európai családjogi alapelvekre, a családjogi modellre és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatára is figyelmet fordítottak. Akár magán-, akár közjogi témájú hozzászólásokat fogadtak el, egy előadó pedig külföldről érkezett.
Program
- Bevezetés – Z. Králíčková
- Az együttélés hiányzó fogalma a cseh polgári törvénykönyvben – Z. Králíčková, Masaryk Egyetem, Brno, Cseh Köztársaság
- Az európai családjogi kódex alapelvei mint inspiráció az európai jogalkotók számára – L. Zatloukalová, Masaryk Egyetem, Brno, Cseh Köztársaság
- A családi élethez való jog az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatában – P. Kotková/M Palásek, Masaryk Egyetem, Brno, Cseh Köztársaság
- A házasságon kívül született kiskorúak védelme – M. Kornel, Masaryk Egyetem, Brno, Cseh Köztársaság
- Az együttélés és az asszisztált reprodukció a Cseh Köztársaságban európai kontextusban – D. Kotroušová, Nyugat-csehországi Egyetem, Pilsen, Cseh Köztársaság
- Az együttélés a Szlovák Köztársaságban: Mítosz vagy valóság? – L. Garayová, Páneurópai Egyetem, Pozsony, Szlovákia
- Vita
- Következtetés – M. Kornel/L. Zatloukalová
Az esemény részletei
Az elnök bevezetője után Zdeżka Králíčková „Az együttélés hiányzó fogalma a cseh polgári törvénykönyvben” címmel tartott előadást. Az előadás a de facto házasságokkal foglalkozott, különösen a férfiak és nők által létrehozott házasságokkal. Az előadás meghatározta az együttélés fogalmát, és különbséget tett az ellenkező neműek közötti kapcsolat (házasság) és az azonos neműek közötti kapcsolat (bejegyzett élettársi kapcsolat) révén összekötött élettársak jogai és kötelezettségei között. Mivel kevés megállapodás van közöttük, külön figyelmet szenteltek a Cseh Polgári Törvénykönyv I. könyvének valamennyi könyvében rögzített jogi szabályoknak: Könyv: Általános, II. könyv: Családjog, III. könyv: Vagyoni jogok és öröklés, valamint IV. könyv: Kötelezettségek – és ezek alkalmazhatósága az élettársakra a kapcsolat fennállása alatt, a kapcsolat felbomlása után és az élettárs halála esetén. Az előadó hangsúlyozta, hogy nincsenek különbségek a házasságon kívül és a házasságon belül született gyermekekre vonatkozó jogszabályok között. Amint a szülői minőség jogilag megállapításra kerül, nincs jogi megkülönböztetés a házas és nem házasok között. Ezen túlmenően a gyengébb feleket olyan különleges rendelkezések védik, mint például a nem házas anya által a gyermek apjától – ésszerű határidőn és korlátokon belül – követelt vagyoni követelések.
A következő előadó, Lucie Zatloukalová „Az európai családjog alapelvei mint inspiráció az európai jogalkotók számára” című előadásában. Az európai családjog alapelveit a de facto házasságban élő párok vagyonjogi, tartási és öröklési jogaira és kötelezettségeire vonatkozóan a CEFL, a családjog tudományos szakértőinek nemzetközi csoportja dolgozta ki. Az elvek célja, hogy támogassák az európai jogharmonizációt, és a nemzeti jogalkotókat a jogszabályok korszerűsítésére ösztönözzék. Az elvek továbbá megkísérlik megragadni az egyes nemzeti jogszabályok közös magját. Ha egy lényeges kérdésnek nincs közös magja, a Bizottság új szabályt vagy „jobb jogot” alkot. Zatloukalová hangsúlyozta, hogy a de facto élettársi kapcsolatban élő párokkal kapcsolatos elvek elsősorban a meghatározással és az alkalmazási kerettel, az általános jogokkal és kötelezettségekkel, a megállapodásokkal, a vagyonnal és a tartozásokkal, az együttélés megszűnésével, a halálesettel és a kölcsönös jogvitákkal foglalkoznak. Az elvek csak tanácsadó jellegűek. Mivel a Cseh Köztársaságban egy konzervatívabb megközelítés uralkodik, a de facto házasságokat nem szabályozzák külön jogszabályok. A jövőben a de facto házasságban élő párok jogainak és kötelezettségeinek érdekes új jogi konstrukciói inspirálhatják a cseh jogalkotókat. Az előadásban Zatloukalová néhány javaslatot tett a cseh jogalkotók számára az elvek szerinti jogokra és kötelezettségekre vonatkozóan.
„Az élettársi kapcsolat az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatában” című előadást Milan Palásek és Petra Kotková mutatta be. Az előadás az Emberi Jogok Európai Bíróságának az együttéléssel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatával és az intézményhez kapcsolódó egyéb jogi szempontokkal foglalkozott. A fő hangsúlyt a házassági és az azonos neműek közötti együttélés közötti tisztázásra helyezték, különösen az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 8. és 14. cikkével összefüggésben.
