2021. április 29. napján került megrendezésre a „Valóban csak egy papír a házasság?” című online workshop előadás, amelynek célja az volt, hogy középiskolás diákoknak egy ismeretterjesztő előadást tartsunk arról, hogy Magyarországban milyen jogilag szabályozott párkapcsolati formák léteznek, valamint ezek milyen jogi sajátosságokkal bírnak.
A Google Meet rendszeren keresztül online módon megtartott workshopon 100 diák vett részt, akik a miskolci Avasi Gimnázium 11. évfolyamos hallgatói, valamint a diákok tanárai, osztályfőnökei is bekapcsolódtak az előadásba.
A workshopon az ismeretterjesztő előadást Dr. Sápi Edit (egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem, Állam-és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék) tartotta, majd ezt követően a szintén jelen lévő Dr. habil. Barzó Tímea (tanszékvezető egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék) az előadás után, a diákokról érkezett logikus és életszerű gyakorlati kérdésekre adott választ, valamint megismertette a hallgatóságot a mögöttes jogszabályi logikával és a praxisában előforduló érdekes esetekkel.
Az előadás a következő felépítést követte:
- Elsőként bemutatásra került, hogy Magyarországon milyen jogilag szabályozott párkapcsolati formák léteznek. Ennek keretében megismerkedtek a házasság, a bejegyezett élettársi kapcsolat, valamint a de facto élettársi kapcsolat fogalmával.
- Ezt követően az egyes párkapcsolati formák részletesebb jellemzőit, illetve szabályait ismerhették meg, így:
2.1. Megismerkedhettek a házasság alapjait meghatározó nemzetközi és hazai jogforrások rendszerével (pl. ENSZ Alapokmány, Emberi Jogok Európai Egyezménye, Alaptörvény, valamint a Családok védelméről szóló törvény) illetve arról, hogy mit jelent a jogszabályi környezetben az önkéntes, befolyásmentes és szabad párválasztás joga, valamint hogy a Polgári Törvénykönyv ezt hogyan közelíti meg (házassági akadályok rendszere, házasságkötést megelőző eljárás).
2.2. Másodikként a bejegyzett élettársi kapcsolat jogi szabályozásának ismertetésére került sor, felhívva a jelenlévők figyelmét arra, hogy egy külön jogszabály (2009. évi XXIX. törvény) határozza meg e kapcsolati forma részletszabályait. E körben szó volt a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttének feltételeiről (két együttesen jelenlévő, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen köthet az anyakönyvvezető előtt, ha kijelentik, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kívánnak létesíteni, nyilvánosan, két tanú jelenlétében történik). Emellett kiemelésre került a bejegyzett élettársi kapcsolat azon sajátossága is, hogy a megszüntetés esetén egy egyszerűbb, nemperes eljárásra, a közjegyző általi megszüntetésre is lehetőség van; valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat olyan sajátosságaira, amelyek a házassághoz hasonlóak, valamint amelyek attól eltérő jogi vonásokat mutatnak.
2.3. Harmadik fogalmi meghatározásként a de facto élettársi kapcsolat jogi jellemzőinek ismertetésére került sor, így az életközösség fogalmának jelentéstartalmára (érzelmi kapcsolat, szolidaritás és közös gazdálkodás). Emellett az előző két párkapcsolati forma mintájára szó volt a megszűnésről, a Ptk. ún. duális szabályozásáról, mivel a Ptk. Családjogi Könyve és Kötelmi jogi Könyve együtt alkalmazandó a de facto élettársak tekintetében, valamint az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának hatásáról. Lényeges ugyanis, hogy az élettársak kérhetik a közjegyzőtől, hogy vegye fel a kapcsolatuk létesítéséről vagy megszüntetéséről szóló nyilatkozatukat a nyilvántartásba, azonban ennek kizárólag a reprodukciós eljárás esetében van jelentősége, egyebekben egy deklaratív hatályú nyilatkozat.
- A fogalmi alapvetést követően még részletesebben mutattuk be a hallgatóság számára, hogy milyen lényeges különbségek vannak a házasság és a de facto élettársi kapcsolat között, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy sok esetben a laikusok nincsenek tisztában azzal, hogy milyen joghatások fűződnek a házassághoz és ehhez képest milyenek a de facto élettársi kapcsolathoz. Szó volt e körben a vagyonjogi következményekről, hogy míg a házasságkötés esetén – fő szabály szerint – a felek között házastársi közös vagyon jön létre, addig az élettársi kapcsolat esetén – a gyakorlati esetekből leszűrve – az látható, hogy tipikusan a nő hátrányosabb anyagi helyzetbe kerülhet az élettársi kapcsolat megszűnése következtében. Emellett kiemelendő az is, hogy az élettárs – szemben a házastárssal – élettársi tartásra kizárólag abban az esetben jogosult, ha az élettársi kapcsolat legalább egy éve és az élettársak kapcsolatából gyermek született.
Az ismeretterjesztő előadás összefoglalójaként egy jogeset ismertetésére került sor, a házassági és élettársi életközösség gyakorlati értelmezéséről, majd a jogesetből is leszűrhető azon konklúzióra, hogy a nők számára – kifejezetten a gyermekvállalás után – a jogi háttér szempontjából valamint anyagi szempontból nagyobb biztonságot nyújt a házassági kötelék, mint a de facto élettársi kapcsolat.
A workshop a 2021. évi Közép-európai Professzori Hálózat keretében kerül megrendezésre.
A Professzori Hálózat hét különböző ország (Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia) szakértőinek aktív részvételével szervez rendezvényeket, amelyek elsődleges célja, hogy felhívja az európai polgárok figyelmét azokra a témákra, amelyek fontosak és jelentősek Európa jövőjével, különösen Közép-Európa jövőjével kapcsolatosan.
“Valóban csak egy papír a házasság?” című workshopról készült videó: