Absztrakt
A gyűlöletbeszédet a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) a köznyugalom elleni bűncselekmények körében kodifikált 332. szakasz szerint közösség elleni uszítás tényállás alatt kriminalizálja. A hatályos szabályozás elemzése előtt azonban elengedhetetlen az, hogy röviden bemutassuk a hazai szabályozás történeti alakulását, különös tekintettel az Alkotmánybíróság korábbi határozataira, ugyanis a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos politikai és szakmai viták itt csúcsosodtak ki, és a mai napig meghatározóak ezek a döntések a kérdés szabályozási kereteinek kijelölésében.
Kulcsszavak: gyűlöletbeszéd, Magyarország
DOI: https://doi.org/10.47079/2023.nz.gyuloletbeszed.10_15
Irodalomjegyzék:
Bérces, V. (2015) ‘A rábírás, mint elkövetési magatartás értelmezésének kérdései
részesség, illetőleg öngyilkosságban közreműködés esetén’, Jogelméleti Szemle,
2015/1, 2–12. o.
Bérces, V. (2017) ‘A zaklatás törvényi tényállásába ütköző cselekmények minősítése és
bizonyítási kérdései’, Magyar Jog, 64(7–8), 454–462. o.
Dornfeld, L. (2018) ‘A közvetítő szolgáltatók felelőssége az internetes tartalmakért’,
Kriminológiai Közlemények, 78, 101–117. o.
Huszár, J. (2022) ‘Emberkereskedelem újragondolva – a 2020. július 1-jén hatályba lépett
rendelkezések hatékonysága ügyészi szemmel’, Belügyi Szemle, 70(2), 305–325. o.
Jármi, É., Péter-Szarka, Sz., Fehérpataky, B. (2015) A KiVa-program hazai adaptálásának lehetőségei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 12. [Online]. Elérhető: http://
iskon.opkm.hu/admin/upload/KIVA_adaptacios_tanulmany.pdf (Letöltve: 2022.
június 30.)
Michelberger, B. (2022) ‘Mit tehetünk munkahelyi zaklatás esetén?’, Adó Online
[Online]. Elérhető: https://ado.hu/munkaugyek/mit-tehetunk-munkahelyizaklatas-eseten/ (Letöltve: 2022. június 30.)
Monori, Zs. É. (2016) ‘Zaklatás-e a cyberbullying? Az internetes zaklató magatartások
büntetőjogi szankcionálásának dilemmái’, In Medias Res, 5(2), 246–261. o.
Kiss, T. (2016) ‘Internetes mémek mint káros információs egységek a tartalom-bűncselekmények körében’ in Fazekas M. (szerk.) Jogi tanulmányok. Budapest: ELTE ÁJK. 350–360. o.
Koltay, A. (2013) ‘A nagy magyar gyűlöletbeszéd-vita: a „gyűlöletre uszítás” alkotmányos mércéjének azonosítása felé’, Állam- és Jogtudomány, 54(1–2), 91–123. o.
László, B. (2020) ‘A kapcsolati erőszak erőszak fogalmának dogmatikai beilleszthetőségéről’, Büntetőjogi Szemle, 2020/1, 65–74. o.
Parti, K. (2016) ‘A megfélemlítés (bullying) szabályozása Magyarországon és külföldön’,
In Medias Res, 5(1), 114–146. o.
Parti, K. (2012) ‘Az iskolai online bántalmazás felmérése és komplex kezelése a TABBY
in Internet nemzetközi program keretében’, Infokommunikáció és Jog, 2012/5–6, 224–226. o.
Pongó, T, (2018) ‘Körkép és kórkép a bullying és a cyberbullying hazai helyzetéről’, Arsboni, 6(3–4), 156–169. o.
Pongó, T. (2019) ‘The Current Cyberbullying Situation in Hungary from a Legal Perspective’, Iustum Aequum Salutare, 15(2), 153–170. o.
Smuk, P. (2019) ‘Az önkényuralmi rendszerek jelképei és a használatukat tiltó jogi szankciók rendszere’, In Medias Res, 8(2), 230–252. o.
Sorbán, K. (2019) ‘Az internetes közvetítő szolgáltatók kettős szerepe a kiberbűncselekmények nyomozásában’, In Medias Res, 8(2), 84–101. o.
Tóth, J. Z. (2013) ‘Önkényuralmi jelképek v. szólásszabadság – Az Alkotmánybíróság
4/2013. (II. 21.) AB határozata az önkényuralmi jelképek használatáról’, Ügyészek
Lapja, 2013/3–4, 47–58. o.
Tóth, J. Z. (2017) A büntetőjogi rágalmazás és becsületsértés. NMHH Médiatudományi
Intézet