Martin Kornel a „Házasságon kívül született kiskorúak védelméről” tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy a házasságon kívül született gyermekeket nem szabad megkülönböztetni státuszuk alapján (azaz a gyermekek jogairól szóló egyezmény 2. cikke). A jog azonban hagyományosan másként viszonyul a házas és a nem házas gyermekekhez. Az apaságra (apaság megállapítására) vonatkozó szabályok és a szülők válása előtti kötelező bírósági ítélet a felügyeleti jogról a legkézenfekvőbb példák erre. Ez a tanulmány a gyermekvédelmi jogszabályok alapján vizsgálta az eltérő bánásmód okait, és megvizsgálta az arányosabb védelmi eszközök lehetőségét. A Masaryk Egyetem jogászainak előadásait követően a vendégek kaptak szót.
Denisa Kotroušová „Az együttélés és az asszisztált reprodukció a Cseh Köztársaságban európai kontextusban” címmel tartott előadást. Kijelentette, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírói gyakorlata nem hagy kétséget afelől, hogy a családi élet két olyan személy között létezik, akik házasságon vagy más formális köteléken kívül, stabil kapcsolatban élnek. A családi élet szerves részét képezi minden pár családi állapotától függetlenül a gyermekvállalás kérdése. Sajnos nem minden pár képes természetes úton szaporodni, és az asszisztált reprodukciós technológia (ART) az egyik ilyen esetekben alkalmazott módszer. Bár az ART-hez való hozzáférés első pillantásra egyszerűnek tűnhet, az élettársi kapcsolatban élők esetében nem feltételezhető a könnyű hozzáférés, legalábbis nem minden európai országban minden élettárs számára. Kotroušová ismertette az élettársak jelenlegi jogi helyzetét az ART-hez való hozzáféréssel, valamint a jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban – különösen az e technológiával fogant gyermekkel kapcsolatban -, különösen a cseh jog szerint. A bevezetőben röviden ismertette az olyan alapvető fogalmakat, mint az „együttélés”, az „asszisztált reprodukció” és a „terméketlen pár”. A második rész kizárólag az élettársak jogi helyzetére összpontosított a mesterséges megtermékenyítés cseh szabályozásával kapcsolatban, két, egymással szorosan összefüggő nézőpontból vizsgálva a kérdést: 1) az, hogy az élettársak meddő párt alkotnak-e vagy sem, és 2) az, hogy az élettársak azonos vagy ellenkező neműek. A vita harmadik része tágabb nemzetközi kontextust adott hozzá, miközben rövid áttekintést adott a kérdés európai megközelítéséről. Néhány európai országot – különösen azokat, amelyek megközelítése eltér a Cseh Köztársaságétól – részletesebben is megvizsgáltunk. Az előadás összegzéssel zárult, és felvetett néhány kérdést, amelyek a cseh és az európai megközelítésekből adódnak.
Lilla Garayová „Az együttélés a Szlovák Köztársaságban: Mítosz vagy valóság? Elmondta, hogy előadása az együttélés intézményével kapcsolatos alapfogalmak meghatározására törekedett, amellyel a változó társadalmi tendenciák ellenére a szlovák jogszabályok csak érintőlegesen foglalkoznak. A 21. század a változások korát jelenti, amelyben megfigyelhetjük a fiatalok házassághoz és a hagyományos családi értékekhez való hozzáállásának változását. Ezért joggal merül fel a kérdés: mi a házasság jövője? Garayová azt állította, hogy a szlovák családjog lényegét tekintve nagyon is hagyományos, ezért nem ismeri el az azonos neműek vagy a házasság más, nem hagyományos formáit, és nem határozza meg és nem védi az együttélést, függetlenül az együttélők nemétől. Ezt követően nagyrészt a családi házak védelméről és a kiskorú gyermekekkel kapcsolatos válási jog új koncepciójáról folyt a vita.
A következtetés hangsúlyozta, hogy:
az ellenkező nemű személyek is köthetnek házasságot, és élvezhetik a házaspárokat megillető valamennyi jogot, és
az azonos neműek bejegyeztethetik magukat, és élvezhetnek bizonyos törvényi védelmet, különösen a házastárs halála esetén.
A következő kutatási kérdéseket határozták meg:
Szükség van-e az új Polgári Törvénykönyv módosítására?
A jogalkotó tiszteletben tartja-e a házassághoz vagy bejegyzett élettársi kapcsolathoz kapcsolódó különleges jogokat és kötelezettségeket keresni nem kívánó élettársak magánautonómiáját?
A jogalkotónak a családjogi mintatörvénykönyv vagy a CEFL európai családjogi alapelvei alapján különleges szabályokat kell-e alkotnia ezekre az élettársakra vonatkozóan?
Ha nem, akkor a jogalkotónak ehelyett más rendelkezéseket kellene alkotnia?
Mivel az élettársak jogait és kötelességeit kevéssé szabályozzák, és mivel ritkán léteznek közöttük szerződések, a gyengébb élettársak helyzete meglehetősen nehéz lehet. A jogbiztonság hiánya, különösen a kiskorú gyermekekkel rendelkező családokban, gyakran jár együtt az együttélés felbomlásával. Nehéz azonban méltányos egyensúlyt teremteni a tényleges életközösséget alkotók magánautonómiája és a nem házasságon alapuló család jólétének védelme között.
Reméljük, hogy a konferencia során részletesebben is foglalkozhattunk a fent említett kutatási kérdésekkel.
A fent felsorolt előadókon kívül a brünni Masaryk Egyetem jogi karának (Brno, Cseh Köztársaság) 8-12 doktorandusza kapcsolódott be az MS Teams segítségével.