Absztrakt
Finnország azon országok körébe tartozik, ahol az alkotmány semmilyen rendelkezést nem tartalmaz a különleges jogrend esetköreivel kapcsolatosan. Az alkotmány kizárólag egy 2011-es módosítással elfogadott rendelkezésben tesz említést a különleges jogrendről, az alapjogok védelmének kontextusában.
Ez kimondja, hogy az alapjogok ideiglenesen korlátozhatók – a nemzetközi jogi kötelezettségekkel összhangban –, amennyiben az országot támadás éri, vagy bármilyen más komoly veszélyt jelentő helyzet esetén. Ekkor törvényben vagy kormányrendeletben, külön törvény felhatalmazása alapján, pontosan körülírt alkalmazási körre figyelemmel lehetséges az alapjogok korlátozása.
Ez a megfogalmazás igen összetett, és a rövidsége ellenére számos lényegi elem derül ki belőle. Az alapjogok két esetben korlátozhatók: külső támadás, illetve külön törvényben meghatározott vészhelyzet esetén. Az ideiglenes korlátozó intézkedéseket a parlament hagyja jóvá egyszerű többséggel, ugyanakkor a parlament törvényben átruházhatja a kormányra a jogot, hogy meghatározott témakörökben kormányrendelettel korlátozzon alapjogokat. Ezeknek a rendelkezéseknek meg kell felelniük az ország nemzetközi jogi kötelezettségeinek. A parlament működése folyamatos kell legyen a különleges jogrendi állapot idején, de a rendes jogalkotás helyett csak vétójoggal.
Kulcsszavak: különleges jogrend, Finnország
DOI: https://doi.org/10.47079/2021.nzha.kulon.4_13
Irodalomjegyzék:
Cornell, A. J., Salminen, J. (2018) ‘Emergency Laws in Comparative Constitutional Law –
The Case of Sweden and Finland”, German Law Journal, 19(2), 219–250. o.
Grogan, J. (2020) States of Emergency [Online]. Elérhető: https://verfassungsblog.de/states-ofemergency/ (Letöltve: 2020. december 15.)
Husa, J. (2011) The Constitution of Finland: A Contextual Analysis. Oxford–Portland: Hart
Publishing
Khakee, A. (2009) Securing Democracy? A Comparative Analysis of Emergency Powers in Europe
[Online]. Elérhető: www.files.ethz.ch/isn/99550/PP30_Anna_Khakee_Emergency_
Powers.pdf (Letöltve: 2020. december 15.)
Makarychev, A., Romashko, T. (2021) ‘Precarious Sovereignty in a Post-liberal Europe:
The COVID-19 Emergency in Estonia and Finland’, Chinese Political Science Review, 6(1),
63–85. o.
Moisio, S. (2020) ‘State Power and the COVID-19 Pandemic: The Case of Finland’, Eurasian
Geography and Economics, (61)4–5, 598–605. o.
Neuvonen, P. J. (2020) ‘The COVID‐19 Policymaking under the Auspices of Parliamentary
Constitutional Review: The Case of Finland and Its Implications’, European Policy Analysis,
6(2), 226–237. o.
Ojanen, T. (2007) ‘EU Law and the Response of the Constitutional Law Committee of the
Finnish Parliament’ in Wahlgren, P. (szerk.) Scandinavian Studies in Law. Stockholm:
Stockholm University Law Faculty
Penttila, R. (1991) Finland’s Search for Security through Defence, 1944–89. New York: Palgrave
Macmillan
Salminen, J. (2020) ‘Finsk krishantering i fredstid – beredskapslagen tillämpas för första
gången’, Svensk Juristtidning, 105(10), 1116–1129. o.
Salonius-Pasternak, C. (2019) ‘Finland’s amibigiuous deterrence’ in Vanaga, N., Rostoks,
T. (szerk.) Deterring Russia in Europe: Defence Strategies for Neighbouring States. New York:
Routledge
Scheinin, M. (2020) The COVID-19 Emergency in Finland: Best Practice and Problems [Online].
Elérhető: https://verfassungsblog.de/the-Covid-19-emergency-in-finland-best-practiceand-problems/ (Letöltve: 2020. december 15.)
Tiirinki, H., Tynkkynen, L-K., Sovala, M., Atkins, S., Koivusalo, M., Rautiainen, P.,
Jormanainen, V., Keskimäki, I. (2020) ‘COVID-19 Pandemic in Finland – Preliminary
Analysis on Health System Response and Economic Consequences’, Health Policy and
Technology, 9(4), 649–662. o.
Vanaga, N., Rostoks, T. (2018) Deterring Russia in Europe: Defence Strategies for Neighbouring
States. 1. kiadás. New York: Routledge
