Absztrakt
A kötelmi jogi főszabály értelmében a jogosult felé maga a kötelezett tartozik teljesítéssel. Emiatt kötelemszüntető hatállyal, a kötelem relatív szerkezetének felfogásából eredően, a hitelező – feltétel nélkül –, megint csak főszabály szerint, nem fogadhat el mástól teljesítést. Természetesen léteznek esetek, amikor a kötelezett maga helyett mást bíz meg erre, illetve a jogviszony felei ügyleti vagy akár törvényi jogutódlással megváltoznak, azonban e helyzetek a főszabályon mit sem változtatnak: a teljesítés továbbra is elsősorban a jogviszony passzív felét, a kötelezettet terheli. Előfordulhat azonban, hogy a kötelezett (főkötelezett) mellett más személyek (elsősorban a teljesítéshez biztosítékot szolgáltató járulékos kötelezettek, így a kezesek vagy a zálogkötelezettek) maguk is érdekeltek a teljesítésben.
Ritkábban még a jogviszonyhoz képest teljesen idegen személynek (például a jelzáloggal terhelt ingatlant megvásárolni, vagy az elzálogosított ingót mint családi emléktárgyat megóvni szándékozónak) is jogos érdeke fűződhet egy tőle máskülönben idegen tartozás teljesítéséhez. Az egyes államok jogrendszerei emiatt nem csupán megengedik a harmadik személy által történő teljesítést, hanem az intézményt és annak joghatásait sokszor kifejezetten szabályozzák is. Az összehasonlító jogban a harmadik személy általi teljesítés joghatásainak vonatkozásában két fő nézet létezik.
Kulcsszavak: szubrogáció, megtérítési igény
