Közösségi média, demokrácia és szólásszabadság

dátum: 2021. december 14.

helyszín: Károly Egyetem (Prága)

előadók: -

moderátorok: -

témák: -

A rendezvényt a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet koordinálásával, a “Közép-európai Professzori Hálózat 2021” keretében rendezték meg.

A konferencia időpontja: 2021.12.14. 17:00 óra, helyszíne: a prágai Károly Egyetem Bölcsészettudományi Kara.

A polgárok, és így a választók túlnyomó többsége a közösségi médiát használja elsődleges információ- és hírforrásként. Az internet és a közösségi média meghatározza a demokratikus párbeszéd formáját.

Demokratizálódás helyett az internet megkönnyítette a gyűlöletbeszéd és az álhírek terjedését. A jog tehetetlenül áll szemben az álhírek problémájával, és a tehetetlenség ott kezdődik, hogy nem tudjuk definiálni az álhíreket.

Nagyon nehéz meghúzni a határt az álhírek és az alternatív nézőpont között. Az az érv, hogy a legtöbb ember felismeri az álhíreket, amikor olvassa őket, a szólásszabadság aláásásának veszélyéhez vezethet.

Az álhírek iránti kereslet a gyorsabb hírciklus és a rövid tartalmak iránti nagyobb kereslet természetes velejárója.

Az emberek ma már nagyobb valószínűséggel bíznak a személyesen közölt információkban, mint a hiteles források által közöltekben, amelyeket egyre inkább úgy jellemeznek, mint azokat szabályozókat, amelyeken keresztül az információk a múltban a nyilvánossághoz jutottak. A hagyományos szabályozók tehát kevésbé hatékonyak és kevésbé láthatóak.

Az álhírek a médiakörnyezetünk mélyebb strukturális problémáinak egyik tüneteként jelentkeznek. A közvélemény mainstream médiába vetett bizalma nagyon alacsony, emiatt az emberek nyitottabbá válnak a közösségi médiára, ahol még nehezebb különbséget tenni a tények, az álhírek és a szatirikus hírek között. Ez a veszélyes tendencia ahhoz vezet, hogy valótlanságok terjednek a legkiszolgáltatottabbak: a gyermekek és az idősek körében.

Az álhírek táptalaja a közösségi média. Lehetővé teszi, hogy a hagyományos marketingmódszereknél hatékonyabban és olcsóbban lehessen őket a tömeghez eljuttatni.

A legfontosabb kérdés az, hogy az álhírek valóban olyan jelentős problémát jelentenek-e, mint az általuk keltett félelem.

Share This