A Magánjogi Polgári Társulás a Pavol Jozef Šafárik Egyetem Jogtudományi Karával közösen szervezte meg a Kassai Magánjogi Napok elnevezésű éves magánjogi konferenciát „Az emberi értékek védelme a magánjogban a modern trendek és a magánjog folyamatban lévő újrakodifikációja tükrében” címmel, amelyre 2021. április 21–23-a között került sor. A konferencia négy panelre oszlott. Az április 23-án tartott családjogi panel Dr. JUDr. Lilla Garayová, PhD, (Páneurópai Egyetem (PEU), Szlovákia) előadásával kezdődött, amelynek témája Szlovákia és a gyermekek jogairól szóló egyezmény volt.
Az előadás rávilágított a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet által koordinált Közép-európai Professzori Hálózat által a régióban végzett kutatások fontosságára és összefoglalta a kutatás eredményeit.
Az előadás összefoglalója:
Idén ünnepeljük a gyermekek jogairól szóló egyezmény elfogadásának 32. évfordulóját. A dokumentum szerint gyermeknek minősül minden 18. életévét be nem töltött személy, kivéve, ha a nemzeti jog szerint a nagykorúságot korábban eléri.
Az egyezmény sok változást hozott, hiszen elfogadása óta a gyermekeknek nemcsak a felnőtteknek kell engedelmeskedniük, hanem jogaik is vannak, amelyeket társaiknak, a felnőtteknek és a társadalom egészének tiszteletben kell tartania. A gyermekeknek joguk van részt venni az őket érintő ügyekben hozott döntésekben, például a bírósági eljárásokban. Joguk van a védelemhez is az őket veszélyeztető cselekményekkel szemben.
Szlovákiában az alkotmány és más jogszabályok szerint is tilos a gyermekek hátrányos megkülönböztetése. A gyermek érdekét minden, a gyermeket érintő eljárás és megoldás során elsődlegesnek tekintik. A gyermek mindenek felett álló érdeke elsőbbséget élvez a felnőttek érdekeivel szemben. A gyermekek jogairól szóló egyezmény megemlékezik a gyermekek azon csoportjairól is, amelyek különleges védelemre és segítségre szorulnak. Ugyanakkor védelmet nyújt a gyermekmunka, a kábítószer-használat, a szexuális visszaélés, a kizsákmányolás, az emberrablás és emberkereskedelem, a kínzás vagy a fegyveres konfliktus ellen. Az egyezmény biztosítja az élethez és a fejlődéshez, a névhez és az állampolgársághoz való jogot, a szüleik megismeréséhez való jogot, az oktatáshoz való jogot, de ugyanakkor a szabadidőhöz, a pihenéshez vagy a jogaik megismeréséhez való jogot is. A gyermekek másik fontos joga, hogy csak bántalmazás vagy elhanyagolás esetén választhatók el szüleiktől.
Az egyezmény 32. évfordulója, valamint a bársonyos forradalom 32. évfordulója alkalmából megfigyelhetjük, hogy 1989 óta pozitív irányba változott a gyermekotthonokban élő gyermekek helyzete. A névtelen bentlakásos otthonokból a gyermek- és családközpontok reformját valósítottuk meg. Ezek elsősorban az Egyezmény 9. cikkének – a gyermeknek a saját szüleivel való családi élethez való joga – teljesítését célozzák. Ma már sokkal nagyobb mértékben az a legjobb segítség a gyermek számára, ha a családját segítjük.
A Szlovák Köztársaság 1993. január 1-jei hatállyal csatlakozott az egyezményhez. Az Egyezmény 44. cikkével összhangban a Szlovák Köztársaságnak az ENSZ főtitkárán keresztül jelentést kell tennie az Egyezményben elismert jogok megvalósítása érdekében hozott intézkedésekről és az e jogok gyakorlása terén elért eredményekről. Dr. Garayova túllépett az elméleti háttéren és részletes beszámolót adott a Szlovák Köztársaságban e tekintetben fennálló tényleges helyzetről. Hozzájárulása a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet által koordinált Közép-európai Professzorok Hálózata keretében végzett kutatásain alapul.
Miközben a szlovák jogszabályok egyre inkább tükrözik Szlovákia gyermekjogi egyezményből eredő kötelezettségeit a gyermekek jogainak teljesítése és védelme terén, az alkalmazási gyakorlat jelentősen elmarad ettől, és nem használja ki teljes mértékben a hatályos jogszabályokban rejlő lehetőségeket. A roma gyermekek esetében a helyzet még összetettebb. Sokan élnek szegregált telepeken, nem kielégítő lakhatási, higiéniai és étkezési körülmények között. A szegénység és a társadalmi kirekesztettség az oka annak, hogy a szülők is elhanyagolják ezen gyermekek egészségügyi ellátását, gyakran kereskednek velük az alapvető életszükségletek biztosítása érdekében, nem támogatják az oktatásukat. Emellett az oktatásban a diszkrimináció számos formáját tapasztalják, amelyek közül a leggyakoribb, hogy speciális osztályokba vagy iskolákba helyezik őket, vagy a normál iskolákban elkülönítik őket a többi gyermektől. Ők alkotják a családon kívül elhelyezett gyermekek legnagyobb csoportját is, akiket olyan intézményi gondozásban helyeznek el, amely nem veszi figyelembe etnikai és kulturális sajátosságaikat. Dr. Garayova kiemelte a kutatásai alapján a lehetséges javítási területeket.
A konferencia programja elérhető itt.
A konferencia jegyzőkönyvének kiadványa elérhető itt.